Azt nem mondjuk, hogy a Vancouver eddigi fölénye semmit sem ér, hiszen ha végigmenetelnek a rájátszáson, akkor mindenkivel szemben övék lesz a pályaelőny, de hogy az eddigi jó teljesítmény még nem ér automatikusan nagybajnoki címet, arra bizonyítékul egy adat: az alapszakasz megnyeréséért járó Elnöki Trófea nyertesei közül 1986 óta csak hétnek sikerült a Stanley Kupát is elnyernie. Ráadásul sokkal jellemzőbb az is, hogy a rájátszás korai szakaszában elvéreznek az alapszakaszgyőztesek, mint hogy eljutnának a nagydöntőig, és ott kapnának ki. Utóbbira csak kétszer volt példa, utoljára 1995-ben. A legutolsó "taroló" egyébként a Detroit Red Wings volt 2008-ban, azóta a San Jose Sharks és a Washington Capitals is rögtön a playoff első körében kiesett.
Igaz, ők nem rendelkeztek egyszerre a liga pont- és asszisztkirályával. Ezúttal mindkét mutatóban Sedin zárt az élen, de nem ugyanaz a Sedin. 104 pontjával (41 gól, 63 gólpassz) Daniel Sedin nyerte a kanadai táblázatot - és az Art Ross Trófeát -, míg 75 asszisztjával ikertestvére, a tavalyi alapszakasz legértékesebb játékosa, Henrik Sedin lett a legjobb kiszolgáló. A Canucks ráadásul még egy fontos díjat bezsebelt, két kapusa, Roberto Luongo és Cory Schneider megosztva érdemelte ki a William M. Jennigs trófeát, mivel ők kapták a legkevesebb gólt - 185-öt - a bajnokságban.
Azért más együtteseknek is jutott elismerés, a gólkirály 50 találattal például az anaheimi Corey Perry lett. A Boston pedig hálóőre és hátvédje révén került a díjazottak közé. Tim Thomas a legjobb védési hatékonysággal (93,8 %), és a legalacsonyabb kapott gólátlaggal (kerek 2,00) zárt, míg Zdeno Chara plusz-mínusz mutatója lett a legmagasabb (+33). Ez utóbbi azt rögzíti, hogy a játékos hány lőtt illetve kapott gólnál volt a jégen.
A trófeák után nézzük, hogy kik is lesznek ott a rájátszásban, és mire számíthatnak, illetve mi mire számíthatunk tőlük. A Keleti Főcsoportban Washington (1. kiemelt), Philadelphia (2.), Boston (3.), Pittsburgh (4.), Tampa Bay (5.), Montréal (6.), Buffalo (7.), New York Rangers (8.) sorrend alakult ki. Meg kell jegyeznünk, hogy a Pittsburgh több pontot gyűjtött, mint a Boston, a Rangers pedig kevesebbet, mint két a playoffba be nem jutó nyugati csapat. Előbbi esetben az változtat a kiemelés sorrendjén, hogy a Boston megnyerte saját csoportját, a Pittsburgh nem (a Philadelphia mögé szorult), utóbbiban pedig ugye az, hogy a két főcsoportot a közös mérkőzések ellenére külön kezelik, és a pontok sorrendjének legközelebb csak a Stanley Kupáért vívott döntő pályaelőnyének meghatározásánál lesz szerepe.
Az első kiemelt a nyolcadikkal, a második a hetedikkel csap össze, és így tovább, így először a Washington-New York párharcról mondunk néhány szót. A fővárosiak tavaly a már emlegetett módon az első körben kiestek az akkori nyolcadik Montréal ellen, úgyhogy ezúttal valószínűleg komolyabban veszik majd az ellenfelet. Már csak azért is, mert az idei négy meccsükből hármat a Rangers nyert meg. A Washington elsősorban az Alexander Ovecskin vezette támadósorában, míg a New York a szezonrekordot jelentő 11 shutoutot produkáló Henrik Lundqvistben és az előtte álló védelemben bízhat. Ebből szinte egyenesen következik, hogy a három kapust váltogató Capitals és a finoman szólva sem kiegyensúlyozott csatárokkal rendelkező Rangers között valójában az dönthet, hogy melyikük tudja befoltozni a leggyengébb pontját. Szerintünk a főcsoportgyőztes Washington...
