A kölcsönben egyvalami rossz. Vissza kell adni. A futballban is működik ez a konstrukció, ott ugye a vevő előre fizet, haszonhoz pedig úgy juthat, ha az átadott játékos jó teljesítményt nyújt, azzal ugyanis közvetve pénzt termel a klubnak. Például akkor, ha a csapat az élvonalban marad, a kiesés ugyanis a presztízs veszteségen túl óriási anyagi kárt is jelent.

Ebben a cipőben járt a Vasas, amikor épphogy a vonal fölött zárta az őszt az NB I-ben, ráadásul az anyagi bizonytalanság is tetézte a problémákat. Pénz híján nem lehetett mást tenni, mint kölcsönjátékosokkal megerősíteni a keretet, a tűzoltó munkának pedig egy remek tavaszi produkció lett az eredménye. A góltalansági és veretlenségi sorozat közepette a legoptimistább angyalföldi szurkolók már dobogóról beszéltek, és valóban, a tavasz derekán nem tűnt elérhetetlennek az élmezőny. Az ősszel aktivizált Vasas-legenda, Komjáti András a sikerszéria idején is reálisan értékelte a helyzetet, tudta, hogy bár a kiesés nem fenyegeti a csapatot, a dobogó közelébe férkőzni kisebbfajta csodára lenne szükség. Nos, ahogy az általában lenni szokott, a csoda elmaradt, a pontok sem gyűltek olyan mennyiségben, mint azelőtt, s ennek egyenes következménye volt, hogy a Vasas lassan, de biztosan araszolgatott lefelé a tabellán. A gyengére sikeredett hajrát szakmailag nehéz megmagyarázni, az okok nem elsősorban az edzésmunkában, a taktikában keresendők, sokkal inkább a futó- és kölcsönszerződések közelgő lejárata generálta a visszaesést. Komjáti tisztában volt azzal, hogy az utolsó néhány fordulóban a klubhoz nem kötődő játékosok számára fontosabbá válik a jövő, és már a következő szezonra koncentrálnak.

Rajt

DVSC-Teva-Vasas-Híd
07.15, péntek, Debrecen, 18.00Az edzőnek igaza lett. Az új többségi tulajdonos, a Híd Akvizíciós Zrt. körül kialakult bizalmatlanság csak megerősítette azt a pesszimista előrejelzést, miszerint a nyáron kiürül az öltöző, nem elsősorban a szabadságolás, sokkal inkább a szerződés hosszabbítások elmaradása miatt. Nem beszélve arról, hogy a kölcsönkapott futballistáknak vissza kellett térniük saját klubjukba. A helyzet tényleg kritikussá vált, hiszen olyan labdarúgók köszöntek el Angyalföldről, akik főszerepet játszottak a Vasas feltámasztásában. Németh Gábor, Németh Norbert, Ferenczi István vagy Lisztes Krisztián pótlása nem csak nehéz, de költséges feladat, az pedig még mindig nem dőlt el, hogy a fővárosi piros-kékeknél tavasszal szintén alapemberré vált Szilágyit és Rezest ismét (át)eladja-e a Debrecen. Komjáti András ennek ellenére tette a dolgát, azoknak tartott edzést, akik éppen az adott napon a rendelkezésére álltak, más kérdés, hogy közülük néhányat - a próbajátékon lévőket - nem, vagy csak alig ismert.

Amikor aztán kezdett kezelhetetlenné válni a helyzet, az edző a nyilvánosság előtt is megszólalt, úgy nyilatkozott, hogy ha egy héten belül nem oldódik meg a probléma, elgondolkodik azon, folytassa-e a munkát a Vasasban. Az ultimátumszerű kijelentésnek meglett a hatása, valamelyest felgyorsultak az újonnan érkezőkkel illetve azok klubjával folytatott tárgyalások és a szerződtetések, de a keret véglegesítésével kapcsolatban még mindig van néhány kérdőjel. A japán Kazuo Honma leigazolását például kész tényként közölte az ügyvezető, a játékos azonban még mindig hezitál, a szerződés nincs aláírva.

Történik mindez akkor, amikor a klub a megalakulásának 100 éves évfordulóját ünnepli, és a centenárium alkalmából sikerült megnyerni az AS Romát egy bemutató meccsre. Az olasz sztárcsapat augusztus 3-ai, Puskás stadionbeli fellépéséig három hét van hátra. Legalább addigra összeállhatna egy olyan Vasas, amelyik Bárányossal a soraiban méltó gálapartnere lehet a Farkasoknak.