Olimpiai sztorik

Derek Redmond barcelonai drámája - ahol a vesztes is lehet győztes

  • Vásárhelyi Tamás
megosztom

A nyári olimpiák közel 120 éves történelme számos érdekes sztorival és életrajzzal szolgál - a londoni olimpia előtt íródó sorozatunkban ezen különlegességekből szemezgetünk. Most egy olyan olimpiai résztvevőt mutatunk be, aki egyetlen érmet sem szerzett, de mégis százezreknek adhat motivációt az élet nehéz pillanataiban.

A sport szinte mindig a győztesekről szól, az ő sikereik, örömük mindent elhomályosít. Pedig olykor a kevésbé szerencsések is legalább olyan bajnokok, mint akik végül győzedelmeskednek. Erre mutathat jó példát Derek Redmond barcelonai szereplése. A brit atléta esélyesként várta az 1992-es nyári olimpia 400 méteres síkfutó versenyét, ahol a vetélytársak közül is sokan éremesélyesnek gondolták őt. Az első futás alkalmával övé volt a legjobb időeredmény 400-on, majd saját negyeddöntő futamát megnyerve készült az újabb futásra, immáron a legjobb tizenhat között. Az elődöntőben azonban drámai események történtek, a hosszú egyenesben ugyanis Redmond futás közben elszakította a combizmát. A futam véget ért (a címvédő Steve Lewis nyert 44,50-el), majd a kamera megakadt az olimpiai álmait sirató, a földre térdelő Redmondon.  

Derek Redmondot élete legnehezebb perceiben édesapja segítette - Fotó:guardian.co.ukA megtört sportoló azonban előbb elküldte a hordágyat hozó segítőket, majd egyik pillanatról a másikra felállt ("Nem akartam hordágyon végezni, be akartam fejezni a versenyt" - mondta utólag), fél lábon sántikálva pedig folytatta a versenyt. A kanyarban egy rövidnadrágos, pólós, idősebb úriember ugrott be a nézőtérről, akit a tétova biztonságiak sem tudtak feltartóztatni. Mint utólag kiderült, Redmond édesapja volt az, aki a fizikai és lelki fájdalomtól síró fiát szerette volna támogatni. Bár az édesapa próbálta a folytatásról lebeszélni, Derek mindenképpen célba akart érni, így végül egymást átkarolva együtt bicegtek át a célvonalon. "Büszkébb vagyok most a fiamra, mint ha megnyerte volna az olimpiát" - mondta az esetről az édesapa. A barcelonai stadion 65.000-es közönsége felállva, vastapssal jutalmazta a kitartás és az olimpiai szellemiség különleges pillanatát. Az persze más lapra tartozik, hogy hivatalosan (külső segítség igénybevétele miatt) Redmondod kizárták a futamból, így számára ezzel ért véget az olimpia.



Derek Redmond különleges története több reklámban is szerepelt azóta, sőt bekerült a barcelonai olimpiáról készült, „Tizenhat nap Barcelonában” címmel készült filmösszeállításba is. A brit futó ugyan világbajnoki címet is szerzett (1991- 4x400 méteres váltó - ahol Roger Black, John Regis és Kriss Akabusi társaságában hatalmas meglepetésre győzték le az amerikaiakat ), de az igazán kiemelkedő egyéni sikerek elkerülték, mert sorozatos sérülései miatt nem tudott igazán jó formába lendülni. A szöuli olimpián is ott volt már a mezőnyben, ott azonban első futása előtt alig néhány perccel Achilles-in sérülés miatt kellett visszalépnie a szerepléstől. A barceolonai felkészülése sem volt zökkenőmentes, hiszen a '92-es játékok előtt nyolc (!) műtéten esett át, hogy egyáltalán elutazhasson az olimpiára.

A barcelonai bátor szereplése viszont azóta is az egyik legnépszerűbb ex-sportolóvá teszi őt a szigetországban. Minderre jellemző, hogy idén januárban édesapját, Jimet a londoni olimpia szervezőbizottsága felkérte arra, hogy legyen ő is tagja a 2012-es olimpia előtti olimpiai fáklyaváltónak. Redmond atléta karrierjének befejezése után előbb kosárlabdával, majd rögbivel is foglalkozott, mindkettőben magas szintig jutott. Jelenleg a brit atlétikai szövetség fejlesztési programjában dolgozik, emellett pedig motivációs beszédeket is tart. Korábbi feleségétől, a szintén olimpikon Sharron Daviestől két gyermeke van, tavaly nyáron viszont újra megnősült.
 

megosztom