A Haladás kétgólos hátrányból állt fel idegenben a Győr ellen, és ért el 2-2-es döntetlent az NB I pénteki játéknapján. Nem meglepő, hogy Aczél Zoltán vezetőedző dicsérte játékosait a találkozó után a nyugat.hu-n vezetett blogjában.

Nem volt egy egyszerű meccs… Szerintem az első félidővel nem volt probléma, már mint olyan értelemben, hogy kontrolláltuk a játékot, és bár igazi ziccerünk nem volt, átlövésekkel azért próbálkoztunk. De a Győr – egy megingástól eltekintve – nem rúgott kapura, szóval, nem éreztem, hogy baj lehet.
A szünetben láttam az arcokat, motiváltak voltak a fiúk, én egy kicsit felpaprikáztam őket. Erre kimentek a srácok, és egy olyan negyed órát produkáltak, amelyre egyszerűen nem találok magyarázatot. Deffenzívebbek lettünk, elkövettünk borzalmas védekezési hibákat, és igen, a találkozónak ebben a periódusában megrogyaszthatott volna minket az ETO.
Ekkor igyekeztem összerázni a srácokat, többeknek szóltam, hogy menjenek feljebb, vállaljuk be a bátrabb játékot, és szerencsére a srácokban ezúttal volt tűz, akarás, megalkuvás nélkül mentek előre, és ennek meg is lett az eredménye. Persze, megint kellett Kenő zsenialitása, de bejött az a húzás is, hogy Korót feltoltam centerbe.

Aczél Zoltán nem felejtette el megemlíteni a szombathelyi szurkolókat sem, akik szép számmal elkisérték csapatukat idegenbe is.

Nagyon büszke vagyok a csapatomra! És a szurkolókra is, akik megint szép számmal elkísértek minket. Megérdemeltük a pontot, hiszen idegenben, kétgólos hátrányból egalizáltuk az eredményt.
Az persze egy másik kérdés, hogy mielőbb meg kell fejtenem a zavaros 15 perc titkát…
De most nem kesergünk, egy rivális otthonából hoztunk el egy pontot.