Válogatás

A sporttörténelem legnagyobb doppingesetei II.

megosztom

A dopping egyidős az emberrel, minden korban megvolt annak az igénye, hogy az edzés mellett más úton-módon is fokozzák a versenyzők teljesítményét. A 20. századi vívmányok, a gyógyszeripar előretörése után világszerte elterjedt a tiltott szerek használata. A módszerek egyre finomodnak, a szupertitkos laborok mindig egy lépéssel az ellenőrök előtt állnak. Szakértők szerint egyes sportágakban – mint az atlétika vagy a kerékpár – az élsportolók közül senki sem tiszta. A teljesítményfokozók kikísérletezésére külön iparág épült, a 21. század pedig elhozhatja a géndopping korát. Befellegzett a hagyományos értelemben vett sportnak? Összeállításunkban a sporttörténelem legnagyobb botrányait elevenítjük fel, annak apropóján, hogy hétfőn a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) vétkesnek találta Alberto Contadort, a Tour de France országúti kerékpáros körverseny háromszoros bajnokát, akit visszamenőlegesen két évre eltiltott a versenyzéstől, s egyben megfosztott 2010-es Tour- és 2011-es Giro d'Italia-győzelmétől is.

A hétfői első rész után ezúttal a Marion Jones-t is elsöprő BALCO-botrányról, az athéni olimpia eseteiről és a kerékpárosok doppingtörténetéről olvashattok.

A BALCO-botrány

Minden idők egyik legnagyobb doppingbotrányát az amerikai Marion Jones tudhatja magáénak, amely során másokat, és a hírhedt BALCO-labort is magával rántotta. A BALCO San Franciscó-i cég volt, amely elsősorban élelmiszerek és azok emberekre gyakorolt hatását vizsgálta vér- és vizeletminták alapján. Az élsporttal 1988-ban kerültek kapcsolatba, a cég alapítója, Victor Conte tiszta vizelet- és vérmintákat adott el olyan sportolóknak, akiknek erre szükségük volt. Később ennél is tovább mentek. A BALCO egyik vegyésze, Patrick Arnold megalkotta a THG nevű, kimutathatatlan teljesítménynövelő doppingot, amelynek a The Clear (Tiszta) nevet adták. A szert használók éveken keresztül versenyezhettek anélkül, hogy lebuktak volna, mivel az ellenőrök nem tudtak a THG létezéséről, egyetlen teszt sem mutatta ki. Aztán 2003-ban egy ismeretlen személy (később kiderült, hogy Trevor Graham atlétaedző) elküldött egy fecskendőnyi anyagot belőle a doppingellenőröknek, és kirobbant a botrány. Mintegy ötven amerikai élsportoló, köztük olimpiai- és világbajnokok voltak a BALCO ügyfelei.

Marion Jones egy atlétikai versenyen

Doppingszerek

A hatvanas években még az amfetaminszármazékoktól remélték a sportolók a jobb teljesítményeket, bízva abban, hogy az izgatószereknek köszönhetően felpörögnek versenyük óráira. A hetvenes években már az izomépítés került előtérbe, ehhez előbb csak vízhajtót, később már szteroidokat használtak. A nyolcvanas éveket is az anabolikus szerek uralták, többek közt a sztanozolol. Ezzel fejlesztették a szöuli olimpián lebukó Ben Johnson izmait is.

A kilencvenes évekre fordulat állt be, egyre többet lehetett hallani hormonokról, EPO-ról. Utóbbi a vörösvérsejtek számát növelte meg a vérben, így növekedett a versenyzők állóképessége.

A 2000-es évek elején a THG, az első mesterségesen előállított szteroid vette át a vezető szerepet.

Doppingszerek típusai:
1. Stimulánsok: kábítószerek és izgatószerek különböző fajtái, amelyek növelik az éberséget és csökkentik a fáradtságot, fokozzák a versenyzési készséget. Használatuk csökkentheti az ítélőképességet. Ide tartozik például az amphetamin. A stimulánsok másik nagy csoportját szimpatomimetikus aminok alkotják, legismertebb képviselője az ephedrin, ami a központi idegrendszerre hat. Ephedrinszármazékok megtalálhatók egyes megfázás elleni gyógyszerekben is.
2. Narkotikumok: A morfin és származékai tartoznak ide, fájdalomcsillapítóként használják őket. Doppingszerként való használatuk kábítószerrel való visszaélésnek számít.
3. Anabolikus szerek: Kémiai vegyületek, amelyek képesek a szervezet anabolikus folyamatait fokozni. Anabolikus androgén szteroidokra (férfihormonok) és egyéb anabolikus szerek csoportjaira osztható fel ez a kategória. Rendszeres használata férfiaknál heresorvadást, terméketlenséget, nőknél elférfiasodást, meddőséget okozhat. Ide tartozik a nandrolon.
4. Vizelethajtók: súlycsoporthoz kötött sportágaknál - mint a súlyemelők, birkózók - használják főleg, gyors súlycsökkentés miatt. A másik ok a használatra a vizeletkiválasztás forszírozása. Csökkenteni lehet a gyógyszer konventrációját a vizeletben, illetve gyorsítani a kiválasztást. A vizelethajtók keringési, hormonális zavarokat okozhatnak.

