Magyar válogatott

Hajnal volt a legjobbunk, sárga lapos védőink a leggyengébbek

Igazán kiemelkedő teljesítménnyel senki nem rukkolt ki a magyar labdarúgó-válogatott San Marino elleni mérkőzésén, emiatt nincs nagy szórás a játékosoknak adott osztályzatainkban. Nekünk a legjobban Hajnal Tamás és Dzsudzsák Balázs játéka tetszett, a legkevésbé pedig a Svédország elleni mérkőzésre magukat eltiltató védőinké.

Kezdőcsapat:

Király Gábor (0): Kapusunknak csak egyszer kellett érdemben játékba avatkozni, illetve még egyszer kellett volna, de a második félidei Vitaioli-fejesnél ő már verve volt. A labda nem talált kaput, így megúsztuk gól nélkül, a kevés munka miatt viszont nem tudjuk értékelni Király teljesítményét.

Vanczák Vilmos (4): Lehet, hogy taktikai megfontolásból, de kicsit túlbiztosította a térfelünket. Ha gyakrabban fellépett volna, Koman talált volna társat akkor is, amikor ő behúzódott középre. Ugyanakkor hiába volt szinte végig hátul Vanczák, Vitaioli az első és a második félidőben is könnyedén maga mögött hagyta egy-egy megindulással. Ráadásul egy sárga lapot is kapott, ami miatt nem játszhat Svédország ellen.

Lipták Zoltán (6): Az első gól megszerzése jelentősen javított teljesítményén. Védekezésben neki sem volt sok dolga, de Vitaioli mindkét helyzetéhez volt köze. Az elsőnél nagyon lassan fordult és eredt a két beinduló csatár után, a másodiknál pedig nagyon rosszul, üres térben helyezkedett.

Juhász Roland (4): Végig nagyot harcolt Selvával, talán feleslegesen is. A sárga lapját mindenesetre teljesen feleslegesen kapta, a félpálya közelében egy türelmes és jó helyezkedéssel könnyedén kivédekezhető szituációban csúszott oda a csatárnak a 17. percben. Ezzel ő is eltiltatta magát a Svédország elleni mérkőzésről, ráadásul a kiállítás is bőven benne lehetett volna még a meccsben.

Laczkó Zsolt (5): Gyakrabban ment előre, mint a másik oldalon Vanczák, és volt is néhány jó beadása, az más kérdés, hogy a társak nem sokat tudtak velük kezdeni. Védekezésben olykor viszont a San Marino-i szélsők is bántóan könnyedén futották le.

Elek Ákos (5): A védekezésbe és a támadásokba is megpróbált besegíteni, de igazából egyikbe sem sikerült. Nagy hibát nem követett el, de láthatóan jobban érzi magát a pályán, ha nem ő az egyetlen szűrő.

Koman Vladimir (6): Aktívan játszott, hol a szélen tört előre, hol középen igyekezett szervezni a játékot. A meccshiány azonban még mindig érződik rajta, ezt mutatta a luft is az első félidőben. A hajrá kezdetén az ő lövéséből pattant a hazai védőről a kapuba a labda, de talán akkor is veszélyes lett volna a kísérlet, ha nem pattan meg.

Hajnal Tamás vezeti a labdát a San Marino-Magyarország mérkőzésen 2011 júniusában

Hajnal Tamás (6): A magyar csapat legjobbja volt, aktívan igyekezett szervezni a játékot, és neki sikerült is valamit átmentenie a Stuttgartban mutatott formájából.

Dzsudzsák Balázs (6): Hajnal mellett őt emelhetjük még ki, mindkét szélen sokat próbálkozott, és a beadásai is jók voltak. Az egyikből gól is született.

Németh Krisztián (5): Az első félidőben jól mozgott, kapufát lőtt, voltak lehetőségei. A másodikban viszont szinte teljesen eltűnt, hiába keresték a társak. Egervári Sándor valószínűleg azért hagyta végig a pályán, hogy esetleg megszerezze első felnőtt válogatott gólját.

Szabics Imre (6): Sok lehetőséget alakított ki, nagyon akart, de egy csatárt a góljai minősítenek. Lehetett volna neki akár 3-4 is, de az első és a második félidőben is volt olyan helyzet, amikor támadótól kissé furcsa módon viszonylag jó helyzetből nem próbált lőni, hanem a középen, óriási tömegben érkező csatártársat kereste. Egy fejesből azonban így is a hálóba talált, amiért dicséretet érdemel.

Cserék:

Czvitkovics Péter (0): Igyekezett aktívan játszani a neki jutó húsz percben, de válogatott szintre még mindig lassúnak tűnik.

Koltai Tamás (0): Háromszoros válogatottnak vallhatja magát, nem volt ideje sokat mutatni.

Pintér Ádám (0): Még kevesebb időt kapott, mint Koltai, ő négy válogatottságnál jár.