Válogatás

Játékosból edző – a legnagyobb sikertől a legnagyobb bukásig

megosztom

Nem kell ahhoz világklasszis futballistának lenni, hogy valaki sikeres edző legyen, nem egy példát láttunk arra, hogy sokadosztályú játékosból remek szakember vált. Persze sok egykori kiváló futballista megpróbálkozott már a szakvezetéssel. Van, aki trénerként is legalább olyan sikeres, mint játékosként (Franz Beckenbauer vagy Mário Zagallo), van, akinek fényes múltja kevés volt ahhoz, hogy edzőként is bizonyítson (például Michel Platini vagy Ruud Gullit) és van, aki hamar belátta, hogy a pályán nem sok babér terem számára, a pálya mellől viszont annál több (José Mourinho). Na és persze van, aki trénerként is legalább olyan sikeres, mint játékosként (Franz Beckenbauer vagy Mário Zagallo). Végül olyan is akad, aki meg sem próbálta az edzősködést, mert nem akarta saját nimbuszát lerombolni (Pelé).

Siker a pályán, és azon kívül


Johan CruyffHárom BEK-győzelem, nyolc bajnoki arany az Ajaxszal, három Aranylabda, spanyol bajnoki cím – Johan Cruyff játékosként is maximalista volt, edzőként sem volt ez másképp az Ajaxnál és a Barcelonánál. Hollandiában két kupagyőzelem és KEK-siker a mérlege, Katalóniában pedig felépítette a kilencvenes években a Dream Team-et, amit a páratlan sikerek miatt az amerikai kosárválogatott után neveztek el. Nyolc évig irányította az együttest, négy bajnoki aranyat, egy spanyol kupa-, egy-egy KEK- és BEK-győzelmet valamint Európai Szuperkupát köszönhetnek neki a gránátvörös-kékek. 1996-ban távozott Barcelonából, ahol játékosként és edzőként nyújtott érdemei elismeréseként 2010-ben a klub tiszteletbeli elnökévé választották. Személye és véleménye a mai napig bármilyen kérdésben és döntésben megkerülhetetlen a Nou Campban.

Franz Beckenbauer„Kaiser Franz” 14 éves korától, 1959-től 1977-ig szolgálta a Bayern Münchent, pályafutása alkonyán Amerikában, a New York Cosmosnál, majd Hamburgban vezetett le. Ő tényleg mindent megnyert: Európa- és világbajnok az NSZK-val, háromszoros BEK-, egyszeres KEK-győztes, kétszeres Aranylabdás. Aktív játékos-pályafutása befejeztével edzőnek állt, 1984 és 1990 között a válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott, 1986-ban világbajnoki ezüstig, majd 1990-ben aranyéremig vezette a németeket. Játékosként és szakvezetőként eddig csak ő és a brazil Mário Zagallo ért a csúcsra. A nemzeti csapat után Münchenben ült le a kispadra, 1994-ben bajnoki, 1996-ban UEFA-kupa-sikerre vezette a bajorokat. A nemzetközi labdarúgásban kevés embernek van nagyobb tekintélye nála, egyöntetű vélemény szerint jórészt neki köszönhető, hogy Németország kapta a 2006-os világbajnokság rendezésének jogát, ő volt a torna szervezőbizottságának elnöke.

Beckenbauer 1990-ben szövetségi kapitányként is felért a csúcsra

Mário ZagalloAhogy korábban említettük, mindössze két olyan ember él a Földön, aki játékosként és szövetségi kapitányként is elhódította a vb-serleget: Beckenbauer mellett a brazil Mario Zagallo. A libanoni származású szakember baloldali csatárt játszott, a válogatott mellett az Americában, a Flamengóban és a Botafogóban varázsolta el a publikumot. Futballistaként 1958-ban és 1962-ben nyert világbajnokságot, szövetségi kapitányként pedig az 1970-es tornán ért a csúcsra. Emellett jelentős szerepet vállalt a brazilok 1994-es vb-címéből, ő volt Carlos Alberto Parreira mellett az együttes technikai vezetője. Az 1974-es, németországi vb-n a negyedik, az 1998-as vb-n a második helyig vezette a dél-amerikaiakat, majd 2006-ban másodedzőként tevékenykedett, ismét Parreira mellett.