Forrás: Nemzeti Sportszövetség – www.nssz.hu

A leghíresebb "áldozat" a háromszoros olimpiai bajnok Marion Jones (Sydneyben 100 méteren, 200-on, és a 4x100-as női váltó tagjaként is győzni tudott) volt. Férje a sydneyi játékok idején C.J. Hunter súlylökő volt, aki már az olimpia előtt megbukott, és később exfelesége ellen vallott annak doppingperében. A botrány évekig húzódott, végül a labor vezetője, Victor Conte és a drogdíler Angel Heredia is vallomást tett, számos  amerikai atlétát vádoltak meg: Maurice Greene, Tim Montgomery, Justin Gatlin mind a listán voltak.

A botrány elsöpörte a korábban rendkívül népszerű futónőt, akit imádtak Amerikában egyszerűsége, közvetlensége miatt. Jones több mint 160 negatív tesztet produkált, míg végre megtört és bevallotta, hogy doppingolt. A per során elvették öt olimpiai érmét, és a doppingbotrányt kísérő hamis tanúzás, adócsalás és csekkhamisítás miatt féléves letöltendő börtönbüntetést kapott 2007-ben, amit 2008 márciusa és szeptembere között ült le. Tim Montgomery, a 100 méter egykori világbajnoka egyébként Jones élettársa volt, közös gyermekük is született, ám a botrányt már nem állta ki kapcsolatuk.

2007 februárjában Jones ismét férjhez ment, újra atlétát választott: a Sydneyben 100 méteren harmadik barbadosi Obadele Thompsonnak fogadott örök hűséget, és időközben megszületett a második kisfia is. Trevor Grahamet, Jones, Montgomery, Gatlin és mások egykori edzőjét életfogytiglanra ültették le.

A THG-val egyébként először Dwain Chambers brit Európa-bajnok sprinter bukott le 2003-ban. 2009-ben megjelent önéletrajzában azt írta, hogy az összes létező doppingszert alkalmazta, amit tanácsoltak neki. "Annyi dopping volt nálam, amivel egy elefántot meg lehet ölni" – vallotta be. Chambers szintén Victor Contétól kapta az anyagokat.

Marion Jones egykori élettársának, Tim Montgomerynek a tesztjei mind negatívok voltak (A BALCO a THG mellett kifejlesztett egy "krémet" is, ami arra szolgált, hogy ne bukjanak le a sportolók), de bevallotta bűnösségét.

Justin Gatlin, az athéni 100 méteres síkfutás győztese másfél évvel az olimpia után produkált pozítív tesztet. Előbb nyolcéves eltiltást kapott, amit később együttműködéséért cserébe a felére csökkentettek. Olimpiai aranyát megtarthatta, ami elég hiteltelen a történtek fényében.

Az athéni "doppingolimpia"

A 2004-es athéni olimpia volt dopping szempontjából az egyik legsötétebb, a botrányból pedig nekünk, magyaroknak is kijutott. 2 arany- és egy ezüstérmet vettek el tőlünk, amivel a doppinglista élén végeztünk (a kalapácsvető Annus Adrián és a diszkoszvető Fazekas Róbert győzelmét, valamint a súlyemelő Gyurkovics Tibor második helyét annulálták).

Az athéni "doppingdobogó" képzeletbeli második fokán a házigazda görögök állnak két síkfutójuk (Konsztantinosz Kenterisz és Ekaterini Thanu) botránya miatt.

A fehérorosz Julia Nesztyerenko 100 méteren győzött Athénban, és még az olimpia előtt két évvel pozitív mintát adott Varsóban, de az ügynek semmilyen következménye nem lett. A futónő akkor a lengyel bajnokságban is szerepelt, a lengyel szövetség értesítette is a fehéroroszokat, akik megtagadták a büntetést, azzal érvelve, hogy a varsói laboratórium nem rendelkezik NOB-akkreditációval, így az eredmény sem tekinthető megbízhatónak.

