Elemzés

Hová tűntek Európában a fővárosi klubok?

megosztom

Ha körbepillantunk Európa futballtérképén, az közel sem egyezik a közigazgatásival. A négy nagy bajnokságban mindenhol vidéki klub nyerte a pontvadászatot, de máshol sem taroltak a fővárosiak. Persze nincs kőbe vésve, hogy a közigazgatási székhelynek kell adnia a bajnokcsapatot, de feltűnő, hogy a szezonban alig akadt olyan állam Európában, ahol a kivétel erősítené a szabályt.

Hollandia, Dánia, Szlovákia és Horvátország jelenti a kivételt, bár az Eredivisie győztesébe bele lehet kötni, ha szőrszálhasogatók akarunk lenni, lévén két központja is van az országnak, de itt most nem poltikai felvetésekről van szó.

A kivételek:

Hollandia: Ajax Amszterdam
Amszterdami/hágai klubok (zárójelben a legutóbbi bajnoki helyezés): ADO Deen Haag (7. Hága - a kormány és a királynő központja Hága, Amszterdam a főváros az alkotmány alapján).

Hollandiában a bajnokságot a kétezres évektől a PSV Eindhoven, az Ajax, az AZ Alkmaar és a Twente Enschede uralta, az amszterdami egyesület ezalatt háromszor ért a csúcsra.

Dánia: FC Köbenhavn
Koppenhágai klubok: Bröndby IF (3.)

A Köbenhavn 2001 óta nyolcszor végzett az élén, hegemóniáját kétszer a szintén koppenhágai Bröndby (2001-2002, 2004-2005), egyszer az AaB Foldbold (2007-2008, Aalborg) szakította meg.

Szlovákia: egy fordulóval a vége előtt már bajnok a Slovan Bratislava.
Pozsony egyéb klubjai nem szerepelnek az élvonalban.

2000-től kezdve az Inter Bratislava, a Zsolna, az Artmedia Bratislava, az MFK Ruzsomberok és a Slovan Bratislava végzett az élen, ötször pozsonyi csapat emelhette a magasba a trófeát.

Horvátország: Dinamo Zagreb
Zágrábi klubok: NK Zagreb (12.), Lokomotiva Zagreb (14. - kiesett)

A horvát köztársaság megalakulása óta (1992) a Dinamo Zagreb és a Hajduk Split egyeduralmát az NK Zagrebnek sikerült megakasztania, még 2002-ben. Összesítésben a fővárosiaknak áll a zászló, 17 aranyémet tudnak felmuattni a Hajduk hat elsősége mellett, a "Fehérek" ráadásul utoljára 2005-ben nyertek.

Európai topligák:

Anglia: Manchester United
Londoni klubok: Chelsea (2.), Arsenal (4.), Tottenham Hotspur (5.), Fulham, West Ham United (20. - kiesett)

19. bajnoki aranyérmét nyerte bő egy héttel ezelőtt a Manchester United, amivel megelőzte az örökranglistán a szintén vidéki Liverpoolt. A Premier League 1992-es megalakulásától kezdve ötször nyert londoni klub (kétszer az Arsenal, háromszor a Chelsea), és 11-szer azon kívüli (10-szer az MU, egyszer a Blackburn Rovers).

Spanyolország: Barcelona
Madridi klubok: Real Madrid (2.), Atlético Madrid (7.), Getafe (16.)

A La Liga rekordere a királyi gárda, a Real Madrid, amely 31-szer végzett az élen. 21 elsőséggel követi a Barcelona, a harmadik a fővárosi Atlético Madrid. Összesítésben egyenlő az állás: 40-40 aranyémet nyert a Real Madrid és az Atlético, és 40-et a vidéki egyesületek (Barcelona 21, Athletic Bilbao 8, Valencia 6, Real Sociedad 2, Deportivo 1, Sevilla 1, Real Betis 1).

Olaszország: AC Milan
Római klubok: Lazio (5.), AS Roma (6.)

2001-ben nyert utoljára Serie A-t az örök város csapata, akkor az AS Roma hódította el a scudettót. Az örökrangsornak mindössze a hetedik helyén áll római gárda (szintén a Farkasok, három elsőséggel), a Lazio kétszer nyert, vagyis öt elsőséget tudnak felmutatni a főváros klubjai. A rekorder a Juventus (27 aranyérem).

Németország: Borussia Dortmund
A 2010-2011-es szezonban nem szerepelt berlini klub a Bundesligában.

