Születésnap

Buzánszky Jenő 86 éves!

  • Maruzsa István

Azon kevesek egyike, akit a magyar futball legfényesebb időszakából még ma is magunk között tudhatunk. Az Aranycsapatban nem tartozott a szóvivők közé. Inkább szerény, alázatos, megbízható játékával tűnt ki. De szerencsére ma futja erejéből arra, hogy példaképként járja az országot, és élménybeszámolóival, előadásaival hozzájáruljon a magyar labdarúgás boldogulásához. Szerdán ünnepli 86. születésnapját Buzánszky Jenő, a Nemzet Sportolója, a legendás Aranycsapat jobb oldali védője, aki tagja volt az 1952-ben olimpiai bajnok és az 1954-ben világbajnoki ezüstérmes labdarúgó-válogatottnak.

Buzánszky JenőVidékről, Dombóvárról indult, és az Aranycsapat egyetlen játékosa volt, aki soha nem játszott budapesti klubban. Ez különösen nagy szó volt egy olyan korban, amikor minden a központosított irányításról szólt, amikor a futballéletet - részben hatalmi szó hatására - a főváros csapatai uralták. Kezdő futballistaként a csatárposzton szerepelt, első harmadosztályú szezonjában gólkirály is lett. Csak 25 éves korában került hátra a védelembe, amikor már évek óta Dorogon játszott. Ezen a poszton nőtte ki magát világklasszissá. Nem volt olyan technikás, mint a válogatott legnagyobb sztárjai, de a védelem leggyorsabbja volt, és rendkívül megbízhatóan hozta saját jó átlagát.

Sebes Gusztáv először 1950-ben válogatta be, de csak jó másfél évvel ezután lett állandó csapattag. Akkor viszont évekre kihagyhatatlanná vált. Az 1952-es olimpia előtti felkészülési mérkőzéseken már rendre ő szerepelt a jobbhátvéd posztján, ahogy a selejtező forduló kivételével magán a tornán is. A Románia elleni kvalifikációs meccsen még Dalnoki Jenő kezdett, ezt a nehéz találkozót 2-1-re nyertük. Buzánszky az olasz csapat ellen már pályára léphetett. A taljánokat eddigre már 27 éve nem tudtuk legyőzni, így különös rangot kapott a viszonylag simán kiharcolt 3-0-s győzelem. A negyeddöntőben Törökországgal játszottunk, és eddigi legfölényesebb győzelmünket arattuk, 7-1 lett a végeredmény. A jó sorozat az elődöntőben is folytatódott, Svédországot 6-0-val ejtettük ki. A döntőben Jugoszlávia következett, akik ellen idegesen kezdtünk. Puskás kihagyott egy büntetőt az első félidőben, ami kissé megfogta a csapatot. Szerencsére a védelem jól zárt, így kihúztuk kapott gól nélkül a következő perceket, majd a második játékrészben döntésre vittük a dolgot. 2-0-ás győzelmünkkel megszereztük az olimpiai aranyérmet!

Buzánszky Londonban, a 6-3-as győzelmünk alkalmával is a kezdőben kapott helyet. Az után, hogy a futball feltalálóit a Brit-szigeteken kívüli csapatok közül elsőként legyőztük a saját hazájában, a következő évi világbajnokság egyértelmű esélyeseivé léptünk elő. Ahogy az egész védelem, úgy Buzánszky Jenő is minden találkozón szerepelt a svájci tornán, amelyet könnyed győzelmekkel kezdtünk. Dél-Koreát 9-0-ra, az NSZK-t 8-3-ra győztük le a csoportunkban. A neheze ezután következett: a legjobb nyolc között Brazíliával találkoztunk, akik ellen csak nehezen tudtuk kiharcolni a 4-2-es győzelmet. Ugyanígy 4-2-re nyertünk az elődöntőben Uruguay ellen is, de itt már hosszabbításra került sor. Egyes szakértők szerint tehát már két döntőt lejátszottunk, és a harmadik, a valódi finálé, még előttünk állt. A nehéz sorozat végén újra az NSZK-val találkoztunk, akikkel ezúttal nem bírtunk, 3-2 lett oda, így az ezüstérmet szereztük meg.

A "Kazal" becenévre hallgató jobbhátvéd Sebes Gusztáv többi mérkőzésén is rendre játéklehetőséget kapott, végül Bukovi Márton keze alatt játszotta utolsó válogatott meccsét 1956-ban. Dorogon még további négy évig játszott, mielőtt abbahagyta a futballt.

Edzőként sem került távol Dorogtól. 1961-től átvette a csapat irányítását, amely az ő vezetésével érte el története legjobb eredményét, a bajnoki ötödik helyezést. A Bányászon kívül csak Esztergomban dolgozott, az ottani Vasast dirigálta.

Később a sportvezetésben is jelentős szerepet vállalt. 1985-1993 között a Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó Szövetség elnökhelyettese, 1993-97 között elnöke volt. Közben, 1993-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségébe is beválasztották, majd 1996-tól alelnökként dolgozott. Napjainkban az utánpótlás-nevelés és a gyermekek jólétért folytatott küzdelem élharcosa, jó egészségi állapotának köszönhetően szerencsére rengeteg meghívásnak tud eleget tenni. 2010 nyarán Dorog városa azzal ismerte el érdemeit – az 1993-as díszpolgári cím után –, hogy a helyi stadiont az Aranycsapat tagjáról nevezte el.

Az Aranycsapat legendás jobbhátvédje átveszi a Parlamentben a Nemzet Sportolója kitüntetést Polyák Imre tavaly november 15-i halálával megüresedett egy hely a Nemzet Sportolói között. Az eredetileg 12 fős kört az Országgyűlés törvénymódosítással 13-ra bővítette, hogy Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat két legendás labdarúgója egyszerre részesülhessen a kitüntetésben.

"Az ember az élete során bármilyen elismerésben, kitüntetésben részesül, az mindig jóleső érzés - nyilatkozta az MTI-nek Buzánszky Jenő. - Mindketten nagyon örülünk, hogy bekerülhetünk a Nemzet Sportolói közé. Rengeteget hajtottunk a címeres mezben, az Aranycsapat a világ tetején volt, és megismertette az emberekkel Magyarországot."


2011. április 26-án Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben átadta az elismeréseket Buzánszky Jenőnek és Grosics Gyulának.