Legendák

Isten éltesse Grosics Gyulát!

  • Maruzsa István
megosztom

Az Aranycsapat állandó 1-ese volt. Neveltetése miatt szinte természetes módon került szembe a kommunista rendszerrel, amit az sosem tudott megbocsátani neki. Ennek ellenére 86-szoros válogatott lett, a korszak legjobb kapusa. Mindent tudott, amit mások, és még többet is! Grosics Gyula újító módon élt együtt a játékkal, és ha kellett, avatkozott közbe. Nem csoda, hogy a macskaügyességű hálóőrt a sportsajtó előszeretettel emlegette "Fekete Párduc"-ként.

Grosics Gyula, háttérben Buzánszky Jenővel.Dorogi származása révén a helyi csapatban kezdte pályafutását - ahogy azt nemrégiben a hatharom.com-nak is elmesélte. Éppen átigazolt a teherfuvarozók csapatába, a MATEOSZ-ba, amikor először válogatott lett. Ezt követően néhány mérkőzést játszott a nemzeti csapatban, majd 1949-ben komoly ügybe keveredett. Katolikus neveltetésű fiatalként nehezen fogadta el a kommunista rendszer irányvonalait. Emiatt lett a tagja annak a csoportnak, amely '49 tavaszán disszidálni próbált. Lebuktak, Grosics egy éjszakát az ÁVH fogdájában is töltött.

1950-ben igazolta le a Honvéd, ahol saját bevallása szerint nem sok dolga volt, hiszen a világ talán legjobb csapata játszott előtte, de mégis jól érezte magát, mivel közelről láthatta a meccseket. Kispesti időszaka alatt három bajnoki címet szerzett, amiben azért neki is bőven volt része. Remek ütemérzékkel és reflexekkel rendelkezett, és akkoriban szokatlan módon bátran és kapujától messze avatkozott játékba. Néha akár a félpálya közelébe is kifutott, hogy az ellenfél kontrára készülő csatárait megzavarja.

Közben már a válogatottnak is állandó tagjává vált, 1952 tavaszától rendre az ő nevével kezdődött az összeállítás. Ezen a nyáron került sor a helsinki olimpiára, amelyen Sebes Gusztáv a végső győzelmet tűzte ki célul. Nehéz mérkőzésen kerültünk fel a főtáblára, mivel a Románia elleni selejtezőben mindenki tartott a nagy bukás lehetőségétől. Így is mi bírtuk azonban jobban az idegek harcát, és 2-1-re nyertünk. A legjobb 16 között Olaszország volt az ellenfél, akiket eddigre már 27 éve nem tudtunk legyőzni. Ez a csapat azonban már egyértelműen jobb volt a taljánoknál, 3-0-s győzelmet arattunk. A következő fordulóban Törökországgal játszottunk, akik viszonylag erős csapattal érkeztek, és reménykedtek a jó eredményben. A mieink azonban könnyed játékkal, 7-1-es végeredménnyel léptek túl rajtuk. A svédek elleni elődöntő hasonlóan fölényes győzelmet, 6-0-t hozott. A döntőre Jugoszlávia ellen ismét feszültebb hangulatban vonultunk ki. Puskás büntetőt is hibázott az első játékrészben, de az ezt követő hullámvölgyet átvészelte a csapat, és a második félőben lőtt két góllal megnyertük a meccset. Magyarország tehát olimpiai bajnok lett!

A következő évben pályára lépett a Wembley-ben, az Anglia elleni válogatott mérkőzésen is. A 78. percben lecserélték ugyan, és Gellér Sándor érkezett a helyére, de ekkorra már kialakult a 6-3-as végeredmény.