Alfredo di StéfanoA Real Madrid legendáját Maradona egy interjúban önmagánál is jobb játékosnak nevezte. Madridi csapattársa, Miguel Munoz így jellemezte: „Di Stéfanóban az a legnagyszerűbb, hogy ha ő ott van a csapatodban, akkor minden poszton két játékosod van.” Dél-Amerikában, Argentínában és Kolumbiában is szép sikereket ért el az argentin születésű csatár, de halhatatlanná a Real Madridban vált: nyolcszoros spanyol bajnok, ötszörös BEK-győztes, ötszörös spanyol gólkirály, kétszeres aranylabdás – hogy csak legnagyobb sikereit említsük. Trénerként is sikeres volt, de örök szívfájdalma marad, hogy a spanyol fővárosban nem lett próféta, csak ezüstérmekig vezette a csapatot a különböző sorozatokban. A Boca Juniorst, a River Plate-et és a Valenciát viszont bajnoki címhez segítette, a spanyolokkal KEK-et is nyert.

Josep GuardiolaTagja volt a Johan Cruyff-féle Dream Teamnek Barcelonában, és másfél évtizeddel később ő irányítja a második álomcsapatot a Nou Campban (a gárda felépítésében elévülhetetlen érdemei vannak az előző edzőnek, Frank Rijkaardnak is). A katalánok középpályásaként hat spanyol bajnokságot, két kupa- és négy Szuperkupa-győzelmet, BEK-et, KEK-et és két Európai Szuperkupát ünnepelhetett. E címek közül a legtöbbet rögtön első, edzőként a katalánoknál töltött évében megismételte, ugyanis a Barcelona minden sorozatot megnyert, amiben elindult, hat serleget gyűjtött be a 2009-es naptári évben: spanyol bajnokság, kupa, szuperkupa, Bajnokok Ligája, Európai Szuperkupa, klubvilágbajnokság). Pedig a vezetőség nagyot kockáztatott, amikor a mindössze 37 éves Guardiolát nevezte ki a gárda élére 2008-ban, az egykori csapatkapitánya előtte egy évig irányította a B-csapatot, ennyi volt mindössze az edzői tapasztalata. Aztán a szakember történelmi tettet hajtott végre: a hat kupa világrekord egy éven belül, ő a legfiatalabb BL-győztes tréner, egyike annak a három szakvezetőnek, aki játékosként és edzőként is ugyanazzal a csapattal nyerte meg a legrangosabb európai sorozatot (Carlo Ancelotti-Milan, Miguel Munoz-Real Madrid, Josep Guardiola-Barcelona).

Guardiola második BL-győzelmének így örülhetett

Felemás mérleg


Kevin KeeganJátékosként a Liverpoollal BEK-, és kétszeres UEFA-kupa elsőség, a Hamburggal német bajnoki arany a mérlege, németországi évei alatt (1977-1980) kétszer ítélték neki az Aranylabdát. Szakvezetőként viszont kevés olyan ellentmondásosan megítélt szakvezető volt az angol labdarúgásban, mint a „Hatalmas Egér” becenévre hallgató Keegen. A szurkolók rajongtak a támadófutballt preferáló trénerért, a szakértők viszont folyton a szemére vetették, hogy a taktikai érzék hiánya miatt nem képes igazán nagy eredményeket elérni. A Newcastle Unitednél kezdte edző pályafutását, ahol a drukkerek ma is legendákat zengnek róla, pedig „csak” ezüstig vezette a csapatot a Premier League-ben. Ezután a Fulhamnél, majd szövetségi kapitányként dolgozott, de megfordult a Manchester Citynél is. A válogatottól - otthagyva csapot-papot -, a Wembley búcsúmérkőzésén köszönt el, amikor 1-0-ra kikaptak a Háromoroszlánosok a németektől. Legjobb eredménye edzőként az angol másodosztály megnyerése az említett két alakulattal.
Van Basten nem tudott kapitányként is sikereket elérni
Marco van BastenA holland támadó egész karrierjét sérülések hátráltatták, fiatalon, 28 évesen kellett abbahagynia a labdarúgást. De így is háromszoros Aranylabdás, kétszeres BEK-győztes a Milannal és KEK-győztes az Ajaxszal, Európa-bajnok a holland válogatottal. Ki tudja, milyen eredménysora lenne, ha egészsége nem állít elé akadályt… Nevelőegyesületénél, az Ajaxnál kezdett edzősködni, a második csapatot irányította. Aztán 2004-ben kinevezték szövetségi kapitánynak, négy évig volt az Oranje trénere. Drasztikus fiatalításba kezdett, aminek áldozatául esett például Ruud van Nistelroy is. A csapat ugyan ott volt a 2008-as kontinenstornán, de a negyeddöntőben elvéreztek az oroszok ellen, és van Basten szerződését sem hosszabbították meg, aki újra az Ajaxhoz igazolt, de a szezon vége előtt lemondott.

