Forma-1

Közellenség lett a Bahreini Nagydíj

  • Kele János
megosztom

A Bahreini Nagydíj körül a hullámok nem csitulnak: egyre több és több prominens személyiség emeli fel a szavát a sivatagi futam megrendezése ellen.

Lewis Hamilton, a McLaren pilótája a Bahreini Nagydíjon.
Hiába adta meg a zöld jelzést Bahreinnek az FIA bizottsága, olybá tűnik, hogy a nagydíj megrendezése körül egyre sötétebb felhők gyülekeznek. A versenyzők érdekeit mindig határozottan képviselő Mark Webber már felszólalt az ügyben, és azóta egyre többeknek nyílt fel a szeme az eset kapcsán…

Történt ugyanis, hogy a bahreini nép, amint értesült arról, hogy a futamot mégis megrendezik valamikor októberben, azonnal szervezkedni kezdett, és a verseny időpontjára meghirdette a „Harag Napját” - ami így első blikkre bizony nem hangzott túl biztatóan… Nem is volt az, a bahreiniek ugyanis megfogadták, hogy bármi áron készek szabotálni az F1-es Nagydíjat annak érdekében, hogy felhívják a világ figyelmét azokra az embertelenségekre, amik az országukban folynak.

Voltaképp tehát a bahreini nép hadat üzent az uralkodónak - a véres kard pedig nem más, mint az F1.

Azt hiszem nem mondok senkinek újat, ha kijelentem: ilyen körülmények között, ilyen fenyegetettség árnyékában nem szabad Bahreinbe látogatnia a Száguldó Cirkusznak. Azonban nem vagyok egyedül a véleményemmel, alig egy nap alatt ugyanis egy egész sor prominens és mértékadó személyiség (értsd: olyasvalaki, akinek tényleg számít is valamit a szava a nagy összevisszaságban) adott hangot elégedetlenségének az ügyben, hogy az F1-et politikai játékszerként használják bizonyos arab társadalmi csoportok.

Mert ne szépítsük, Bahreinben most gyakorlatilag senkit nem érdekel a Formula-1: mind az uralkodó, mind pedig a vele szemben álló „nép” csupán addig gondolkodik a Száguldó Cirkusszal kapcsolatban, ameddig az a saját politikai érdekeit szolgálja.

Ez pedig így nem jó. Richard Williams, a Guardian újságírója szerint például, ha véletlenül mégis megrendeznék az idei Bahreini Nagydíjat, az körülbelül olyan arculcsapása lenne a sportnak és az egyetemes értékrendnek, mint az 1936-os hitleri, vagy az 1968-as mexikói olimpia.

De nem ment a szomszédba néhány keresetlen szóért a korábbi FIA-elnök, Max Mosley sem, elsősorban persze azért, mert kihasználhatta az alkalmat, és rúghatott egyet utódjába, Jean Todtba, de azért másodsorban hagyjuk meg neki azt a lehetőséget is, hogy tényleg lát némi kivetnivalót abban, hogy a világ leggyorsabb pilótái Bahreinben adjanak randevút egymásnak.

Ha a Formula-1 ellátogat Bahreinbe, azzal bűnrészessé válik. Bűnrészes lesz az ottani kormányzat emberiségellenes cselekményeiben, etikátlan intézkedéseiben, és olyan morális sebeket ejt magán, melyek soha nem fognak begyógyulni. Ráadásul szembe köpné azokat a bahreinieket is, akik épp a szabadságukért, a jogaikért küzdenek.

Miközben a különböző rendű és rangú korifeusok elméleti síkon polemizálnak a kérdésről, a versenyzők, akiknek gyakorlatilag a bőrét viszik vásárra a felelőtlen döntéshozók, nincs jobb szó rá - félnek. Csoda?

Rubens Barrichello például, aki bár megélt már egy s mást karrierje során az F1-ben, úgy nyilatkozott, hogy csakis akkor hajlandó betenni a lábát az arab királyságba, ha garanciákat kap a biztonságra. De vajon ki, vagy mi lenne képes hitelt érdemlő garanciákat nyújtani egy ennyire zavaros helyzetben?
A brit sportminiszter egészen biztosan nem, Hugh Robertson ugyanis a Telegraph-nak adott interjújában nemes egyszerűséggel katasztrófaként aposztrofálta azt a helyzetet, ha a nagydíj mégis megrendezésre kerülne.  A csapatvezetők ennyire nem fogalmaznak konkrétan, de mind a Mercedes főnöke, Ross Brawn, mind pedig a Renault ügyeit irányító Eric Boullier amondó, hogy „csakis akkor vagyunk hajlandóak elmenni Bahreinbe, ha az ott élő emberek, és a saját biztonságunk is garantálva van.”

A már most is meglehetősen kacifántos történetnek tehát még koránt sincs vége - sőt, ma még azt is lehetetlen lenne megmondani, hogy vajon a szappanopera elején vagy közepén járunk. Egy azonban biztos: messze még a vége…

megosztom