A Philadelphia-Buffalo párosításban az a kérdés, hogy az utóbbi hetekben felpörgő Buffalo tudja-e fenntartani a formáját, vagy az épp mostanában leeresztő Philadelphia szívja-e fel magát újra. A Sabres legutóbbi 24 meccséből 16-ot megnyert, míg a Flyers csak hetet tudott behúzni az utolsó 20-ból. Kettőt éppen egymás ellen játszottak, talán nem kellene mondanunk, hogy a Buffalo nyerte mindkettőt. Pedig a Philadelphia a tél közepe táján a ligát is heteken keresztül vezette, de nem tudott olyan kiegyensúlyozott lenni, mint mondjuk a Vancouver. Igaz, ebben a sérüléseknek is volt szerepe, ahogy a rájátszás elején is az lehet az egyik legfontosabb kérdés számukra, hogy védőjük, Chris Pronger teljesen egészséges lesz-e. Ha igen, és az újonc, playoff-tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező kapusuk, Szergej Bobrovszki sem remeg meg, könnyedén továbbjuthatnak. Ha azonban nem így lesz, és a másik oldalon a rutinos Ryan Miller hozza magát a ketrec előtt, valamint a nem kiemelkedő, de jónak számító csatáraik is megbízhatóan teljesítenek, a Buffalo megy a következő körbe. Utóbbira látunk nagyobb esélyt...
A Boston-Montréal páros különlegessége, hogy mindketten az ún. Eredeti Hatos tagjai, akik az 1942-1967 közötti időszakban részt vettek a Stanley Kupáért folyó versengésben. Ennek megfelelően elég régi a rivalizálás ahhoz, hogy különösebben ne szeressék egymást a résztvevők és a szurkolók sem. Az ő március 8-i mérkőzésükön történt az a hírhedt ütközés is, ami után Max Pacioretty csigolyatörést szenvedett. A játékos már jól van, április 1. óta korcsolyás edzéseket végez, épp azt találgatják, hogy van-e értelme még ebben a szezonban bevetni. Közben Zdeno Charát - vele ütközött - nem látta bűnösnek az NHL, így nem kapott büntetést, a rendőrség viszont nem nyugodott ebbe ilyen könnyen bele, nyomozást indítottak. Szóval nem ígérkezik barátságosnak ez a főcsoport-negyeddöntő. Egyébként mindkét csapat a védekezésre építi a játékát, és az juthat tovább, amelyik magasabb fokon űzi majd a mesterséget. Mivel a Boston ketrecét őrzi a legjobb védési mutatóval rendelkező Tim Thomas, és ők azért gólokat is tudnak ütni, szemben az összes playoff-csapat közül a leggyengébb támadósorral rendelkező Montréallal, szerintünk a Bruins lesz a győztes...
Azon túl is különösen nehéz bármit is jósolni a Pittsburgh-Tampa Bay párharcra, hogy a keleti negyedik és az ötödik csap össze. A Penguins szerintünk ugyanis esélyes lett volna az alapszakasz megnyerésére is, ha (ami ugye nincs, de mégis) nem sérül meg két legnagyobb sztárja, Sidney Crosby és Jevgenyij Malkin. Amíg teljes létszámban voltak, a Pingvinek vezették a ligát, a két játékos kidőlése után azonban hetekig csak keresték a helyetteseket. Az, hogy a főcsoport negyedik helyét így is megszerezték, azt mutatja, hogy nem volt hiábavaló a kutatás, de azért nyilvánvalóan nem ugyanolyan kaliberű csatárokról beszélünk. Pedig a Tampa védelme épp a sebezhetők közé tartozik, 240 kapott góljuk messze a legrosszabb a Keleti Főcsoport első nyolc helyezettje között. Az első soruk cserébe a liga egyik legjobbja, amihez hasonlót mostanában bajosan tud kiállítani a Pittsburgh. A két csapat között nem elképzelhetetlen a hétmeccses sorozat sem, amiben a hazai pálya előnye dönthet végül. Emiatt merünk a Pittsburghre tippelni...
Bármilyen izgalmasnak is tűnnek a keleti összecsapások, szerintünk igazából a Nyugati Főcsoportra lesz érdemes figyelni, mert onnan érkezik majd a végső győztes. Feltéve persze, hogy a Vancouver (1. kiemelt), San José (2.), Detroit (3.) hármas tagjai nem szórakozzák el a saját párharcaikat, illetve egymást sem készítik ki nagyon a folytatásban. Mögöttük az Anaheim (4.), a Nashville (5.), a Phoenix (6.), a Los Angeles (7. ) és az épp becsusszanó címvédő Chicago (8.) végzett.
