Nem csak a szurkolók, a kispadok is megmozdultak. Az ötezerhez közelítő átlag nézőszámmal zárult ötödik forduló előtt megtörtént az első edzőcsere (Újpest), utána meg a második (Vasas), és nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy kijelentsük: a harmadik és a negyedik váltás is érési fázisba fordult. A nyeretlen négyes tagjai között olyan csapatok szerepelnek, melyeknek jelenlegi pozíciójára egy hónappal ezelőtt a legbátrabbak sem mertek volna fogadni.

Az előző szezon bronzérmese (Ferencváros) és negyedik helyezettje (Zalaegerszeg) öt játéknap alatt összesen nem tudott annyi pontot gyűjteni, amennyit egy győzelemért adnak, ha pedig hozzávesszük a másik két fővárosi klub eredményét, még siralmasabb a kép: a csúcsformájától fényévekre lévő Haladásnak van annyi pontja, mint a ,,nagy kvartettnek” együttvéve. Ami a veszélyeztetettek számára némi bizakodásra adhat okot, hogy az ötödik fordulóban egyiküket sem verték agyon, sőt, játékban alig nyújtottak kevesebbet ellenfelüknél, a Vasas, a Zete és a Fradi döntetlenje egyetlen gólon múlott, az Újpestnek pedig sikerült ezt a nüanszot is eltüntetni, megszerezte első pontját a bajnokságban. Ha mindez a fordulat előjele, abból nem csupán az érintettek, hanem a teljes mezőny profitálhat, de leginkább az a több ezer szurkoló, aki az eredménytelenség miatt elfordult csapatától.

Az ellensúlyt szintén négy csapat alkotja, a Debrecen a bajnok ellen is százszázalékos maradt, mint ahogy az egygólos győzelmekre specializálódott Győr sem tudott még hibázni. Őket követi a veretlenségét még mindig őrző, de pontokat vesztő Pécs és a közel hármas meccsenkénti gólátlagot produkáló Honvéd. Bár a bajnokság jelenlegi szakaszában korai középmezőnyről beszélni, a most éppen ehhez a nyolcas csoporthoz tartozók között található minimum egy kakukktojás. Az viszont a méretesebb fajtából.

Természetesen a Videotonról van szó, arról a klubról, amelyiket sokan kikiáltottak a magyar futball zászlóshajójának, tegyük hozzá, nem alaptalanul, hiszen a klub szponzori támogatottsága, ergo gazdagsága, a Puskás Akadémián formálódó utánpótlásbázisa, szervezeti rendszere valóban irigylésre méltó és példaértékű. A szakmai alapokat dr. Mezey György rakta le, a klub történetének első bajnoki címével olyan helyzetet teremtett, amit csak elrontani lehet. Tudják ezt a vezetők is, ezért az anyagi lehetőségeiket kihasználva egy volt sztárjátékost szerződtettek edzőnek, akinek eddigi tréneri tevékenysége - finoman fogalmazva - nyomokban sem emlékeztet futballista karrierjének sikereire. A neve, a kapcsolatai viszont garanciát jelenthetnek az építkezésre, olyan légiósok leigazolására, akik nem csak a pénzt, hanem a játékot is olvassák.

Paulo Sousát ráadásul olyan helyzetbe hozták a tulajdonosok, hogy ha nem is nyugodtan, de hátradőlhet, hiszen három évet kapott arra, hogy a Videotont kivigye Európába, konkrétan a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Ekkora mozgásteret ritkán adnak nálunk edzőnek, de a miénknél fejlettebb futballkultúrájú országokban sem bevett szokás, hogy egy amúgy nehezen, de reálisan teljesíthető cél eléréséhez három évet kapjon a szakma. Persze, ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy a portugálnak hagynak időt a munkához, nyugodtan építgetheti a majdani BL-résztvevő csapatát, és egy-egy rosszabb periódus után nem kell tartania a kirúgásától, akkor üdvözlendő a vezetői szándék, de hát…Magyarországon élünk. Ott, ahol szezononként szinte garantált az öt-hat edzőváltás, ahol csak az utóbbi évtizedben a hetedik szövetségi kapitány irányítja a válogatottat, elég nehéz elképzelni, hogy valaki ekkora megelőlegezett és szerződésben leírt bizalmat kapjon.

