Ahogy arról beszámoltunk, az MLSZ a nagypályás férfi labdarúgók közül Rudolf Gergelynek ítélte oda a legjobbnak járó elismerést. A Panathinaikosz támadója idén hat mérkőzésen szerepelt a válogatottban, és egy meccs kivételével az összes találkozón eredményes volt.
"Nem is kérdés, hogy mióta válogatott vagyok, ez volt a legjobb évem - kezdte az mlsz.hu-nak a díjazott. - Meccsről meccsre egyre jobban beilleszkedtem, ami legalább annyira a csapat érdeme, mint az enyém. Fantasztikus a közeg, kitűnő a hangulat, és nem utolsó sorban, úgy gondolom, nagyon jó a csapat is. Amikor csak alkalom adódik, rohanok haza, minden egyes válogatott összetartás élményszámba megy, nem is beszélve a mérkőzésekről. Nincs annál jobb érzés, mikor a válogatott mezében, több tízezer hazai szurkoló előtt léphetek pályára. Mindent megteszek, hogy a legtöbbet hozzam ki magamból a válogatottban, örülök, hogy mások is úgy látták, hogy valamennyire ezt sikerült megvalósítanom. Azt kívánom, hogy minden évem ilyen legyen!"
Rudolf annak ellenére nem érzi kudarcnak az Olaszországban eltöltött időszakát, hogy nem sikerült állandó helyet kiharcolnia a Genoában.
"Egyáltalán nem éltem meg kudarcként az olaszországi időszakot, ha erre vonatkozik a kérdés. Sőt, sikeresnek ítélem meg a genovai és a bari szereplésemet is. Azt tudni kell, hogy Olaszországban nem csupán a képességek döntenek abban, hogy ki kap szerepet a mérkőzéseken. Nagy üzlet a futball, és sokszor anyagi érdekek mentén alakul ki a kezdőcsapat. Úgy gondolom, ha nem a drágán megvásárolt dél-amerikaiakat favorizálnák, még több lehetőségem nyílt volna a bizonyításra, de így sem panaszkodom. Jó évet zártam a Serie A-ban, és ezt mások is elismerték, sőt, burkoltan azt is éreztették, hogy leginkább üzleti érdekek miatt nem lehettem még többet a pályán. Végül jól alakult a sorom, mert egy nagyszerű klubhoz kerültem, a Panathinaikosznál érzem a bizalmat, és azt is, hogy komolyan számolnak velem. Sérülésem után két hete kezdtem el az edzéseket, biztos vagyok benne, hogy be tudom verekedni magamat a kezdőcsapatba."
A magyar válogatott bár nem jutott ki a jövő évi kontinensviadalra, de látványosan fejlődött a 2011-es évben, amivel a támadó is egyet ért.
"Úgy gondolom, a jelenlegi szakmai stábnak óriási szerepe van abban, hogy végre jönnek az eredmények, Egervári Sándor személyében nagyszerű kapitány irányítja a válogatottat. Győztes csapatban mindenki szeret játszani, ezért motivált a társaság, és sokat segít, hogy a kerettagok nemcsak a pályán, hanem azon kívül is jól megértik egymást. Főleg ennek tudható be, hogy nagyot léptünk előre idén, végre hoztuk a kötelező meccseket, és a bravúr is bennünk volt, gondolok itt a svédek legyőzésére, illetve az amszterdami mérkőzésre, amikor hármat rúgtunk a hollandoknak, és nagyon közel jártunk a pontszerzéshez. Hullámvölgyek minden csapat életében vannak, és bár bennünket sem kerültek el a kisebb-nagyobb visszaesések, jóval egységesebben teljesítettünk, mint korábban. Remélem, a kerettagok közül minél többen kapnak rendszeres játéklehetőséget klubjukban, mert ez az egyik kulcsa a még jobb szereplésnek."