Ruud GullitA hollandok legendás generációjának tagjaként az ő dicsőséglistáját is Aranylabda, két BEK-győzelem és Eb-arany díszíti. A Milan egykori sztárja viszont – nagyon úgy tűnik – csak a pályán ért a focihoz, pedig edzőként próbálkozott a Chelsea-nél, a Newcastle-nél, a Feyenoordnál és a Los Angeles Galaxy-nél is, de sehol sem marasztalták.

Michel PlatiniRuud Gullit és Marco van Basten mellett az egyetlen háromszoros Aranylabdás. A Juventus-szal BEK-et és KEK-et nyert, a francia nemzeti tizenegyet Európa-bajnoki aranyig és világbajnoki bronzéremig vezette. Visszavonulása után egy évvel, a ranglétra legtöbb fokát kihagyva máris a válogatott élén találta magát. 1988-tól 1992-ig irányította a gallokat, kijuttatta az együttest az 1992-es svédországi Eb-re, de a franciák esélyesként kudarcot vallottak. Alighanem soha többé nem ül kispadra, a sportdiplomácia az ő igazi területe (a futballpálya után), 2007 óta az Európai Labdarúgó Szövetség elnöki tisztét tölti be.

Matthias SammerVezéregyénisége volt az 1996-ban Európa-bajnokságot nyert német válogatottnak, az év végén megkapta az Aranylabdát, 1997-ben pedig BL-győzelemig vezette a Dortmundot. Sikereinek értékét növeli, hogy nem támadóként lett Európa legjobbja. Edzőként 2000-től 2004-ig irányította a Dortmundot, 2002-ben megnyerte a klub a Bundesligát, és UEFA-kupa döntőt játszottak, egy évvel később német kupaezüstéremig jutottak vele, de azóta nem ért el jelentős eredményt. Jelenleg a német szövetségnél az utánpótlás-válogatottak mellett dolgozik.

Lothar MatthäusEb- és vb-győztes a Nationalelffel, a világbajnokság évében Aranylabdás (1990), egy évvel később kiérdemelte a FIFA Év Játékosa-díjat is. Klubszinten UEFA-kupát nyert az Interrel és a Bayennel. Edzőként már jóval kevésbé veretes az eredménysora. Emlékezetünkben leginkább a magyar válogatott szakvezetőjeként maradt meg, 2003 és 2005 között dirigálta fiainkat, de ő sem váltotta meg a magyar labdarúgást. Edzőként egy osztrák bajnoki címet (Salzburg), és egy szerb bajnoki aranyat (Partizan Belgrád) tud felmutatni. A bolgár válogatott élén sem sikerült maradandót alkotnia, jelenleg munkát keres.

Matthaus nem tudta kirángatni a magyar futballt a gödörből

Diego MaradonaAz isteni Diego a futballpályán kívül is ugyanolyan öntörvényű, mint játékosként volt, nem egyszer kiosztotta a szakmai munkáját megkérdőjelező újságírókat. Visszavonulása után hazájában, a Deportivo Textil Mandiyúnál, később a Recing Avellanedánál volt vezetőedző a 90-es évek közepén, de mindkét megbízatása kudarccal végződött. 2008-ban kinevezték a válogatott élére, a világbajnoki selejtezőkön nem villogott a gárda, de ott voltak Dél-Afrikában, ahol a negyeddöntőben ütötték ki őket a németek, az argentin szövetség ezután nem hosszabbította meg szerződését. Hiába imádták a játékosok, a lelkesedése kevés volt a jó eredményhez.

Paul GascoigneA kilencvenes évek meghatározó játékosa volt az angol középpályás, de botrányai, a pályán kívüli alakításai miatt nem futotta be azt a karriert, amire képes lehetett volna. Kipróbálta magát edzőként is, mindössze 39 napig bírta az alacsonyabb osztályú Kettering élén 2005-ben, állítólag minden nap részeg volt.

