Meglehetősen indiszponáltan kezdett a Győr, védekezésben magukra hagyták egymást a játékosok, így egy az egyben cselezhettek a Randers játékosai, amiből többnyire ők jöttek ki jobban, ziccereket alakítottak ki, Katrine Lunde Haraldsennek pedig nem sok esélye volt védeni. Támadásban lassú, kevés passzos játékkal "rukkoltak ki" a mieink, kevés volt a tiszta lövőhelyzet, amikor pedig megvoltak, Masson akkor is jól olvasta a lövéseket.
Könnyen 3-0-s előnyt szereztek tehát a hazaiak, mire Heidi Löke meg tudta szerezni az első győri gólt. A beállós nyújtotta talán a legjobb teljesítményt a mérkőzés első szakaszában, erőszakosan dolgozott a falban, gólokat lőtt, heteseket harcolt ki. A védekezés azonban egyáltalán nem működött, oda lőtték a dánok a labdát, ahova akarták, így nem csökkent, hanem nőtt az előnyök, 9-4-nél pedig időt kért Konkoly Csaba.
A vezetőedző több mozgást kért elöl és hátul is, valamint azt kérte tanítványaitól, hogy játsszák végig a figuráikat az ellenfél kapuja előtt. Görbicz Anita érkezett a csapatba irányító pozícióba, a kapuban pedig Pálinger Katalin váltotta Haraldsent. A magyar hálóőrnek sikerült is egy-egy lövést megfognia, noha sokkal több segítséget nem kapott védőitől. Még mindig sok volt a fegyelmezetlen előrelépés, a támadójáték viszont valamelyest javult. Sikerült néhány akciót szépen végigvinni, amikből Löke és Radicsevics is gólokat tudott lőni. A különbség azonban még mindig lassan csökkent, Masson ugyanis továbbra is remekelt a hazai kapuban. Az ejtések közül az első például csak a 21. percben jött be, addigra már hármat-négyet lehúzott a levegőből a brazil kapus.
Löke kiharcolt egy kiállítást, aminek köszönhetően sikerült közelebb lopóznunk, 12-9-nél kért időt Jan Leslie. Ezt követően 12-10-re is feljöttünk, de a felzárkózást újabb hullámvölgy követte, az első félidő utolsó perce már 15-10-es állással kezdődött. Orbán Adrienn a jobb szélről még hozzá tudott tenni egyet a Győr teljesítményéhez, így 15-11-gyel vonultak a szünetre a csapatok.
A második játékrész gyors gólváltással kezdődött, utána azonban megint a hazaiak diktálták a ritmust, gyorsan eljutottak 18 gólig Cardoso de Castro szép szélről érkező találataival. Ezt követően hatékonyabbá váltak a győri betörések, Amorim és Lekic is eredményes tudott lenni, ráadásul Nina Wörzöt azonnali piros lappal kiállították a játékvezetők, miután állon vágta Görbicz Anitát. Az ebből fakadó lélektani előnyt ki tudták használni a mieink, újra közelebb lopóztak, de 19-17 után megint behúzták a kéziféket. Hiába védett Pálinger remekül, Masson sem adott alább első félidei teljesítményéből, egy-egy hazai lövés pedig becsorgott, megint négygólosra nőtt a különbség.
Ebből újra feljöttünk kettőre (21-19), de ezt kapkodó játék, kidolgozatlan akciók, Masson nagy védései, hátul pedig egy-egy védekezési hiba következtek, amik miatt bő tíz perccel a vége előtt 24-19 lett az állás. Konkoly Csaba ekkor kért időt, és csapatjátékot kért a lányoktól, azt, hogy ne az első passzok után próbálják befejezni az akciókat.
Ezt egy újabb Masson-védés, majd egy dán kapufa követte (ez egyébként már a sokadik volt, tehát a szerencsére nem panaszkodhattunk), Görbicz betörés utáni találatát egy dán hetes követte. Pálinger nagy bravúrral fogta Dalby lövését, azaz ő sokadszor is hozzátette a magáét a mérkőzéshez. A védekezésünk keménységével és a harci szellemmel ebben az időszakban már nem volt baj, de a megoldások nagyon kis része jött csak be, az összhang sem volt zavartalan, és a játékosok egyéni formája sem tűnt az igazinak.
Az utolsó öt perc 25-22-es hazai vezetéssel kezdődött, de néhány újabb hiba után gyorsan eldőlt a találkozó, pillanatok alatt ötgólosra nőtt a különbség. A hajrá perceiben már zaklatottá vált a játék, ha lehet, még jobban kapkodtak a győri játékosok, mint előtte, ennek köszönhetően pedig még nőtt is a különbség, 29-23-mal ért véget a mérkőzés.