A fideszes képviselő elmondta, óriási az
érdeklődés a társasági adóból levonható sporttámogatások iránt, s
véleménye szerint a támogatási kérelmek száma az év végéig elérheti a
két-háromezret. Hangsúlyozta: az ezzel járó adminisztráció minimális,
hiszen a kérelmek benyújtásához 3 millió forintos támogatás alatt
mindössze egy kétoldalas adatlapot kell kitölteni, amely a
megvalósítandó sportfejlesztési program, valamint a kérelmező szervezet
adatait tartalmazza, s bár a 3 millió forintnál magasabb támogatási
összeg esetén több részletet kérnek, de az adatlap terjedelme ebben az
esetben sem több tíz oldalnál. A kérelmeket az öt látványsportág –
labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda és jégkorong –
szakszövetsége bírálja el, a benyújtást követő 30 napon belül pedig
igazolást állítanak majd ki. A sport és turizmus bizottság elnöke kitért
arra is, hogy az állam szigorúan fogja ellenőrizni a sporttámogatások
felhasználását, s azok a sportegyesületek és sportszervezetek, amelyek
nem a megjelölt célra fordítják a támogatást, vagy más visszaéléseket
követnek el, három évre kizárhatják az állami támogatásból.
Bánki
megemlítette, hogy már megjelentek olyan tanácsadók, akik főleg a
kisegyesületeknek jutalék ellenében ígérnek segítséget a támogatási
kérelmek elkészítéséhez, illetve közvetítői tevékenységet ajánlnak fel a
cégek és a sportszervezetek között. A képviselő azt üzente a
sportszervezetek vezetőinek, hogy semmiképpen ne vegyék igénybe az ilyen
felajánlott segítségeket, mert az adatlapok olyan egyszerűek, hogy
azokat maguk is ki tudják tölteni.
A képviselő beszélt arról is,
hogy az új sporttörvényt szeptemberben nyújtják be az Országgyűlésnek,
amely várhatóan októberben fogadja majd el a jogszabályt. Bánki
hozzátette, a jogszabály-módosítás legfontosabb eleme, hogy
egycsatornássá válik a sportfinanszírozási rendszer, s a támogatás
elosztását az állam a civil szférára bízza. Egyetlen köztestület marad, a
Magyar Olimpiai Bizottság, s ez a szervezet utalja tovább az állami
támogatásokat a többi sportszervezet részére.
A fideszes honatya
az új sporttörvény kapcsán még kiemelte, hogy húsz év után először
elkészült egy sportlétesítmény-kataszter, amely rögzíti a Magyarországon
fellelhető valamennyi sportlétesítményt, azok állapotát, valamint azt,
hogy mekkora pénzeket kell felhasználni a szükségessé vált
fejlesztésekhez.
Bánki beszélt arról is: a kormány azt a célt
tűzte ki, hogy öt éven belül kilenc százalékról 20 százalékra, tíz éven
belül pedig az uniós szintre, vagyis 32-35 százalékra emeli az aktív
sportmozgást végző – s hetente legalább kétszer fél órát sportoló –
magyar lakosok számát.
Újságírói kérdésre a képviselő közölte:
a szurkolói csoportok tiltakozásai ellenére sem tervezik módosítani,
vagy enyhíteni a sporthuliganizmus elleni törvénycsomag közelmúltban
bevezetett elemeit.
"Ez a törvénycsomag éppen a szurkolók
érdekeit védi, s a becsületesen drukkoló, s nem randalírozó nézőknek
semmilyen félnivalójuk sincs" – hangsúlyozta Bánki.
A honatya úgy látja, nem biztos, hogy a magyar sport érdekében hozott intézkedések hatása már egy jobb londoni olimpiai szereplésben megmutatkozik, de hat-nyolc éven belül lehetnek pozitív jelei, s addig is szeretnék elérni, hogy Magyarország az első tíz között maradjon a világon az ötkarikás szereplést tekintve.