Vízilabda Eb

Prédának kell tekintenünk a bronzérmet, nem vigaszdíjnak - Kemény Dénes

  • MTI
megosztom

Az előzetesen reméltnél éppen két órával korábbi időpontban, 13:30-tól van kötelező jelenése a magyar férfi vízilabda-válogatottnak a hollandiai Európa-bajnokság zárónapján. Sajnos indokoltan került előbbre Kemény Dénes alakulatának programja: mivel az elődöntőben veszített Montenegró legjobbjaival szemben, a 15:30-ra kiírt vasárnapi finálé helyett a bronzcsata vár rá a másik ágon a szerbekkel szemben vesztes olaszokkal.

Hogy milyen volt a hangulat a szállodai "magányba" visszavonult csapat háza táján a pénteki vereséget követően, el lehet képzelni, a bennfentesek szerint a tavalyi, magyar negyedik helyet hozó sanghaji vb hasonló szakaszához képest ugyan kevésbé, de megviselte a társaságot a kudarc, hiszen a kilenc olimpiai bajnokkal felálló együttestől nem csupán népes szurkolótábora, de maguk a pólósok is döntőbe jutást vártak. Ehhez képest maradt a kisdöntő és az Eb-bronz reménye...

A csoportnyitányon 12-8-ra lebírt taljánok elleni meccs előtt két edzést tartott a magyar csapat szombati szabadnapján: a válogatott honlapjának beszámolója szerint délelőtt az egyetemi uszodában, kora este a versenyuszoda bemelegítő medencéjében gyakoroltak Biros Péterék - már oldottabb hangulatban. Szóba került persze a délszlávok elleni meccs is, de már mindenki inkább az olaszokkal foglalkozott, s egységes a csapattagok véleménye: nagyon kell az a bronz - olvasható a vlv.hu beszámolójában.

"Többször ébren voltam, gondolkoztam" - mesélte Kemény Dénes szövetségi kapitány a montenegróiakkal vívott csata utáni órákról. - "Az egész mérkőzés képét tekintve határozottabbak voltak, mint mi, szinte az összes fontos játékosuk a tudása legjavát nyújtotta egy ilyen fontos meccsen. Nálunk pedig kevés olyan játékos volt, akire azt tudom mondani, hogy hiba nélkül játszott, vagy ha nem is hiba nélkül, de a tudása jó részét hozzátette a csapat teljesítményéhez. Többségben vannak sajnos azok a játékosok, akik közepes, vagy a közepest alulról súroló teljesítményt nyújtottak, úgyhogy összességében a csapat is maximum közepesnek nevezhető."

"Sajnos az egész mérkőzésre jellemző volt, hogy az emberelőnyök felét úgy lőtték be, hogy már megvoltunk, és valahogy mindig volt valaki, aki egy ütemet késett a hátrányból szoros emberfogásra történő átállással, ami szintén a játék része. Tehát ezek a fajta hibák is valószínűleg abból jönnek, amit mondtam, hogy közepesen játszottunk."

Ami a harmadik helyről határozó mérkőzést illeti, a szakvezető ekképpen fogalmazott: "Azt kell mondjam, hogy nem könnyű a helyzetünk, mert úgy érzem, az olaszok a négygólos "magabiztos vereségükkel" pszichésen jobb helyzetben vannak, nekik a bronz most egy préda. Nekünk a bronz egy vigaszdíjnak tűnik, fél kettőre nekünk is prédának kell tűnjön, különben vigaszdíj se lesz belőle. Úgyhogy most minden eszközt megragadok ahhoz, hogy felrázzam a fiúkat, meglátjuk az eredményét. Hozzá kell tegyem, hogy legeslegjobban - túl a játékosaimon, különösen azokon, akik lelkükön érzik ennek a tegnapi eredménynek a súlyát - borzasztóan sajnálom azt a rengeteg, biztos, hogy ezer feletti létszámú szurkolót, aki ide Eindhovenbe eljött a csapatért, meg azt a sok-sok nézőt, aki nyilván a televízió előtt otthon drukkolt, vagy a világ bármely pontján, stream-en nézte. Csak azt tudom ígérni, hogy ami rajtam múlik, mindent megteszek..."

megosztom