Szezonkezdet

Az NBA története, szabályai és rendszere

  • Horváth Kristóf

Vasárnap hosszú várakozás után elkezdődik végre az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) aktuális szezonja, egy háromrészes sorozattal próbáljuk meg felfrissíteni, mit kell tudni a ligáról.

Az NBA történeteA kosárlabda feltalálását az ontariói Almontból származó Dr. James Naismith-nek köszönhetjük. A történet úgy kezdődött, hogy egy fiatal kanadait megkértek 1891-ben, hogy találjon ki egy fedett pályás játékot a téli időszakra. Naismith két barackos kosarat a tornaterem erkélyéhez kötött, de sose gondolta, hogy ezzel egy világhírű játékot indít el. Egy évre rá volt az első nyilvános mérkőzés, ahol Naismith tanítványai a tanárokat verték.

Ezt követően folyamatosan alakultak a sportág szabályai: a sarkazás már nem számított lépéshibának, majd bevezették az egy pontot érő büntetődobást. A korábbi kilenc embert lecsökkentették ötre és megtiltották a kétszer indulást is. Az első profi liga 1898-ban alakult, de két év után feloszlott. Az 1904-es olimpiai játékokon St. Louisban a kosárlabdát bemutató sportágként játszották. 1920-tól érvényes az a szabály, hogy a lecserélt játékos visszajöhet a pályára, majd négy év múlva már megszüntették a kijelölt büntetődobó szerepkört, azóta az dobja büntetőt, akivel szemben szabálytalankodtak.

1932-ben megalakult a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA), és az 1936-os berlini ötkarikás játékokon már a kosárlabda olimpiai sportágként szerepelt. Tíz évre rá létrejött az Amerikai Kosárlabda Szövetség 11 csapattal, az első mérkőzést Torontóban játszották a Maple Leaf Gardensben. Érdekesség ezzel az összecsapással kapcsolatban, hogy aki magasabb volt George Nostrandnál (203cm), a Toronto centerénél, az ingyen tekinthette meg a mérkőzést. 1949-ben alakult meg az NBA, méghozzá úgy, hogy a Nemzeti Kosárlabda Liga (NBL) maradék csapatai csatlakoztak az Amerikai Kosárlabda Szövetséghez (BAA), amely Nemzeti Kosárlabda Szövetségre (NBA) módosította a nevét.

A játék szabályai Az NBA szabályai 93 paragrafusban, azon belül 500 alfejezetben és cikkelyben vannak részletezve. A legfontosabbakat említjük meg ezen a helyen:
Minden NBA meccs négy negyedből áll, egy-egy negyed 12 perc tiszta játékidejű, köztük 2 perc szünet van, a második és a harmadik negyed között a félidőben pedig 15 perces. A hosszabbítás - döntetlen esetén - 5 perc tiszta játékidő, ami annyiszor ismétlődik, amíg el nem dől a találkozó sorsa.

NostrandesA támadóidő 24 másodperc, ami alatt a csapatnak be kell fejeznie a támadását. Amennyiben a labda érinti a gyűrűt, a támadóidő újraindul, de ha csak palánkot ér a labda, az óra megy tovább. A labda lepattintása nélkül a labdával nem lehet két lépésnél többet haladni. Ha ezt a játékos nem teszi, akkor lépéshibát követ el, és elveszti a labdát. Az is lépéshiba, ha egy játékos felugrik labdával a kezében, de mikor visszaér a földre, még mindig a kezében van a játékszer. Szabálytalan a labdavezetés közben kézzel borítani, vagy egyszerre két kézzel labdát vezetni is. Ha valakivel szemben dobás közben szabálytalankodnak, de ő bedobja a labdát, akkor ért a kosár, és plusz 1 büntetődobást végezhet el. Ha nem ment be a labda, akkor annyi büntetődobás jár neki, ahány pontos (kettő vagy három) volt a dobási kísérlete. Amennyiben 14 másodperc alatt történik (védő) szabálytalanság, akkor a támadóidő visszaáll 14 másodpercre.

Az NBA-ben 6 személyi hibával lehet kipontozódni (Európában ez öt személyi hiba után történik meg). A személyi hibákat az ellenféllel való testi összeütközéskor ítélik. Ezen kívül vannak még technikai hibák, amit elkövethet a játékos, a csapat, az edző vagy a segítők is. Oka lehet például reklamálás, a bíró zaklatása, sportszerűtlen tettek vagy a megengedettnél több időkérés is. A legtöbb technikai hibáért büntetődobás, majd labdabirtoklás jár, a dobó ezt egyedül végzi el, senki sem állhat oda a büntetőterület vonalához.