Grosics Gyula Tónió grafikájánA szenzációs londoni győzelem után a magyar közvélemény szinte elvárta, hogy az Aranycsapat megnyerje az 1954-es világbajnokságot. A torna jól is indult, a csoportkörben legyőztük Dél-Koreát és az NSZK-t is, előbbit 9-0-ra, utóbbit 8-3-ra. A brazilok elleni negyeddöntőben már nem volt ilyen könnyű dolgunk, sokszor durváskodásba csapó mérkőzésen nyertünk 4-2-re, ami után a dél-amerikaiak verekedést is kezdeményeztek az öltözőfolyosón. Grosics itt állítólag vetődve kapott el egy felé dobott brazil cipőt. Az elődöntő már sportszerű körülmények között zajlott, de a rendes játékidőben nem bírtunk Uruguay-jal, hosszabbításra volt szükségünk az újabb 4-2-es győzelemhez. A fináléban megint az NSZK következett, és ezen a találkozón már kijött a fáradtságunk, 3-2-re kikaptunk, ezzel ezüstérmet szereztünk a vb-n.

Grosics Gyulát az év végén őrizetbe vették. A vád hazaárulás és kémkedés volt. Igazából máig tisztázatlan, hogy miért és miért épp ekkor került vád alá a nagyszerű kapus, mindenesetre 1955-ben hosszú ÁVÓ-s felügyelet, eltiltás és a Tatabánya csapatába való száműzetés következett. Annak ellenére, hogy kényszerűségből kellett átigazolnia, a "Fekete Párduc" a tatabányai éveket nevezte klubpályafutása legszebb időszakának, mivel itt érezte úgy, hogy komolyan hozzá tud járulni csapata sikereihez.

A válogatottban legközelebb 1956 őszén lépett pályára, de a forradalom után családjával együtt kihívták az addigra a BEK-ből már kiesett Honvédhoz, mivel a kispestiek mindkét kapusa megsérült. Grosics a zöldhatáron keresztül jutott ki Ausztriába, majd részt vett a dél-európai és dél-amerikai túrán. Amikor az befejeződött, hosszas hezitálás után, csak 1957 nyarán tért haza. A határon azonban rabszállító kocsi várta, amelybe végül nem kellett beszállnia, de Győrben egy ÁVH-laktanyában aláírattak vele egy nyomozati jegyzőkönyvet, ami alapján újabb titkosszolgálati megfigyelést rendeltek el vele szemben. Emellett újabb féléves eltiltást is kapott.

'57 őszén már újra ő viselte a nemzeti csapat 1-es mezét, majd az 1958-as és az 1962-es világbajnokságokon is ő védett. Előbbi tornán már a csoportból sem sikerült továbbjutnunk, mivel Wales-szel azonos pontszámmal végeztünk, és a megismételt mérkőzésen 2-1-re kikaptunk. Négy évvel később a negyeddöntőben estünk ki Csehszlovákia ellen, furcsa körülmények között (Grosics Gyula szavaival élve a szovjet játékvezető "elcsalta" a találkozót). Ráadásul ő a meccs után újabb rossz hírt kapott. Ezen a nyáron szeretett volna a Ferencvárosba igazolni, és úgy tűnt, ez sikerül is, de a sportvezetés végül egy rövid levélben közölte vele, hogy nem engedélyezik a csapatváltást. Ekkor úgy döntött, befejezi pályafutását.

Edzőként 1963-ban kezdett a tatabányai csapatnál dolgozni, majd egy évvel később Salgótarjánba ment. Ezután a KSI, majd néhány éves kuvaiti munka következett, mielőtt a Volán SC elnöki tisztét elvállalta volna. Innen vonult nyugdíjba. A rendszerváltás után politikai szerepet vállalt, választásokon indult, de nem volt sikeres, így ezt a vonalat néhány év után feladta. Az utóbbi években egészségi állapota romlásnak indult, többször is kórházba került tüdőproblémák miatt.

2008-ban a Ferencváros vezetői úgy döntöttek, kárpótolni próbálják Grosics Gyulát, amiért soha nem lehetett a zöld-fehérek játékosa. Hivatalosan leigazolták az egykori kiváló kapust, aki a Sheffield United elleni barátságos mérkőzésen a kezdőcsapatba került, majd néhány labdaérintés után lecserélték.

 

megosztom