A fővárosnak, Berlinnek a kezdetektől fogva egyetlen magasan jegyzett futballklubja van, a Hertha BSC. A csapat kétszer nyert német bajnokságot, de ezek a sikerek még 1931-ben, illetve 1932-ben történtek, azóta két másodosztályú "aranyérmet" tud felmutatni (1990, 2011). Az Union Berlin egy 1923-as ezüstéremmel büszkélkedhet, legutóbb a 11. helyen zártak a Bundesliga 2-ben.

A Borussia Dortmundot senki sem tudta megszorongatni a szezonban

Egyéb bajnokságok:

Portugália: FC Porto
Lisszaboni klubok: Sporting Lisszabon (2.), Benfica (3.)

Luzitániában összesítésben a lisszaboni alakulatoknak áll a zászló, 51 aranyérmet számlálnak (Benfica 32, Sporting 18, CF Os Belenenses 1), szemben a vidéki 25-el (Porto 24, Boavista FC 1).

Franciaország: Lille
Párizsi: Paris Saint-Germain (4.)

Görögország: Olympiakosz Pireusz
Athéni klubok: Panathinaikosz (2.), AEK Athén (3.), Panióniosz (10.), Atromitos (12.).

Skócia: Rangers (Glasgow)
Edinburgh-i klubok: Heart of Midlothian (3.), Hibernian (10.).

Törökország: Fenerbachce (Isztambul)
Ankarai klubok: Genclerbirligi (13.),  Ankaragücü (14.)

Ankara - Glasgow és Berlin mellett - abszolút sikertelennek számít, a Süper Lig-et csak vidéki egyesület nyerte meg eddig.

Belgium: Genk
Brüsszeli klub: Anderlecht (3.)

Oroszország: Zenit (Szentpétervár)
Moszkvai klubok: CSZKA Moszkva (2.), Szpartak Moszkva (4.), Lokomotiv Moszkva (5.), Dinamo Moszkva (7.)
A 2010-es bajnokság eredményét vettük alapul, Oroszországban eddig tavasztól őszig zajlott a pontvadászat, épp a most futó szezontól kezdve állnak át az őszi-tavaszi rendszerre.

Románia: Otelul Galati
Bukaresti klubok: Rapid Bukarest (4.), Steaua Bukarest (5.), Dinamo Bukarest (6.), Sportul Studentesc (18. - kiesett)

Szlovénia: egy körrel a zárás előtt már aranyérmes a Maribor.
Ljubljanai klub helyezése: Olympia Ljubljana (4.)

Svájc: egy fordulóval a vége előtt vezet a Basel.
Berni klub helyzése: Young Boys (3.)

Lengyelország: két körrel a vége előtt már bajnok a Wisla Kraków
Varsói klubok jelenlegi helyezései: Legia Warszawa (5.), Polonia Warszawa (8.)

Ausztria: egy fordulóval a vége előtt a Sturm Graz vezet.
Bécsi klubok jelenlegi helyezése: Austria Wien (2.), Rapid Wien (5.)

Ukrajna: Sahtar Donyeck
Kijev klubjai: Dinamo Kijev (2.), Arsenal Kijev (9.), Obolon Kijev (10.)

MAGYARORSZÁG: Videoton FC (Székesfehérvár)
Fővárosi klubok: Ferencváros (3.), Újpest (6.), Budapest Honvéd (10.), Vasas (11.), MTK Hungária (15. - kiesett)

A vizsgált bajnokságok között több olyat is találunk, ahol még dobogóra sem tudtak kerülni a fővárosi klubok (Ankarát, Berlint, Rómát, Párizst, Edinburgh-t, Varsót, Ljubljanát, Bukarestet is ide sorolhatjuk). Mi lehet ennek az oka? Bár az egyes futball-ligák megalapításánál mindenhol ott bábáskodtak a főváros sportegyesületei, a sikert nem a közigazgatásban betöltött szerep alapján mérik.

Az elmúlt években nemcsak Magyarországon szűnt meg az egyes székhelyek csapatainak dominanciája. Kelet-Európában ez összefüggésben van a szocializmus bukásával - megszűnt az állami támogatás, illetve a hatalom mindenhol támogatott egy-egy klubot, s a nemzeti válogatottak gerincét is a székhelyek szolgáltatták. Természetesen a mi kis bajnokságunkról tudunk a legtöbbet, és láthatjuk, hogy több megyeszékhely is előretört az utóbbi években a rangsorban - pl.: Debrecen, Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Győr. Kiderült az is, hogy annak ellenére, hogy a futball többnyire jól képezi le a magyar gazdaság helyzetét, ebben a tekintetben nem, mert hiába van Budapesten a legtöbb pénz, a Ferencváros és az Újpest kivételével nincs a csapatok mögött tömegbázis. Jellemző például, hogy a 2008-as bajnok MTK mérkőzéseire alig több, mint ezren voltak kíváncsiak egyenként. Ráadásul a kék-fehérek játékospolitikájának árnyoldala is kijött ebben a szezonban, rutinos vezéregyéniségek nélkül a fiatalok nem bírták a bajnokság terhét.

