Világválság ide, haldokló olasz gazdaság oda, minden idők legjobb eladási mutatóival zárta a 2011-es évet a Ferrari – a vörösök drukkereinek tehát aligha kell félniük attól, hogy az euró egyre mélyülő krízise kedvenc csapatukat is maga alá temeti. Sőt, ha a tendenciákat figyeljük, a következő évek ismét a Scuderia esztelen költekezéséről szólhatnak az F1-ben.
Az olasz luxus-sportautó gyártó ugyanis az előző esztendőben úgy bonyolított nem kevesebb, mint 2 milliárd eurós forgalmat (először törve át a lélektani határt), hogy közben 209 milliós nyereséget is elkönyvelhetett – az elvileg a világgazdasági válság legnagyobb vesztesének számító autóipar, vagy legalábbis annak luxus-ágazata tehát egyre inkább kilábalni látszik a gödörből. A 2 milliárdos forgalom egyébként egészen pontosan 7 195 konstrukció legyártását és eladását jelenti; ennyit még soha egyetlen évben sem tudott értékesíteni a maranellói márka, a 2010-es adatokhoz képest például csaknem 20%-os a növekedés.
A távlati célok és az üzleti tervezés szempontjából egyáltalán nem lényegtelen, hogy a már eddigi is a legnagyobb felvevő piacnak számító Egyesült Államok mellett Kína is élénken érdeklődik a Ferrari modelljei iránt, a távol-keleti országba forgalmazott autók száma 2011-re 62%-kal emelkedett meg. A forgalom élénkülése ezzel együtt az egész világon megfigyelhető volt, Európában összességében 20%-kal emelkedett a kereslet, ebből az Egyesült Királyság 23, Németország 14 százalékpontot szívott fel.
„Ilyen számok mellett igazán nincs min szégyenkeznünk” – kezdte mondandóját a konszern elnöke, Luca di Montezemolo, majd kitért arra is, hogy milyen következményei lehetnek a busás nyereséget hozó üzleti évnek.
„Nem kis dolog, hogy az egész világon jelen lévő válság ellenére növelni tudtuk az eladásainkat, úgy látszik, annyira jó munkát végzünk, hogy képesek vagyunk még a nemzetközi trendekkel is szembemenni. Hatékony innováció, kemény munka, növekvő befektetés – ez a filozófia köszön vissza a vállalat minden területén, én pedig hiszem, hogy az ilyesfajta munkamorál a siker elsődleges oka. Nem mellesleg ráadásul a nemzetközi terjeszkedésünket is folytatjuk, már 58 országban vagyunk aktívan jelen a világon, és további lépéseket tervezünk ebben a tekintetben”.
Ha a fentebb leírtakhoz hozzátesszük azt is, hogy a Formula-1-es csapat olyan világmárkákkal áll hosszú távú és busásan jövedelmező szerződésekben, mint a Santander, a Philip Morris és a Shell, könnyen beláthatjuk, a Ferrari azon kevés csapat közé tartozik a 2012-es rajtrácson, amelyiknek gyakorlatilag nem is kell anyagi kérdésekkel foglalkoznia. Velük párhuzamosan azonban egyre nagyobb teret nyernek maguknak a fizetős versenyzők, és már olyan nagy múltú csapatoknál is kettőt alkalmaznak belőlük, mint az egykor szebb napokat is látott Williams-Renault.
Mindeközben Vitalij Petrov 12 millió eurót fizet egyetlen F1-es versenyzői ülésért, egyetlen évre, a Ferrari és a Red Bull pedig egy hirtelen elhatározással kilép a csapatok érdekvédelmi szervezetéből, mert úgy gondolja, betarthatatlan és felesleges is a költségvetési korlát alkalmazása a sportban. Persze váltig hangoztatják, hogy az íratlan egyezséget és az alapvető normákat továbbra is betartják, de a szabályokat korábban is betű szerint értelmező, ezzel pedig magát súlyos válságba navigáló Mercedes GP minden bizonnyal bőven tudna mesélni arról, hogy mit jelent a Red Bull és a Ferrari számára az adott szó szentsége. A semminél egy kicsit kevesebbet, hogy pestiesen fogalmazzak.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a vörösök ismét nyeregben érzik magukat – ennek megfelelően pedig a Fair Play és az ésszerű, sportág érdekeit előtérbe helyező meglátások ismét háttérbe szorulnak. De vajon elég lesz a töméntelen pénz a bajnoki cím visszahódításához?