Az első és a nyolcadik találkozása több szempontból is pikánsnak ígérkezik. A Vancouver és a Chicago az előző két szezonban is találkoztak, és mindkétszer utóbbiak jutottak tovább. De az alapszakaszt nézve úgy tűnik, ez már nem a tavalyi bajnok Blackhawks, de mégcsak nem is a tavalyelőtti. Ahogy a Canucks is változott: sokkal dinamikusabbá vált, magasan a liga élén végzett, klubrekordokat döntögetett, azaz tele van önbizalommal. A Chicago ezzel szemben jó adag szerencsével került csak a rájátszásba, hisz vasárnap elvesztette az utolsó meccsét, de a szintén kikapó Dallas nem tudta megelőzni. A szezon eddigi része tehát egyértelmű Vancouver-sikert ígér, valószínűleg csak a saját elbizakodottságuk, esetleg görcsösségük akadályozhatná meg őket abban, hogy legyőzzék a Blackhawkst. Persze akkor is kellene, hogy a címvédő végre összekapja magát a harmadik harmadokban. Az alapszakaszban ugyanis 14 olyan meccset buktak el, amelyen vezettek vagy legalább döntetlenre álltak a záró játékrész előtti szünetben. Szerintünk azonban még a Chicago javulása is belefér, akkor is a Vancouver fog továbbjutni...
A San Jose-Los Angeles csata a kaliforniai szomszédvárak párbaja lesz. Annak ellenére, hogy az USA-nak erről a tájáról általában bikinis lányok (másoknak fürdőgatyás férfiak) jutnak eszünkbe, akik az óceánparton röplabdáznak, már a jégcsarnokokban is komoly munka folyik. Bizonyíték volt már erre az Anaheim 2007-es bajnoki címe is, ahogy az is, hogy most mindhárom idevalósi csapat a playoffba került. Közülük kettő tehát egymással mérkőzik meg, és a jelek a San Jose sikere mellett szólnak. Az utóbbi években már komoly tényezővé váltak, és a mostani szezonban Antti Niemivel megerősödve talán még jobbak lettek. A Kingsből viszont várhatóan nagyon fog hiányozni a sérült Anze Kopitar és a valamikor a sorozat közben (talán) visszatérő, de biztosan nem százszázalékos Justin Williams. Márpedig nélkülük bajban lehetnek a góllövéssel, pláne a már említett finn kapuslegendával szemben. Emiatt mondjuk, hogy a Cápák a párharc esélyesei...
A Detroit-Phoenix párosnak is van múltja, 2010-ben ugyanis összecsaptak a rájátszásban, és a Coyotes csak a hetedik meccsen volt hajlandó megadni magát, igaz, akkor lehengerlő, 6-1-es győzelmet aratott a Red Wings. Ezúttal sem biztos, hogy rövid lesz kettejük sorozata, hiszen a Detroit nem tudott konstans jó formát mutatni, bár a tavaly elvesztett csoportelső helyét visszaszerezte a Középső Divízióban. Hátul viszont ingatagnak bizonyult, senki nem kapott több gólt a rájátszásba jutó csapatok közül. Ennek megfelelően akkor lehetnek sikeresek, ha nem az ő kapujuk előtt van többet a korong. A Phoenix a csapatszellemben bízhat, hiszen a leggólerősebb csatáruk, Shane Doan is csak húsz találatig jutott, de rajta kívül még heten zörgették meg legalább tizenötször az ellenfelek hálóját. Szerintünk azonban ez kevés lesz, a rájátszásban kellenek a mérkőzéseket eldönteni képes sztárok, ilyenekből pedig a Detroitnak van több, ők mennek tovább...
Az Anaheim-Nashville párharc résztvevői közül ugyan előbbiek hússzal több gólt szereztek eddig, és övék a gólkirály, mégis éppcsak pozitív a gólkülönbségük, míg ellenfelüké bőven pluszos. A Nashville ugyanis a liga egyik leghatékonyabb védelmével rendelkezik, azaz két ellentétes játékstílus csap majd össze a nyugati negyedik illetve ötödik prezentálásában. A Ducksnál a legtermékenyebb Perry mellett ott van a lassan 41 éves Teemu Selänne, aki szintén harminc találat fölé jutott, a Predators pedig a legjobb kapusnak járó trófeákról éppcsak lemaradó Pekka Rinnében bízhat. Hasonlóan az elsőként tárgyalt Washington-New York párosításhoz, itt is az dönthet, hogy ki tud többet felmutatni abban, amiben általában gyengébb. Szerintünk a Nashville fog...
A rájátszás első körének párosításai:
Keleti Főcsoport
Nyugati Főcsoport
A csapatok nevei mellett a párharcok összesített állását, alatta az egyes mérkőzések dátumát, helyszínét és eredményét olvashatjátok. A párharcok négy megnyert mérkőzésig tartanak, így a csillaggal jelölt találkozókat csak akkor rendezik meg, ha azokra szükség lesz.