Vidéken sem jobb a helyzet a nézőszámokat tekintve, ott is azok a klubok dominálnak, amelyek mögé oda tudott állni egy-egy befektető, aki nem sajnálja feláldozni a pénzét az eredményekért. Ilyen csapatok persze a fővárosban is lehetnének, de a Ferencváros és az Újpest sem dúskál mostanában az anyagiakban. Ennek az okait hosszasan lehetne boncolgatni, de az egy másik cikk lenne, térjünk inkább rá a többi országra!

A környezetünkről már megállapítottuk, hogy a központi hatalom visszahúzódása erősen befolyásolja a fővárosiak gyengébb szereplését. Annál jelentősebb szerepet kaptak a tőkeerős egyéni befektetők például Romániában vagy Oroszországban. Lengyelországban egyébként sem számítottak dominánsnak a varsói klubok, sokkal inkább meghatározó volt a városok gazdasági szerepköre, ráadásul Krakkó a hagyományos fővárosa az országnak, így nem meglepő, hogy a rendszerváltás óta domináns szerepet tölt be a Wisla az Ekstraklasában.

Nyugaton, ahol nem volt kézi vezérlésű a sportirányítás, szintén leginkább gazdasági okai vannak ennek. Angliában London a központ, de az ország többi nagyvárosában is bőven van annyi potenciál, hogy élcsapatokat tartsanak el. Ami a Premier League-résztvevők számát illeti, abban a főváros jár élen, de - egyelőre - csak két bajnokesélyes csapata van. Ráadásul közülük az Arsenalt jellemzi talán leginkább a racionális gazdálkodás az európai élklubok közül - meg is látszik, hogy nem tudnak olyan keretet építeni, amely az egész szezonban egyenletesen jó teljesítményre képes. A Chelsea-nek reális esélye lett volna a bajnoki címre, de többek között egy rosszul kivitelezett Torres-igazolással elszúrták Abramovicsék.

Németország azért különleges eset, mert az ország a huszadik század második felében ketté volt osztva, és az egykori NDK-s területek a mai napig elmaradottnak számítanak. A 2010-11-es Bundesligában nem is szerepelt egyetlen keleti csapat sem, és a következő szezonban is csak a Hertha lesz ott - szinte borítékolhatóan nem bajnokesélyesként. Ezzel pedig ki is pipáltuk Berlint.

Spanyolországban többen is megpróbálkoztak erős centralizációval az elmúlt évtizedekben, évszázadokban, de valójában mindig is megmaradt egy többnemzetiségű államnak, ahol egyes területek - így Katalónia is - mindig a függetlenségükért küzdöttek. Ennek pedig egyik legfontosabb szimbóluma volt, hogy a nagy gazdasági erejű Barcelona szemben állt Madriddal, és ez a fociban is megmutatkozott. Ahogy már írtuk, így is a Real Madrid a sikeresebb klub, és annyira kiemelkednek ők ketten a spanyol mezőnyből, hogy itt nem kell a fővárosiak gyengélkedését vizionálnunk.

Végül nézzük a topligák közül Olaszországot! Rendszeresen hallhatunk híreket arról, hogy a szélsőséges csoportok azt követelik, hogy a fejlett észak szakadjon el az elmaradott déltől. Nos, ez a fejlettségbeli különbség igencsak meglátszik az olasz foci összképén is. Az élmezőnyben csak a Napoli tudott ebbe belerondítani az idén, de azért olyan sűrűn ők sem teszik ezt meg. A két fővárosi csapat van még sűrűbben a tűz közelében, de akkora erő nincs a környezetéből egyébként kiemelkedő Rómában, hogy valódi vetélytársai legyenek az északon tanyázóknak. Esetleg majd az AS Roma cáfol rá erre, de azt már a DiBenedetto-féle amerikai befektetőcsoportnak köszönhetően.

Azt azért összességében megállapíthatjuk, hogy inkább innen nézve tűnik nagy csodának az, hogy nem a főváros jár élen valamiben. Ennek pedig elsősorban a már emlegetett korábbi, mesterségesen létrehozott erőviszonyokban kereshetjük az okát...

megosztom