NHL

A poszt-lockout átka – 20. heti NHL erőrangsor

  • Molnár Dávid
megosztom

Kevesebb, mint egy hetük maradt hátra a csapatoknak arra, hogy cserék révén megerősítsék kereteiket az NHL véghajrájára. Az előző évek tendenciája azonban folytatódik, és egyre kevesebb csapat marad, melynek veteránjait vagy leendőbeli szabadügynökeit elhalászhatnák az igazán esélyesek. Ennek az okait pedzegetjük a héten.

A lockout előtti helyzet

Általában nagy várakozások előzik meg az adott év cserestoppját az észak-amerikai profi jégkorong-bajnokságban, azaz az NHL-ben. Mondhatnánk, hogy az idén sincs másképp, de sajnos vagy sem, ez nincs így.
Steven Stamkos kirobbanó formábanHogy kiderítsük ennek okait, vissza kell mennünk 2005-be, amikor is végre hosszas tárgyalások után az NHL és a játékosok szakszervezetének fejesei megegyeztek egy olyan kollektív szerződésben, mely mindkét fél igényeit kisebb-nagyobb részben kielégítette. Az eredménye ennek az lett, hogy az NHL-ben bevezetésre került a fizetési sapka, mely meghatározta, hogy adott csapatok maximum mennyit költhetnek játékosokra, ezzel rögtön elejét véve modern kori hokidinasztiák kialakulásának. A régebbi drukkerek tisztában vannak az egykori Montreal vagy a ’80-as évekbeli Edmonton sikereivel, amikor évről évre elhódították az NHL bajnoki címét. Az évezredforduló környékén a New Jersey Devils és a Detroit Red Wings emelkedett ki igazán a mezőnyből, 1995 és 2003 között hat alkalommal hódította el ez a két együttes a Stanley-kupát. Ha belevesszük még a Colorado Avalanche 1996-os és 2001-es győzelmét, akkor azt láthatjuk, hogy csupán a Dallas Stars tudott feliratkozni még ez alatt a kilenc év alatt a bajnokok listájára.

Ezeknek a kluboknak a sikere egyszerű mintán alapult: meg tudták bőven fizetni a saját nevelésű sztárjátékosaikat, és egyben csapatszellemmel is rendelkeztek. A New York Rangers is nagy bevásárlásokat csinált, de sosem tudott összeverbuválni zsoldosokból igazán ütőképes csapatot. Ezzel szemben a Detroitnál olyan játékosok kergették a pakkot, mint Steve Yzerman, Luc Robitaille, Brett Hull, ha csak a csatárokat említjük, de ott volt Nicklas Lidström és Chris Chelios, hogy a védőkről is megemlékezzünk. A New Jersey erőssége szintén az volt, hogy meg tudta tartani a keret magját, és ez idő alatt olyan bekkek fémjelezték az Ördögök hátsó sorát, mint Scott Niedermayer, a hatalmas ütközéseiről elhíresült Scott Stevens, valamint Brian Raffalski. Hetedik védőnek pedig mindig ott volt a kapuslegenda, Martin Brodeur.

A fizetési sapka következményei

A fizetési sapka bevezetésével azonban ellehetetlenült az ehhez hasonló keretek egyben tartása, amit jól mutat az is, hogy a lockout óta nem nyert kétszer ugyanaz a csapat eddig, sőt csak a Detroit, illetve a Pittsburgh tudott kétszer szerepelni magában a Stanley-kupa döntőben. A Chicago 2010-ben feltett mindent egy lapra, meg is nyerték a Stanley-kupa fináléját, de az azt követő nyáron kénytelen volt a keret jó részétől megválni, úgymint a rájátszás hősétől, Dustin Byfuglientől, vagy a Floridában mostanság reneszánszát élő Kris Versteegtől vagy Andrew Laddtől. A poszt-lockout óta született bajnokok közül egyedül talán a Detroitra és a Bostonra mondható, hogy érett már nagyon a végső siker a Bocsoknak. Utóbbi gárda a 2009-es rájátszástól kezdve végig ott volt a végső esélyesként is kikiáltott csapatok között, azonban sérülések és pech miatt egészen 2011-ig várniuk kellett a bajnoki cím megszerzésével. Azonban kivártak, és az lett ennek az eredménye, hogy a következő idényben nem kellett a fél keretet szétszéleszteni, bár a fiatalok beérésével előbb vagy utóbb erre is sor fog kerülni.

NHL
Keleti főcsoport
Helyezés Csapat Meccsszám Pontszám
1 New York Rangers* 58 81
2 Boston Bruins* 57 72
3 Florida Panthers* 58 65
4 New Jersey Devils 59 74
5 Philadelphia Flyers 59 73
6 Pittsburgh Penguins 60 73
7 Ottawa Senators 61 70
8 Toronto Maple Leafs 60 65
9 Winnipeg Jets 62 65
10 Washington Capitals 59 63
11 Tampa Bay Lightning 59 60
12 Buffalo Sabres 60 59
13 New York Islanders 60 58
14 Montreal Canadiens 61 58
15 Carolina Hurricanes 60 57
*Az első három helyet mindig a csoportelsők foglalják el függetlenül
a pontszámtól.
Zölddel a rájátszást érő helyeket jelöltük.


