Heti Hatos

1. Csodás BL-döntő

Bár a „Heti 6:3” rovat szubjektív, így a témaválasztás is az adott heti szerzőre van bízva, ám vélhetőn erős kritikát kapnék, ha nem a szombati Bajnokok Ligája döntő szerepelne az első helyen a pozitív események között. Pláne azért, mert a londoni Wembley stadionban rendezett finálé a döntőkben megszokott unalmas és célirányos foci helyett igazi labdarúgó-showt hozott. A Messi-Pedro-Silva támadósor vezette Barcelona végül 3-1-re győzött az amúgy remekül (különösen az első negyedórában) játszó Manchester United ellen, így a klub történetének negyedik Bajnokok Ligája trófeáját szerezte meg. A döntőt követő barcelonai ünneplésbe ugyan vegyült némi kis negatívum is, de az idei BL-finálé tényleg a labdarúgás ünnepét hozta, amely ha izgalomban nem is múlhatta felül a ’99-es Manchester-Bayern vagy a 2005-ös Milan-Liverpool finálét, mégis magas színvonalú, szórakoztató játékot hozott - olyat, amilyet az igazi bajnokoktól várunk.

2. Kassai Viktor a csúcsra ért

Első hallásra még hihetetlennek tűntek azok a háttérinformációk, amelyek arról tudósítottak, hogy az idei Bajnokok Ligája döntőjében akár magyar játékvezető is bíráskodhat. Kassai Viktor ugyan vezetett olimpiai döntőt (2008) és világbajnoki elődöntőt is (2010), és köztudott volt róla, hogy az UEFA játékvezetőket küldő bizottságánál is "jól áll a szénája", de egy ilyen kaliberű meccs talán még korainak tűnt a 35 esztendős sípmester rezüméjében. Amikor aztán hivatalossá vált a hír, mindenki örült, hogy Palotai Károly és Puhl Sándor után ismét van olyan magyar játékvezető, aki BEK/BL-fináléban bíráskodhat, ráadásul úgy, hogy ő a sorozat történetében a legfiatalabb „spori”, akit ezzel a feladattal megbíznak. A labdarúgás gazdasági számait ismerők számára nem kell külön kiemelni, hogy mekkora jelentőségű eseményen fújt/lengetett a magyar bírói „hetes” (te jó ég, mennyien lesznek tíz év múlva a játékvezetők? miért nem jön a videóbíró?). Kassai és csapata remekül megoldották a feladatukat, a sokat szabálytalankodó Valencia késői sárga lapja és a United egyenlítő találata (tényleg les volt, de csak milliméterekkel) miatt „pampogók” sem igazán találtak fogást rajtuk, így nyugodtan mondhatjuk, bravó Kassai, bravó magyar játékvezetés !

3. Risztov Éva újra élvezi az úszást

Még nem kívánkozik ugyan a címlapokra, de szépen lassan kezd visszaszivárogni a magyar sportkedvelők tudatalattijába Risztov Éva neve. A medencében tizenévesen remek eredményeket elérő (2003-ban Barcelonában három világbajnoki ezüstérem, Athénban olimpiai 4. hely) klasszis pályafutása később megbicsaklott, az olykor önfejű sportoló már a civil élettel és olykor a krosszmotorozással is kacérkodott. A még mindig csak 25 esztendős versenyző a közelmúltban azonban visszatalált az úszáshoz, igaz első közelítésben a nyílt vízi versenyeken indult. A remek forma aztán idővel előhozta belőle a régi medencei hangulatot, a hétvégén pedig el is indult a pozsonyi Gran Prix versenyen is, ahol 1500 méteren 16:13-as idejével bőven megúszta a sanghaji világbajnokság (16:40) kiküldetési szintjét. Ez a remek idő az idei világranglista hatodik legjobb idejét jelenti Vajda Tamás tanítványának, aki fél szemmel már a londoni olimpiával is kacérkodhat. Ott ugyan az 1500 méter nem szerepel a női úszók programjában, de a nyíltvízi versenyeken vagy a medencében (800 méteren) talán ott lehet majd a brit fővárosban az úszás ízére ismét nagyon rákapó Risztov.