Ahol nincs verseny dopping nélkül

A kerékpársportban mára sajnos mindennapossá váltak a doppingügyek, rendszeresen jelennek meg hírek arról, hogy ki vált gyanússá, a legújabb eltiltott versenyző pedig a spanyol Alberto Contador, akitől visszamenőleg az összes 2010 nyara óta elért eredményét, így akkor Tour de France- és 2011-es Giro d'Italia-győzelmét is elvették.

Szurkolók utalnak egy fenékbe szúrt műfecskendővel a kerékpárosok EPO-használatára a Tour de France-on

A sportágban az EPO és a vértranszfúzió a "sláger". 2007-ben a Telekom országúti kerékpáros csapat korábbi masszőre robbantott ki botrányt azzal, hogy könyvében leírta, kik és hogyan doppingoltak éveken át. Jeff D'Hont 1992 és 1996 között dolgozott a német istállónál, állítása szerint a versenyzők kényszerítették a csapatorvost, hogy ellássa őket EPO-val. Megvádolta a csapat akkori legnagyobb sztárját, Jan Ullrichot is, aki 2007-ben visszavonult. A Telekomosok közül azóta Erik Zabel és Rolf Adag bevallotta bűnösségét, és ez kiderült az 1997-es Tour de France győztes és olimpiai bajnok Ullrichról is, de eredményeit nem törölték el.

A sportág legnagyobbja, a hétszeres Tour-győztes Lance Armstrong egyelőre nem bukott meg, noha a L'Equipe már őt is meggyanúsította, azt állítva, hogy 1999-ben lefagyasztott mintáiban EPO-t találtak. Armstrong akkor érte el első Tour de France-győzelmét, amit később hat követett, ezzel páratlan rekordot állított fel. Az amerikairól éppen néhány nappal ezelőtt mondta ki egy kaliforniai ügyész, hogy nem bizonyítható a bűnössége.

Egyes vélemények szerint nem is lesz az, mert kell, kellett a sportágnak egy emblematikus figura, aki a tévé elé ülteti a rajongókat. Rendre felmerülő téma, hogy néhányan részlegesen mentesülnek a szabályok alól. Tény, Armstrong egész pályafutása vádak árnyékában zajlott, a legmagasabb hegyekre is úgy tekert fel, hogy alig lihegett. Egy csapatban versenyzett a 2006-ban győztes Floyd Landisszel, aki fennakadt a vizsgálaton, és ő lett az első bringás, akit megfosztottak címétől.

A második pedig a már említett spanyol Alberto Contador lett. Szervezetében nagyon kis mennyiségű, a megengedett érték 400-ad részének megfelelő klenbuterolt mutattak ki a 2010-es Tour július 21-i pihenőnapján. A gyanú szerint Contador vértranszfúzión esett át a francia körverseny alatt, sajtóhírek szerint az egyik tasakban vérhígítószert is felfedeztek. Az értesülés szerint Contador vizeletében is mutattak ki ilyen vérlágyítót. A hígítás magyarázza azt, hogy a tiltólistán szereplő - többek között az állóképességet fokozó - klenbuterol csak kis mértékben volt jelen mintájában. A spanyol arra hivatkozott, hogy a viadal alatt hazájából hozatott és elfogyasztott hús volt fertőzött. A spanyol szövetség el is fogadta ezt a érvelést, a nemzetközi szövetség és a WADA azonban nem, így a Sportdöntőbírósághoz fordultak, amely bűnösnek nyilvánította a kerekest.

A 2010-es olasz kerékpáros körverseny, a Giro d’Italia alatt az olasz sajtó meggyanúsította a svájci időfutammenőt, Fabian Cancellarát, hogy egy kis elektromos motort építettek be kerékpárjába, és ezért nyerte meg a tavaszi egynapos versenyeket. A motor a feltételezés szerint a nyeregcső alatt a vázba építve működött. A mindössze egy kilogramm súlyú szerkezet 600 wattos csúcsteljesítményre képes és maximálisan 90 km/h-s sebesség is elérhető vele, egy akkumulátorral akár 60 percig is üzemelhet. A pekingi olimpia bajnoka és istállója, a Saxo Bank mindent tagadott, a versenyzőt Lance Armstrong is védelmébe vette. Maga a találmány egyébként magyar, a pécsi Varjas István készítette. Egyébként a feltaláló szerint a svájci nem él technikai doppinggal.

Összeállítás a motoros bringákról

 

megosztom