Ha a támadó csapat a félpályán átvitte a labdát, azt már nem viheti vissza a védő térfélre, mert az visszajátszás, és ilyenkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ahhoz, hogy a támadótérfélre átvigye a labdát, a csapatnak az NBA-ben 8 másodperce van. A labda akkor van kinn, hogyha az alap- vagy az oldalvonalra vagy azokon kívül lepattan, vagy a labdát birtokló játékos lába vagy valamelyik testrésze érinti az alap- vagy oldalvonalat, vagy bármi olyat megérint, ami a játéktéren kívül van. Ha nem pattan le vagy rájuk, és vissza tudják juttatni a pályára, a játék folytatódhat.

Az NBA-ben a támadó és a védőjátékos sem tartózkodhat a büntetőterületen belül egyfolytában 3 másodpercnél tovább, kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a támadójátékos nagyon közel helyezkedik a büntetőterülethez, így a védőnek nincs más lehetősége, mint a felfestett területen belül védekezni. Ilyenkor a szabály szerint a védőtől maximum karnyújtásnyi távolságra állhat a támadó.

Az NBA-ben az időkérés szabályai nem egyszerűek: minden csapatnak van egy 20 másodperces időkérése félidőnként, ekkor csak egy játékost cserélhet az edző. Az első és a harmadik negyedben kell lennie két 100 másodperces időkérésnek, a második és a negyedik negyedben pedig háromnak ugyanebből a fajtából. A rendes játékidő utolsó két percében pedig maximalizálva van az időkérések száma kettőre. Szemben az európai kosárlabdával az NBA-ben a játékos is kérhet időt, ha a csapata birtokában van a labda.

A Dallas és a Los Angeles párharca - Fotó: AFP

Az NBA rendszereAz NBA-ben a Keleti és a Nyugati főcsoport 15-15, azaz összesen 30 csapatból áll. Ezen belül a főcsoportok is tagolódnak 3-3 kisebb csoportba, amik 5 csapatból állnak.

Az alapszakasz novemberben kezdődik ( idén a lockout miatt tolódott ki a kezdés Karácsonyig), minden csapat 82 meccset játszik, négyet csoporttársaival, hármat főcsoporttársaival, illetve kettőt vagy hármat a másik főcsoport csapataival. Az alapszakaszt februárban az All-Star-gála szakítja meg, ami mindig hétvégére esik. Az alapszakasz április végén ér véget. Ekkor osztják ki a különféle díjakat, a "Legjobb hatodik ember", a "Legjobb újonc", a "Legértékesebb játékos", a "Legtöbbet fejlődő játékos", a "Legjobb védekező játékos" vagy a "Legjobb edző" címkékkel.

A három csoportgyőztest és az alapszakaszban elért legjobb eredménnyel rendelkező nem csoportgyőztes csapatot 1-től 4-ig, a maradék 11 csapatból pedig a legjobb négyet 5-től 8-ig rangsorolják a rájátszásra. Az első négy helyezetten belül a három csoportgyőztes nem kapja meg automatikusan az első három helyet, tehát ha a legjobb csoportmásodik jobb eredményt ért el, mint az egyik csoportgyőztes, akkor a csoportmásodiknak jobb kiemelése lesz. Ez a rendszer garantálja, hogy a csoportgyőztesek legrosszabb esetben is negyedik kiemeltek lesznek. A rájátszásban a rangsor szerinti első helyezett a nyolcadikkal, a második a hetedikkel, a harmadik a hatodikkal, a negyedik pedig az ötödikkel mérkőzik meg.

A rájátszásban a párharcok az egyik fél negyedik győzelméig tartanak. A rájátszásban a hazai pálya előnyét az elért eredmények döntik el. Vagyis, amikor például a negyedik és az ötödik helyezett csapat találkozik a rájátszási sorozatban, ahol az ötödik helyezettnek jobb eredményei vannak, akkor az a csapat kaphatja meg a hazai előnyt. A Playoff párharcok lebonyolítási rendszere 2-2-1-1-1, ez azt jelenti, hogy a hazai pálya előnyét élvező csapat az első kettő, az ötödik és a döntő, hetedik mérkőzést is hazai környezetben játszhatja. Ez alól kivételt képez a nagydöntő, amelyet 2-3-2 szisztéma alapján rendeznek. Ennek fő oka, hogy a döntőben résztvevő két csapatot megkíméljék a sok utazástól. Érdekesség, hogy az NBA-ben nincs kieső, a profi bajnokságban az összes csapat szereplése állandó.