Gyász

Döbbenten vették tudomásul a Császár halálát a kortársak is

  • MTI
megosztom

A magyar labdarúgás egyetlen Aranylabdásának halálhíre megrázta a honi sportélet szereplőit, kortársai alig akarják tudomásul venni, hogy Albert Flórián távozott az élők sorából.

"Nagyjából egyidősek vagyunk, így már fiatalon találkoztunk a tatai edzőtáborban. Tanított minket focizni - nyilatkozta az államfő, sportolóként olimpiai bajnok párbajtőröző az mr1 Kossuth Rádióban. - Mindennek örültem, ami vele kapcsolatban jó hír volt. Nagyon szép pillanat volt, amikor augusztus 20-án átadhattam neki egy magas kitüntetést. Nagyon szerettem Flórit, rendkívül szerény ember volt, igaz példakép azoknak, akik a futballt választják."

Schmitt Pál szerint fantasztikus dolog, hogy Albert egész pályafutása alatt csak egyetlen csapatban, a Ferencvárosban szerepelt: "Nagy dolog, hogy egy ilyen híres sportoló, akit több helyről csábítanak, ott fejezi be a pályafutását, ahol elkezdte. Később az, hogy a stadion felvette az ő nevét, szinte kötelezte arra, hogy mindig ott legyen."

Az államfő szerint Albert zsenialitását tükrözte, hogy ferencvárosi játékosként nyerte el 1967-ben az Aranylabdát: "Annak idején is sok jó futballista volt, mi is a világ élvonalába tartoztunk, de ő mégsem egy bajnokcsapatból került ki. Felfigyeltek rá, hogy van egy csodaember itt Magyarországon. Nem véletlenül lett Császár a beceneve, mint ahogyan a németeknél Beckenbauer kapta ezt meg, ennél nincs több vagy nagyobb."

Albert nemcsak kiváló cseleiről, fantasztikus góljairól volt híres: "Soha nem rúgott meg senkit, nem volt durva. Az egyetemes labdarúgás veszített azzal, hogy elment" - tette hozzá Schmitt Pál.

Vitray Tamás sportriporter először el sem akarta hinni mi történt. "Egy sportkönyvet lektorálok és valamit ellenőrizendő, éppen ma, kora reggel kihalásztam kazettáim közül az angliai világbajnokság magyar-braziljának felvételét. Csak egy-két adatra volt szükségem, de ott felejtkeztem a komputer előtt, és ki tudja, hányadszor végignéztem. Farkasért, Benéért, és mindenek felett Albert Flóriért. Jobb játékot irányító középpályástól, mint amilyet ő azon a napon nyújtott, aligha láttam. Hozzá foghatót is keveset. Ritka gyönyörűség volt sokadszorra is. Amikor kivettem a lemezt, nyomában a képernyőn a sárga Hírkereső jelent meg. Meghalt Albert Flórián! Nem is értettem azonnal, hogy került ez a mondat ide. Borzasztó és felfoghatatlan. Amint ő maga pótolhatatlan. Egyedi és egyszeri csodája volt ennek a gyönyörűséges játéknak. Miért sietett?!"

Albert Flórián halála miatt hatalmas űrt érez magában Rákosi Gyula, a barát és csapattárs.

"Csaknem hat évtizedet húztunk le együtt a Fradiban Flórival, büszke vagyok a vele való barátságra, mintha testvérek lettünk volna, úgy éltünk - mondta az FTC egykori sokszoros válogatott játékosa, Rákosi Gyula. - Majdnem együtt kerültünk fel a nagycsapathoz, öröm volt vele együtt futballozni. Szombaton még benn voltam nála a kórházban, jól elbeszélgettünk, jókedvű volt, ma készültem hozzá újra, nem tudom, mi történhetett, a fia reggel hívott a szörnyű hírrel. Mélyen elszomorított, kóválygok, nem vagyok magamnál, nem találom a helyemet."

A Magyar Labdarúgó Szövetség jogi- és sajtóirodájának vezetője felidézte a múlt hónapi ünnepséget, amelyet az MLSZ Albert 70. születésnapja alkalmából rendezett: "Flóri nagyon jó hangulatban volt a találkozón, életvidáman és egészségesen, ásványvízzel koccintva vett részt az összejövetelen, ahol szinte minden mondatra poénnal reagált, s végigmosolyogta a köszöntést - mondta Borbély Zoltán. - A klubhűség mintaképének számított, s bár gazdag volt a választék, nem véletlen, hogy éppen róla nevezték el az Albert-stadiont. Tényleg igaz rá: első volt az egyenlők között. Halála rávilágít és figyelmeztet is egyben arra, hogy nemzeti értékeinket meg kell becsülni, ő ilyen volt, nemzeti érték, amely a GDP százalékában nem fejezhető ki. Albert Flóriánt az MLSZ saját halottjának tekinti."

megosztom