4. Nagy László - a Barcelona én vagyok

„Abban a pillanatban úgy éreztem, hogy én vagyok a Barcelona” - nyilatkozta a hétvégi kölni Bajnokok Ligája döntő után Nagy László, aki a katalán együttes csapatkapitányaként emelhette magasba a klub történetének nyolcadik BL-trófeáját. Az évtizede Spanyolországban légióskodó Nagy az utóbbi időszakban inkább válogatottbeli lemondásai kapcsán került előtérbe, most azonban sportszakmai vonalon kell pozitív értelemben kiemelni őt. Míg a hat évvel ezelőtti (szintén megnyert) BL-döntőben Nagy még kilenc gólt szerzett a Ciudad Real elleni kétmérkőzéses párharcban, addig most csupán egyetlen góllal, de szellemi vezérként vezette csapatát sikerre a kölni döntőben - érdekes módon ismét a Ciudad ellen. A hasonló formában és alázattal játszó Nagy Lászlóra bizony nagy szüksége lenne az olimpiai selejtezőre készülő férfi válogatottunknak is, sajnálhatjuk, hogy „Laszi” számára az élet már inkább Katalóniáról szól. Ja, amúgy a Barcelona két nap alatt két kiemelt csapatsportágban lett Európa legjobbja, a kosarasok viszont „szégyellhetik magukat”, hiszen hiába rendezték náluk idén a Final Fourt, Juan Carlos Navarroék nem jutottak el odáig.

5. Újra világbajnok a magyar női teke-válogatott

Nem tartozik a kiemelt figyelmet kapó sportágak közé a teke, amely a nyolcvanas években a kilencszeres világbajnok Csányi Béla, a kilencvenes években pedig a nyolcszoros vb-első Kovácsné Grampsch Ágota révén igazi magyar sikersportágnak számított. A múlt hét végén Szarajevóban rendezett csapat-világbajnokságon ismét régi fényében csillogtak a magyar „bábudöntőgetők”, ahol a férfiak ezüstérmet szereztek (a döntőben 5-3-as vereség Szerbiától), a hölgyek viszont 25 év elteltével ismét a világ legjobbjai lettek. Kaszás Zoltán együttesének legjobbja a döntőben Tímár Edina lett 628 fával, de sokat tett a végső sikerért a többi csapattag, Airizer Emese, Csongrádi Gyöngyi, Katona Beáta, Méhész Anita, Rubinszki Rita, Sajermann Nóra és Zenger Nikolett is.

6. Hanga Ádám Spanyolországba igazolt

Két plusz kétéves szerződést kötött a spanyol bajnokság élvonalában szereplő Manresa együttesével Hanga Ádám. A magyar férfi kosárlabda válogatott tehetséges játékosa számára megfelelő lépésnek tűnik a váltás, aki az Európa egyik legjobb bajnokságának számító spanyol pontvadászatban tovább fejlődhet. Rangos elődöknek kell megfelelnie, hiszen a jelenleg a Burgosnál légióskodó Lóránt Péter 2006 végén három hónapot, a szolnokiak centere, Báder Márton pedig 2005 telén csaknem fél évet játszott a Barcelona közelében székelő csapatnál. Egyelőre Dávid Kornél (aki szintén éveket töltött el a spanyol ligában) szintje még messze van Hanga számára, de reményeink szerint a 2011/12-es szezonban elmondhatjuk róla, hogy jó időben volt jó helyen.