Én azért drukkolok Sousának, a Videoton megérdemli, hogy Európában is ráköszönjenek, ennek azonban alapvető feltétele, hogy a kommunikációt is nemzetközi szintre kell fejlesztenie. Aprócska dolog, akár el is sikkadhat a fordulókat követő nyilatkozattengerben, de azért jelzésértékű. A negyedik fordulóban a Videoton 2-0-ra nyert otthon az újonc Diósgyőr ellen, ám a korai első (21.) és a késői második (88.) gól között a saját mércéje szerint erősen kifogásolható teljesítményt nyújtott. Sousa a meccs után többek között azt nyilatkozta, hogy ,,az első 15 percben eldönthettük volna a mérkőzést, utána is voltak lehetőségeink, aztán gyakoroltuk a védekezést, majd a végén eldöntöttük”. Nem elegáns, az ellenfélre nézve kifejezetten lekicsinylő kijelentés, ám tudjuk be a tréner egészséges önbizalmának, ami ebben a szakmában sem hátrány.

A vasárnapi, Debrecen elleni vereség után azonban ismét egy ,,necces” mondattal rukkolt elő a portugál, úgy fogalmazott, hogy ,,ma csak egy csapat volt a pályán, ám mégsem az nyert”. Abban ugyan igaza van, hogy a Loki az előző fordulókkal ellentétben ezúttal takarékon futballozott, az viszont a Videoton kritikája, hogy így sem tudott nyerni. Ilyen és ehhez hasonló megjegyzések persze Sousánál nagyobb kvalitású edzők száját is elhagyják, mégis úgy gondolom, hogy legalább amíg a játék akadozik, és nem úgy jönnek az eredmények, ahogyan az elvárható egy ilyen összetételű csapattól, addig reálisabban, de ami még ennél is fontosabb, szerényebben kellene fogalmazni.  

MESTERI MONDATOK

A szakmai értékelésekbe olykor becsúsznak meglepő, elgondolkodtató, megmosolyogtató kijelentések is, ezekből szemezgettünk:

Komjáti András (Vasas) beletörődése és kitartása: ,,Az eredmények miatt fel vagyok készülve az elbocsájtásomra, de önként nem fogok távozni”.
Csertői Aurél (Győr) a nehezen kivívott győzelemről: ,,Sok helyzetet dolgoztunk ki, közönségszórakoztató futballt játszottunk, de az ilyen meccsekbe lehet beleőszülni”.
Mészáros Ferenc (Pécs) a győzelmi szériát követő döntetlen után: ,,A városban az optimista emberek négy-öt pontot jósoltak nekünk, amikor meglátták, hogy megyünk a Vasashoz meg a Fradihoz, jön a Haladás, a ZTE és a Kecskemét. Most tizenhárom van, furcsa lenne számon kérni, hogy miért nincs tizenöt”.
Tomiszlav Szivics (Kecskemét) magyarázata a kényszerű összeállításról: ,,Most nem kezdek el sírni, aki ismeri a csapatunkat, jól tudhatja, hányan hiányoztak.”
Véber György (Pápa) az első vereség után: ,,Ez a találkozó jó tanulópénz lesz nekünk, eddigi menetelésünk után a fiúk ugyanis azt hitték, hogy a bab is hús”.
Prukner László (Ferencváros) a jövőjéről: ,,Nem szándékozom lemondani, nem tört meg a csapat és a köztem lévő viszony, a sorsom alakulásáról pedig kérdezzék a vezetőket, nem én vagyok az illetékes”.
Sisa Tibor (Kaposvár) a kihasználatlan emberelőnyről: ,,Talán a tudatalattinkban ott volt, hogy többen vagyunk a pályán, és akkor valaki úgy gondolhatja, hogy megállhat. De ha egyszerre hárman állnak meg, akkor már mi vagyunk kettővel kevesebben, kicsit ilyen szindrómát éreztem”.
Zoran Szpisljak (Újpest) megválaszolatlan kérdése: ,,Sokat megmutattunk abból, hogy mi van a csapatban, csak az a kérdés, hogy ez majd mikor fog kijönni”.
Kondás Elemér (Debrecen) helyzetfelismerése: ,,Bevallom, nem számoltam azzal, hogy ötből öt győzelemmel kezdünk, de ugyanúgy dolgozunk tovább, mint eddig, mert ezek szerint jó úton járunk”.
Paulo Sousa (Videoton) kissé egyoldalú nyilatkozata: ,,Ma csak egy csapat volt a pályán, ám mégsem az nyert”.
Csank János (Zalaegerszeg) fogadalma és az állásáról alkotott véleménye: ,,Jó lenne már egy meccset nullára lehozni, bár nem szeretem a szeszt, de ha végre egy mérkőzésen nem kapunk gólt, tényleg lehajtok valamit. Hogy veszélyben van-e az állásom? Ezt a tulajdonostól kellene megkérdezni, aki most biztosan nagyon pipa a vereség miatt, természetesen én sem vagyok boldog. A szerződésem szerint még mindig én vagyok a vezetőedző, ami persze nem zárja ki a változást. Nincs bennem félelemérzet, sőt kicsit mazochista is vagyok, mert élvezem ezt a kiélezett helyzetet”.
 

