A kormány a magyar futballstadionok felújítására, felépítésére (Puskás Ferenc Stadion, Albert Stadion, debreceni stadion) jövőre tervezett hétmilliárd forintot egymilliárdra csökkentette. Nem bizakodó Muszbek Mihály a magyar stadionépítésekkel kapcsolatban. A sportközgazdász szerint a jövőre a Puskás Ferenc Stadionra szánt egy milliárd forint mindössze az engedélyekre lenne elég. A debreceni és a ferencvárosi aréna építése is csúszhat.
"A három aréna összesen nagyjából 50-60 milliárd forintba kerül - kezdte a Népszavának a szakember. - Ha úgy számolunk, hogy az engedélyezési eljárások, a kivitelezési terv elkészítése az összköltség 2-3 százalékát teszik ki, akkor az egymilliárd forintból nagyjából a Puskás Stadion bontási terveit lehet előkészíteni, illetve kiírni a közbeszerzési pályázatot a munkálatok végrehajtására. Egyébként érdekes, hogy a szocializmusban az engedélyezés pillanatok alatt lezajlott, a végrehajtás ment nehezen, most fordult a helyzet. Az engedélyeztetés húzódik el nagyon, ha ez már megvolt, akkor 12-18 hónap alatt elkészülhet az új stadion. Ehhez persze jó lenne tudni, hogy az egész stadiont le akarják bontani, vagy megtartják az alsó karéjt, és a főépületet. Az ország jelenlegi helyzetében azonban úgy látom, hogy 2015-2016 előtt sehol sem lesz új vagy felújított stadion, vannak ugyanis ennél sokkal fontosabb, azonnal megoldandó problémák. Bennem azonban a stadionokkal kapcsolatban más kérdés is megfogalmazódott, bevallom, ez már régebben foglalkoztat. Miért kell Budapestnek öt állami fenntartású stadion? Münchentől,Rómától, Milánón át Párizsig számtalan példát látunk arra, hogy két csapat közösen használ egy arénát, és a magyarnál stabilabb gazdaságú országokról beszélünk. Az igényeinket, az elvárásainkat a realitásokhoz kell igazítani. Fele annyi stadion is elég lenne, ezeket fel lehetne úgy újítani, hogy ne csak a meccsnapokon termeljenek bevételt. Ha egyébként népszavazást tartanánk arról, hogy kell-e az országnak egy 40-50 ezres Nemzeti Stadion, akkor a válaszadók 75 százaléka igennel szavazna. De ha azt is megkérdeznénk, hogy a megvalósításhoz szükséges 50 milliárd forint előteremtése érdekében ki lenne hajlandó minden hónapban lemondani a fizetése 0,1 százalékáról, akkor nagyon nehezen találnánk igenlő választ."
Muszbek Mihály szerint ebben a gazdasági helyzetben szerencsésnek mondható, hogy a 2012-es Európa-bajnoki pályázatot elbukta az ország.
"Az tragédiával érne fel, ha most Eb-re kellene készülni. Ez ugyanis azt jelentené, hogy 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben kellett volna összesen 400 milliárd forintot kiszorítani Eb-szintű stadionok felépítésére, és akkor az úthálózat fejlesztését, autópályák, szállodák építését még nem is számoltuk ide. Ezt a plusz terhet nem tudta volna elviselni az ország, amelynek adóssága valamivel több mint húszezer milliárd forint, ebből körülbelül tízezer milliárdnyit külföldi valutában kell törleszteni. Ez azt jelenti, hogy ha az euróhoz képest tíz százalékkal gyengül a forint, akkor ezermilliárddal nő az államadósság. Mi nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, mint a 2014-es szocsi téli olimpia szervezői, akik megkerestek néhány orosz oligarchát, és ők vállalták egy-egy létesítmény felépítését. Az 1996-os atlantai nyári játékok után Szocsiban is magántőkéből rendeznek olimpiát."