Siker a pálya mellől


José MourinhoA kis José futballkarrierje korán véget ért: édesapja edzette őt a portugál Setúbalnál, de a vezetőség nemes egyszerűséggel kirúgással fenyegette meg idősebb Mourinhót, ha játszatja fiát, aki így már gyermekként felhagyott a focival. 15 évesen azonban kijelentette, hogy a világ legjobb edzője akar lenni. Három évtized se telt bele, és az álom valóra vált. 1989-ben sporttudományi diplomával a zsebében állt munkába. Végigjárta a ranglétrát, kezdetben Bobby Robsonnak és Louis van Gaalnak tolmácsolt a Barcelonánál. Négy év múlva már a Benficánál volt vezetőedző, ahonnan ugyan gyorsan kirúgták forradalmi elképzelései miatt, de innentől már nem volt megállás: 2002-ben ült le a Porto kispadjára, az akkor középszerű csapatot Európa trónjára vezette 2004-ben. Innen a Chelsea-hez szerződött, ahol újabb trófeákat gyűjtött, de Bajnokok Ligáját nem nyert a Kékekkel. Az Interrel viszont igen, Milánóban 2010-ben triplázott, bajnokságot, kupát és BL-t nyert a csapat. A „The Special One” vagyis „A különleges” becenevű tréner sikereinek listáját most nem is részletezzük, épp eleget elmond róla, hogy a labdarúgás statisztikáival és történelmével foglalkozó IFFHS kétszer választotta meg a világ legjobb edzőjének. 2010 nyarától a Real Madridot irányítja.

Mourinho-show a 2010-es BL-döntőn



Luiz Felipe ScolariBár a brazil mester hátvédként több profi klubban is megfordult hazájában, de nagy karriert nem futott be, apja árnyékából nem tudott kilépni, aki Rio Grande do Sul állam egyik legjobb védőjének számított az 1940-es években. Edzőként viszont az egész világon öregbítette a Scolari család hírnevét, a csúcsot a 2002-es világbajnoki cím jelenti, hazája kispadján. Klubszinten bejárta az egész világot Brazíliától a Közel-Keleten át Üzbegisztánig. A brazil Gremióval és Palmeirasszal Libertadores-kupát emelhetett a magasba, de máshol is szép sikereket ért el. Kuvait nemzeti válogatottja Perzsa-öbölbeli Nemzetek Kupáját nyert irányításával 1990-ben, a portugálokat Eb-ezüstig vezette 2004-ben. Jelenleg ismét a Palmeiras trénere.

Carlos Alberto ParreiraA brazil sikerkovácsnak nem volt jelentős futballkarrierje, már 24 évesen edzőnek állt. Két kisebb brazil klub után 1968-ban 25(!) évesen már a ghánai válogatottat irányította, egészen 1975-ig. Innentől kezdve felváltva dirigál klubcsapatokat és nemzeti válogatottakat, legutóbb a dél-afrikai tizenegyet vezette. A brazil válogatott mellett töltötte a leghosszabb időt, végigjárta a ranglétrát, 1970-ben erőnléti edzőként kezdte, 1983-ban nevezték ki először szövetségi kapitánynak. Hat világbajnokságon öt különböző csapatot irányított. Hazáját 1994-ben és 2006-ban vezette vébén, az Egyesült Államokban rendezett tornán az aranyig repítette Romárióékat, 2006-ban a negyeddöntőben búcsúztak fiai. De nyert a brazilokkal Copa Américát, Konföderációs Kupát, Kuvaittal és Szaúd-Arábiával pedig Ázsiai Nemzetek Kupáját. Klubedzőként sem kell szerénykednie, a Fenerbahcével például török bajnokságot, a Corinthiansszal brazil kupát, a Fluminensével bajnoki aranyat ünnepelhetett.

