Détárival feltámadt a Fradi

Tizenhét forduló alatt 8+1 edzőváltás történt az élvonalban, ez azonban csak 7 csapatot érintett. Az Újpestet Mészöly Géza helyett Víg Péter majd Zoran Szpisljak, a Vasast Komjáti András helyett Marijan Vlak, a Ferencvárost Prukner László helyett Nagy Tamás majd Détári Lajos, a Zalaegerszeget Csank János helyett Prukner László, a Lombard Pápát Véber György helyett Bene Ferenc, a Kecskemétet pedig Tomiszlav Szivics helyett Szabó István irányítja.

Újpesten a negyedik forduló után történt a váltás, az akkor pont nélküli csapat kispadján egy mérkőzés erejéig Víg Péter ült (döntetlen Kaposváron), majd Szpisljakkal tizenkét forduló alatt tizenhat pontot szereztek a lilák. Vlak a tizenötödik fordulóig veretlen maradt a Vasassal, a horvát trénerrel tizenkét meccsen, tizenhat pontot gyűjtött az angyalföldi együttes. A Ferencvárosnál szintén volt egy átmeneti időszak, a hatodik és a hetedik fordulóban Nagy Tamás irányította a Fradit (két vereség), majd érkezett Détári Lajos, aki szakmai igazgatóként ült le a kispadra, vele öt győzelem, két döntetlen és három vereség a mérleg. Prukner László a nyolcadik fordulóban vereséggel mutatkozott be volt csapata ellen az Üllői úton, és eddig mindössze öt pontot tudott szerezni a Zalaegerszeggel, a mérlege öt döntetlen és öt vereség.

Pápán a tizenharmadik forduló után Véber Györgynek kellett búcsúznia, helyére Bene Ferenc került, a Lombard valamennyi mérkőzését elveszítette vele. A legváratlanabb edzőváltás Kecskeméten történt, Tomiszlav Szivicstől a tizenhatodik forduló után váltak meg, a csapatot segítőjére, Szabó Istvánra bízták, aki vereséggel zárta a szezont. A ráadás, azaz a kilencedik váltás Aczél Zoltán menesztése volt, ez azonban más kategória. Egyrészt, mert már a bajnoki szünetben történt, és nem szakmai szempontok indokolták. A Haladás vezetőedzőjével a bundaügy miatt bontottak szerződést, a szombathelyiek kispadjára a legesélyesebb jelölt Artner Tamás. A százalékos teljesítmények alapján elmondható, hogy Détári, Vlak és Szpisljak kinevezése jó döntés volt, míg Véber és Szivics eltávolítása után pontot sem tudott szerezni a két csapat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nézőcsúcsot hozott a derbi

Az MLSZ által megalkotott stratégiai tervben többek között az is szerepel, hogy a tavalyi 2800-ról 2014-ig 6000-re, 2018-ig pedig 10000-re kell növelni az átlag nézőszámot. Nos, az emelkedés látványos, bár amíg nem építik ki egységesen a beléptető rendszert, addig csak becslések alapján állapítható meg a nézőszám, eszerint jelenleg 3800-as átlagnál tartunk. Itt azért mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a növekedést az MTK és a Szolnok kiesése illetve a Diósgyőr és a Pécs feljutása generálta, arról tehát egyelőre nincs szó, hogy új rétegeket érintett meg az NBI. A legtöbben az 5. és a 9. fordulóban váltottak jegyet a mérkőzésekre (38500), a legkevesebben (18700) pedig a 16. körben látták a helyszínen a találkozókat. A legcsaládiasabb hangulat a Siófok-Vasas meccset övezte, mindössze 500-an gondolták úgy, hogy ott a helyük a stadionban. A legtöbben - 13000-en - a Fradi-Újpest derbire váltottak jegyet. Diósgyőrben 11000-en szurkolták végig a Ferencváros elleni bajnokit, Debrecenben kétszer is megteltek a lelátók, a DVTK és a Győr vendégjátékát 10000-en látták, csakúgy, mint az ETO Parkban a Fradi fellépését.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A DVSC veretlen, a ZTE nyeretlen