Ami a mostani idényt illeti, kijelenthető, hogy bár van idén is négy csapat, mely kiemelkedik az NHL mezőnyéből (New York Rangers, Detroit Red Wings, Vancouver Canucks és St. Louis Blues), azonban a rájátszásért folytatott harc szorosabb, mint valaha.  Bár akadt jó pár együttes, mely botrányos szezonkezdetet tudhat maga mögött, azonban az öt nap múlva esedékes cserestopp előtt úgy áll a helyzet, hogy matematikai és reális esélye a playoffra csupán a Columbusnak és az Edmontonnak nincs. Még a keleti utolsó Carolina Hurricanes is odaérhet a nyolcadik helyre egy huszáros hajrával, hiszen csak nyolc pont választja el őket a Torontótól.

Ez pedig nagy dilemma elé állítja a menedzsereket. A cserestopp előtt kétféle klub létezik: a buyer, azaz a vásárló, illetve a seller, azaz az eladó. Tekintve, hogy egyik csapat sem törekszik feltétlenül és célirányosan a vereségre, mivel minden együttes a playoff kiharcolására igyekszik elsősorban, ezért a legtöbb csapat vásárló szeretne lenni. A menedzsereknek tehát jól át kell gondolniuk, hogy valójában mennyi esélye is van a csapatnak a többivel szemben, és megéri-e eladni a veteránokat vagy a nyáron szabadügynökké váló játékosokat draft jogokért, illetve fiatalokért, vagy pont ellenkezőleg, az idei siker érdekében megéri-e a jövő fontos pilléreit feláldozni.

Rick Nash

Az idei cserejelöltek

Az elmúlt másfél hétben a Rick Nash körüli híresztelések tartják lázban az NHL pletykaközpontjait, de kevés csapat tudja megengedni a columbusi szupersztár fizetését a fizetési sapka alatt, és valljuk be, a Columbus végítélete lenne, ha megválnának egyetlen olyan első körös húzásuktól, mely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Nash egyértelműen a Columbus arcává vált, és a szurkolók nem néznék jó szemmel, ha pont tőle válnának meg a Kékkabátosok, legyen akárki vagy akármi a visszaérkező csomagban.

Tehát idén senki se dédelgessen olyan álmokat, hogy valami nagyszabású csere történik, hiszen Nashen kívül nincs olyan nagy név a piacon, melytől az adott klub a rájátszás előtt megválna. Év közben sokszor felmerült Zach Parisé és Ryan Suter esetleges elcserélése, amennyiben a tranzakciós határidőig nem hosszabbítanak velük, de ezek megmaradtak pletyka szinten, köszönhetően annak, hogy mindkét játékos csapatának, a New Jerseynek és a Nashville-nek is jól megy a szekér, és - értelemszerűen - inkább ezekkel a játékosokkal vágnak neki a rájátszásnak, mint nélkülük.

NHL
Nyugati főcsoport
Helyezés Csapat Meccsszám Pontszám
1 Detroit Red Wings* 61 84
2 Vancouver Canucks* 60 82
3 San Jose Sharks* 58 69
4 St. Louis Blues 59 79
5 Nashville Predators 60 76
6 Chicago Blackhawks 60 76
7 Phoenix Coyotes 60 69
8 Los Angeles Kings 60 66
9 Calgary Flames 60 65
10 Dallas Stars 60 64
11 Colorado Avalanche 60 62
12 Minnesota Wild 59 61
13 Anaheim Ducks 60 60
14 Edmonton Oilers 59 52
15 Columbus Blue Jackets 60 43
*Az első három helyet mindig a csoportelsők foglalják elfüggetlenül
a pontszámtól.
Zölddel a rájátszást érő helyeket jelöltük.

Kiegyenlített lett a liga, ami egyrészről kedvező, hiszen a kisebb költségvetéssel bíró csapatok végre fel tudták venni a harcot a nagyokkal. Bár a Phoenix és régebben a Nashville is pénzügyi gondokkal küszködött, a fizetési sapkának hála ütőképes alakulattal tudják magukat versenyben tartani a többi csapattal. Igaz lehet, hogy pont a fizetési sapka miatt lesz kénytelen megválni a Predators Ryan Sutertől vagy Shea Webertől, a Ragadozók két klasszis hátvédjétől, de ez még a jövő zenéje. Mindenesetre a kiegyensúlyozott ligának van hátránya is: kevés esély adatik az együttesek előtt a keret erősítésére. Ennek későbbi következménye, hogy sérülések vagy eltiltások esetén nem lesznek képesek minőségi pótlással előrukkolni a csapatok, mely szerencsétlenségek egy szépnek ígérkező évet alakíthatnak át egyik pillanatról a másikra katasztrofálissá, és a következő években valószínűleg megismételhetetlenné. Még további következménye az lesz, hogy a gyengébb játékosokért is túlfizetnek a csapatok, elvégre nincs jobb fellelhető a piacon, és ez a valódi tehetségek igényeit növelik meg.