Sir Alex Ferguson25 éve ő a főnök az Old Traffordon, ez példa nélküli a mai futballelitben. Trófeáinak száma kis túlzással éveinek számát közelíti. Sir Alex Ferguson fiatalkorában nem volt különösebben meghatározó játékos, végigjárt jó pár csapatot Skóciában, de nem tette le névjegyét futballistaként. A Rangers volt klubjai közül a leghíresebb, de olyan időszakban játszott náluk, amikor szinte mindent a Celtic nyert meg. A hetvenes években kezdett edzősködni hazájában. Első sikerét a St. Mirrennél érte el, feljuttatta a csapatot az élvonalba. Később, a Celtic és a Rangers ellenében bajnoki címre vezette az Aberdeent, ezzel a sikerrel kezdődött az Aberdeen aranykorszaka. A csapat Fergie-vel összesen tíz címet nyert el, köztük a KEK-et. Az edzőt 1985-ben felkérte a skót FA, hogy segédkezzen Jock Steinnek a válogatott mellett. Stein halála után az 1986-os világbajnokság végéig egyedül ült a válogatott kispadján. 1986 őszén a Manchester United kedvéért otthagyta az Aberdeent és a válogatottat. Az első években rosszul ment a sora, már-már a menesztés fenyegette, aztán az 1990-es FA-kupával elkezdett felfelé ívelni a United csillaga. A kilencvenes és kétezres években a Vörös Ördögök uralták az angol labdarúgást, egyszer-egyszer ért oda más csapat, illetve az utóbbi néhány évben a Chelsea és az Arsenal jelenti a legnagyobb konkurenciát. 11-szer nyert Premier League-et, kétszer Bajnokok Ligáját, egyszer KEK-et a számtalan egyéb siker mellett. Nevéhez fűződik az 1992-es ifibajnokságot (FA Youth Cup) nyert generáció beépítése a felnőtt csapatba: David Beckhamet, Gary Neville-t, Paul Scholest, Nicky Buttot, Ryan Giggset és Phil Neville-t „Fergie fiókáinak” becézték Angliában. Egyszer már vissza akart vonulni a kétezres évek elején, de maradt, állítólag a felesége beszélte rá a folytatásra. Azóta sem kerül szóba a búcsú. Sir Alex a világ legsikeresebb klubedzője. „The Boss”. Sir Alex Ferguson 25 éve főnök az Old Traffordon.

Immáron 25 éve ő az úr az Old Traffordon

Magyarok


Sebes GusztávFocistaként nem futott be jelentős karriert, a Vasasban, egy francia kiscsapatban és az MTK-ban játszott, egyszer húzhatta magára a címeres mezt. Igazi sikereit edzőként érte el, ő volt az Aranycsapat „szellemi atyja”, sikereinek kovácsa. Irányításával nemzeti együttesünk 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben, az 1954-es svájci világbajnokságon pedig ezüstérmet szerzett. Ahogy Bukovi Márton az MTK-ban, a válogatottban ő kezdte a 4-2-4-es rendszer közvetlen elődjét alkalmazni. Ez a taktika később Guttmann Béla és más edzők segítségével elterjedt a nemzetközi színtéren. 1949-ben nevezték ki szövetségi kapitánynak, tisztét 1956-ig töltötte be. Sportvezetőként is sokat tett sportéletünk fejlesztéséért, 1948 és 1950 között az olimpiai bizottság elnöki tisztét töltötte be. Megbuktatása után a MOB-ban dolgozott, és alapító tagja volt az Európai Labdarúgó Szövetségnek, 1960-ig az UEFA egyik alelnökeként tevékenykedett.

Guttmann BélaSebes Gusztávhoz hasonlóan a világvándor Guttmann Béla sem alkotott maradandót futballistaként, Magyarországon az MTK-ban játszott, ezután külföldön, izraeli és Egyesült Államok-beli csapatoknál próbált szerencsét. A válogatottban négy alkalommal lépett pályára. Edzőként viszont világhírre tett szert, sikerei legnagyobb részét külföldön érte el. A világháború előtt az Újpestet vezette bajnoki címre, utána a Vasasnál dolgozott, majd emigrált, és megkezdte vándorútját. Bejárta a világot, egy-két évnél többet egyik állomáshelyén sem töltött. A Milannal olasz bajnoki címet szerzett, a Sao Paulóval Brazíliában ért a csúcsra. Állítólag ennek a csapatnak a mintájára alkalmazták a brazil válogatottnál a 4-2-4-es játékrendszert az 1958-as világbajnokságon, amellyel fölényesen nyerték meg a tornát. Ezután továbbállt Portugáliába, először a Porto-nál dolgozott, mérlege itt is bajnoki arany, majd a rivális Benficához szerződött, ahol felfedezte Eusébiót. Bajnokságot és BEK-et is nyert vele a csapat. Innen Guttmann ismét továbbállt, ezután megfordult Uruguay-ban, Ausztriában, Svájcban és Görögországban is, a Benficánál és a Portónál másodszor is edzősködött, de újabb kiemelkedő sikert már nem ért el. 1974-ben fejezte be kivételes edzői munkáját.