Az eddigi 136 mérkőzésből 68 az otthon játszó csapatok sikerét hozta (52,5%), a vendégek 28-szor nyertek (18,3%), a döntetlenek száma 40 (29,2%). Hazai pályán a Debrecen egy döntetlen kivételével mindegyik mérkőzését megnyerte, rajta kívül a Pécs és a Kaposvár maradt otthon veretlen. A Zalaegerszeg az egyedüli, amelyik még nem tudott nyerni saját közönsége előtt. Vendégként egyedül a DVSC nem talált legyőzőre, a Zete pedig egyetlen ellenfele otthonából sem hozott el pontot. Négy olyan csapat van, amelyik ősszel idegenben nem tudott nyerni (Vasas, Siófok, Kaposvár, Zalaegerszeg). Az alábbi táblázatok a hazai és idegenbeli produkciót, valamint az őszi végeredményt mutatják. Mivel nem mindegyik csapat játszott ugyanannyi meccset otthon illetve vendégként, ezért a százalékos mutató alapján állítottuk fel a sorrendet, amely így valósabb képet mutat, mintha a pontszámok szerint rangsoroltunk volna.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gólcsúcs a végére maradt

Az eddig lejátszott 136 mérkőzésen 382 gól esett, ebből 7 öngól, 42 büntető, utóbbit a 6. fordulóban ítéltek legtöbbször a játékvezetők – nyolcszor. A mérkőzésenkénti gólátlag 2,81. A tizenhetedik forduló hozta a legtöbb találatot, 36-ot, ami kereken 4,5-ös átlag meccsenként, a negyedik pedig a legkevesebbet, 12-t, azaz mérkőzésenként mindössze másfél gólt. A legtöbbször (21) 1-0-s végeredmény született, 14 olyan találkozó volt, amelyiken egyik csapat sem tudott a hálóba találni. Gólzáporos meccsekből sem volt hiány, öt, vagy annál több találatot 27-szer láthattak a szurkolók, a csúcsot két nyolc gólos mérkőzés jelenti, érdekesség, hogy a Paks mindkettőnek részese volt, 4-4-et játszott Kaposváron és otthon a Pécs ellen. Az eredmény alakulása szempontjából az utóbbi volt az eddigi legváltozatosabb mérkőzés, a következőképpen alakult ki a végeredmény: 0-1, 1-1, 2-1, 2-2, 3-2, 3-3, 3-4, 4-4, azaz kétszer vezetett, és egyszer fordított mindkét együttes, mégis döntetlen lett a vége.

A legeredményesebb csapat a Debrecen, 35 gólt termelt, ez 2,06-os átlagot jelent. A másik véglet a Siófok 15 rúgott góllal. A legkevesebbszer, 11-szer a Debrecen kapusának kellett a hálóból kiszednie a labdát, míg a ZTE védelmét 43-szor mattolták. A legkevesebb gól (33) a Ferencváros mérkőzésein született, ellenben a Paks találkozóin rezgett a háló rendesen, 63(!) találat esett.

A góllövőlista 1-4. helyezettje légiós, a legjobb, Danilo de Oliveira 14 találattal áll az élen. A kispestiek brazilja a mezőny egyik 11-es specialistája, góljai felét büntetőből szerezte, ebben a tekintetben megelőzi őt a siófoki Melczer Vilmos, aki hat góljából négyet értékesített a büntetőpontról, hármat a Kaposvár ellen.

Pécsi jelszó: itt a sárga, hol a piros?

Csak a 12. fordulóban nem volt kiállítás (3, 4, 3, 1, 4, 1, 3, 6, 3, 2, 3, 0, 1, 1, 2, 3, 2), a nyolcadikban kiugróan magas ez a szám, ráadásul a piros lapok mellett 43 első és 5 második sárga is előkerült ebben a körben. Talán nem véletlen, hogy ekkor volt az egyik legszerényebb a góltermés (16). A szurkolók mintha megérezték volna, hogy a 8. forduló nem elsősorban a futballról szól, hiszen ez a hétvége hozta a második legkisebb nézőszámot (19700).

Az alábbi táblázatból, mint ahogy a fenti számokból sem lehet mélyreható következtetéseket levonni, néhány érdekesség azonban említést érdemel. Mindössze egyetlen olyan csapat van a mezőnyben (PMFC), amelyik valamennyi mérkőzését 11 játékossal fejezte be, igaz a pécsiek a sárga lapok számában (46), ott vannak az élmezőnyben, de ezek szerint tudják, hogy hol a határ. Ellentétben a Haladással, amelyik az első figyelmeztetések tekintetében (48) és a kiállítások számában (6) is listavezető.