Heti hármas

1. Hiába világelső, megint nem nyer GS-tornát Wozniacki

Továbbra is Grand Slam trófea nélkül áll a dánok teniszezője, Caroline Wozniacki. A világelső régóta a kritikák kereszttüzében van, hiszen úgy uralja a női teniszt, hogy egyetlen kiemelt tornán sem tudott még győzni, és sokak szerint csak azért lehet most is a ranglista élén, mert a jelenkor legjobbjai (a Williams nővérek, Clijsters, stb.) folyamatosan sérültek. A Roland Garros salakos borítása persze nem fekszik annyira Wozniackinak, így aligha várta bárki is, hogy éppen ezen a borításon szakad meg nála a rossz sorozat, a Daniela Hantuchova elleni harmadik körös búcsú azonban így is kellemetlen meglepetés. A korai kiesés miatt persze ezúttal nem csak a salakos felület, hanem a mindössze 20 esztendős teniszező menedzsmentje is okolható, hiszen Wozniacki a Garros előtti utolsó héten is indult versenyen. Brüsszelben nyert is, de az ottani három szettes finálé talán sokat kivett belőle, így ő sem tudja megtörni azt a sorozatot, hogy az utóbbi tíz évben sem a hölgyeknél, sem pedig a férfiaknál nem nyert olyan játékos Grand Slam-tornát, aki az előtte lévő héten még versenykörülmények között pályán volt.

2. Korrupciós verseny a FIFA-nál

Szépen lassan össznépi mocskolódásba megy át a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökválasztási kampánya. Bár korábban felvetődött a június elsejére Zürichbe tervezett szavazás elhalasztása is, most úgy tűnik, hogy negyedik elnöki periódusát is megkezdheti a szervezet élén a svájci Sepp Blatter. A 77 éves, de saját bevallása szerint is ereje teljében lévő Blatternek nem várt kihívója akadt a közelmúltban az elnöki posztra, a katari Mohammed bin Hammam-ot azonban sokan csak „alibi” jelöltnek vélték. A választási kampány akkor kezdett igazán élesbe fordulni, amikor szóba kerültek a 2018-as és 2022-es (utóbbit történetesen Katar kapta) labdarúgó-világbajnokság helyszínválasztásának ügyei. Egyesek szerint a szavazásra jogosult tagok zsebeiben (és egyéb off-shore érdekeltségein) nagyobb összegű pénzmozgások zajlottak le ennek kapcsán, de bizonyítani ebből csak kevés esetben lehetett bármit is. Bin Hammam ellen egyelőre nincs bizonyíték, de az ügyet kivizsgálók vasárnap mégis sarokba szorították őt a korrupciós vádakkal (ami alól „véletlenül” Blatter tisztára mosta magát), olyannyira, hogy vissza is lépett a versenytől. Félő, hogy a Blatter-éra alatti sumákságokról csak négy év múlva fogunk pontosabb képet kapni…

3.Elhunyt Margo Dydek

Amikor először olvastam a hírt, hogy elhunyt a világ legmagasabb női kosarasa, elsőre a hetvenes évek klasszisa, a szovjetek kétszeres olimpiai bajnoka, Uljana Szemjonova ugrott be. A 213 centiméter magas center két olimpiai bajnokságot (1976, 1980) nyert pályafutása során, később pedig a már függetlenné váló hazájának, Lettországnak dolgozott sportdiplomáciai vonalon. Megdöbbenve láttam azonban, hogy a sajnálatos nekrológ Malgorzata „Margo” Dydekről, a lengyelek kitűnő centeréről szólt. A 218 centiméter magas klasszis annak idején Magyarországon is többször megfordult Euroliga találkozón, nyaranként pedig a WNBA-ben is lehúzott tíz szezont. Az időközben visszavonult Dydek Brisbane-be költözött, ahol harmadik gyermekével volt terhes, amikor egy héttel ezelőtt kórházba került. A szívroham után sajnos sem őt, sem a babát nem tudták megmenteni az orvosok. A lengyel kosaras 37 évet élt. Nyugodj békében Margo!