Puskás FerencMinden idők legjobb magyar játékosa edzőként 26 év alatt 14 helyen fordult meg, 1971-ben BEK-döntőbe vezette a görög Panathinaikoszt. Athénban két bajnoki címet is ünnepelhetett, az ausztrál South Melbourne Hellas csapatát pedig bajnoki aranyhoz és kupagyőzelemhez segítette. 1993 áprilisa és júliusa között a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztját töltötte be, de a csapat az ő vezetésével sem jutott ki az 1994-es világbajnokságra.

Albert FlóriánAz egyetlen magyar Aranylabdás egy rövid líbiai kitérő (1978 és 1982 között, illetve 1985-ben az al-Ahli edzője) kivételével egész életében a Fradit szolgálta. Aktív pályafutása befejeztével az utánpótlás-nevelés munkáját segítette. Hazatérése után 1987-ben Szűcs Lajossal és Rákosi Gyulával rövid ideig a felnőtt csapatot irányították. A „Császár” ezután az edzősködéstől is visszavonult, megelégedett játékosként elért sikereivel. Az FTC tiszteletbeli elnöke, róla nevezték el az Üllői úti stadiont. Novemberi halálhíre az egész futballvilágot megrázta.

Albert Flórián


Nyilasi TiborA hanyatló magyar foci utolsó egyik emblematikus alakja volt, aki játékosként öt éves ausztriai légióskodása mellett csak a Ferencvárost szolgálta. Kétszer ünnepelhetett bajnoki címet a Fradival, háromszor kupagyőzelmet, emellett KEK-ezüstérmes és az 1980-81-es szezonban gólkirály és európai ezüstcipős volt. 1983-ban engedélyezte a kommunista vezetés Nyilasi külföldre igazolását: az Austria Wiennel sorozatban háromszor lett osztrák bajnok, egyszer-egyszer gólkirály és kupagyőztes, valamint a BEK és az UEFA-kupa negyeddöntőjét is megjárta. Edzőként kétszer, 1990-1994 (egy bajnoki cím, három Magyar Kupa és egy Szuperkupa) és 1997-1998 között irányította a zöld-fehéreket (egy bajnoki címet, három Magyar Kupát és egy Szuperkupát nyert a Fradival). Azóta a Magyar Labdarúgó Szövetség munkáját segíti, 2002 és 2007 között az MLSZ utánpótlásért felelős szakfelügyelője volt, 2010-től pedig a szövetség szakmai igazgatójaként dolgozik.

Varga ZoltánKorának legnagyobb tehetsége volt játékosként, de a körülmények miatt nem tudta befutni a neki rendelt karriert. A Ferencvárosban kezdett futballozni, a nagycsapattal négy bajnoki címet és Vásárvárosok Kupáját nyert. 1968-ban légiósnak állt, megfordult többek között a Herthában (itt keveredett bundabotrányba, link bundabotrányok), majd a Dortmundban, és az Ajaxban is játszott. Idegenlégiósként német és holland bajnoki bronz a mérlege. A magyar válogatottal 1964-ben Eb-bronzérmet és olimpiai bajnoki címet szerzett. A magyar labdarúgásba edzőként tért vissza, 1996-ban a Fradi kispadjára ült le, de rendkívül ellentmondásos személye miatt 1997 tavaszán menesztette a vezetőség. Ezután Kispesten, Dunaújvárosban, Diósgyőrben és Győrben is dolgozott hosszabb-rövidebb ideig. A 2000-es évek közepén visszavonult, majd szakkommentátorként dolgozott. 2010 tavaszán egy öregfiúk mérkőzésen a pályán érte a halál. A legjobbat akarta a magyar futballnak, de a közös nevezőt sehogy sem tudta megtalálni környezetével.

Akik meg sem próbálták...


Pelé pályafutása befejeztével nem kísérletezett azzal, mire lehet vajon képes edzőként, megelégedett a pályán elért sikereivel, ami szinte megismételhetetlen. Azóta a futball utazó nagyköveteként járja a világot. Hozzá hasonlóan a portugál legenda, Eusébio is tisztában volt vele, nem a kispad az ő világa. E két játékos nem akarta ledönteni saját szobrát.

megosztom