A Siófok-Videoton mérkőzést augusztus 17-én, 19.00 órakor játsszák

GÓLLÖVŐLISTA

5: Milan Perics (Kaposvár)
4: Danilo de Oliveira (Bp. Honvéd), Goran Marics (Lombard Pápa) 
3: Németh Norbert (Bp. Honvéd), Adamo Coulibaly (DVSC), Kulcsár Tamás (DVSC), L’Imam Seydi (DVTK), Horváth Zsolt (PMFC)
2: Bódi Ádám (DVSC), Budovinszky Krisztián (DVTK), José Luque (DVTK), Dudás Ádám (Győri ETO), Kenesei Krisztián (Haladás), Kethevoama Foxi (Kecskemét), Bartha László (Paks), Vayer Gábor (Paks), Nagy Olivér (PMFC), Kulcsár Dávid (Vasas), André Alves (Videoton), Dusan Vasziljevics (Videoton)
1: Dieng Abass (Bp. Honvéd), Délczeg Gergely (Bp. Honvéd), Hajdú Norbert (Bp. Honvéd), Hidi Patrik (Bp. Honvéd), Ivan Lovrics (Bp. Honvéd), Novák Alexisz (Bp. Honvéd), Mbengono Yannick (DVSC), Luis Ramos (DVSC), Szakály Péter (DVSC), Gohér Gergő (DVTK), Liban Abdi (FTC), Felipe Félix (FTC), Mark Otten (FTC), Jarmo Ahjupera (Győri ETO), Rati Alekszidze (Győri ETO), Marko Dinjar (Győri ETO), Ji-Parana (Győri ETO), Koltai Tamás (Győri ETO), Linas Pilibaitis (Győri ETO), Tóth Péter (Haladás), Drazsen Okuka (Kaposvár), Sindou Dosso (Kecskemét), Gyurcsó Ádám (Kecskemét), Vladan Szavics (Kecskemét), Jovica Stokics (Kecskemét), Simon Attila (Kecskemét), Tököli Attila (Kecskemét), Böde Dániel (Paks), Éger László (Paks), Hrepka Ádám (Paks), Lovrencsics Gergő (Pápa), Bajzát Péter (PMFC), Gyánó Szabolcs (PMFC), Nenad Todorovics (PMFC), Haraszti Zsolt (Siófok), Huszák Tamás (Siófok), Melczer Vilmos (Siófok), Dvorschák Gábor (Újpest), Rajczi Péter (Újpest), Juszuf Dajics (Vasas), Gáspár József (Vasas), Marko Simics (Vasas), Alvaro Brachi (Videoton), Nikolics Nemanja (Videoton), Djordje Kamber (ZTE), Varga Róbert (ZTE)
Öngól: Korhut Mihály (DVSC), Kulcsár Dávid (Vasas)