Hacsak valami csoda nem történik, az idei cserestopp nem fog nagy meglepetésekben bővelkedni. Pavel Kubina és Hal Gill, a veterán bekkek, akiknek neve szinte a szezonkezdet óta felmerült pletykákban, már új csapatokat igyekeznek a végső győzelemre vezényelni. Rick Nash mellett még Tuomo Ruutu a nevesebb csatár a kínálatból - érezhető a minőségbeli különbség a két mezőnyjátékos között.

Ha szeretünk a különböző cseréken csámcsogni, akkor a következő napokban azért kell szorítanunk, hogy még egy-két csapat csatlakozzon az Edmontonhoz és a Columbushoz, azaz hogy eladókká váljanak, felpezsdítve így a piacot. A Montreal, a Buffalo, a Minnesota, de akár az Anaheim is ezt az utat választhatja, ha a következő meccsek eredményei nem alakulnának kedvezően. Ha viszont a kiélezett rájátszásért vívott harcot élveznénk leginkább, akkor a körbeveréseknek kell szurkolni. Nyugaton elvégre az utolsó két helyre pályáznak heten, míg keleten úgy néz ki, hogy a nyolcadik hely marad kiadó, melyet nyolc csapat közül csupán egyetlen vívhat majd ki magának, úgyhogy nem akármilyen izgalmas hajrában reménykedhetnek a semleges szurkolók, és a playoff verseny közepén található csapatok szimpatizánsai.

Hatalmas neveket megmozgató tranzakciókban azonban inkább ne reménykedjünk - még ha a San Jose Sharks erősen is érdeklődik Rick Nash iránt, ha lehet hinni a pletykáknak. Talán az NHL eme elemét a következő kollektív szerződés ismét felpörgeti, de valószínűbb az, hogy a cserékről fokozatosan áthelyeződik a hangsúly a szabadügynökök megszerzésére nyáron, a szabadügynök-piac megnyílását követően. Hiszen ott csak túl kell licitálni a másikat, és nem kell feladni semmilyen értéket az adott játékos szolgálataiért.

Újabb trónfosztás történt az eheti erőrangsorunkban. Bár meglepetésként érheti olvasóinkat, hogy a rekorddöntés után nem a Detroit található az első helyen, azonban mi mégis a St. Louis Bluesnak szavazzuk meg a bizalmat, mely nemcsak nyer, hanem dominánsan és nagy arányban is teszi azt. A hét másik két nyertese a feltámadó Chicago és az Ottawa, melyek szintén meggyőzően múlták felül ellenfeleiket. A Washington Capitals és a Boston Bruins továbbra is csúszik lefele a listánkon, mindkét csapat igen mély hullámvölgybe került, és ami rosszabb, hogy pont a kulcsjátékosaik szenvednek leginkább. A Los Angeles gólínségét sem tudjuk honorálni, főleg, hogy már az előző héten sem muzsikáltak túlságosan szépen, de a Florida Panthers és a New York Islanders is megtorpant az előző hetek elfogadható teljesítményéhez képest.

NHL
20. heti erőrangsor
Csapat Heti helyezés Múlt heti helyezés Mutató
St. Louis Blues 1. 3. 36-16-7
Detroit Red Wings 2. 2. 41-18-2
New York Rangers 3. 1. 38-15-5
Vancouver Canucks 4. 4. 38-16-6
New Jersey Devils 5. 5. 35-20-4
Nashville Predators 6. 7. 35-19-6
Boston Bruins 7. 6. 35-20-2
Pittsburgh Penguins 8. 9. 34-21-5
Chicago Blackhawks 9. 13. 33-21-7
Ottawa Senators 10. 16. 31-22-8
Philadelphia Flyers 11. 11. 33-19-7
San Jose Sharks 12. 8. 31-20-7
Toronto Maple Leafs 13. 10. 29-24-7
Phoenix Coyotes 14. 20. 30-21-9
Dallas Stars 15. 17. 30-26-4
Anaheim Ducks 16. 21. 25-25-10
Carolina Hurricanes 17. 22. 23-26-11
Calgary Flames 18. 19. 28-23-9
Washington Capitals 19. 15. 29-25-5
Florida Panthers 20. 12. 27-20-11
Colorado Avalanche 21. 18. 29-27-4
Los Angeles Kings 22. 14. 27-21-12
Winnipeg Jets 23. 25. 29-26-7
Tampa Bay Lightning 24. 27. 27-26-6
Minnesota Wild 25. 23. 26-24-9
Buffalo Sabres 26. 28. 26-27-7
Montreal Canadiens 27. 24. 24-27-10
Edmonton Oilers 28. 29. 23-30-6
Columbus Blue Jackets 29. 30. 18-35-7
New York Islanders 30. 26. 25-27-8

 

megosztom