NB I - visszatekintő

Zsákutcai fiúk

  • Göbölyös János
Címkék:
megosztom

Rápihentek a játékosok a folytatásra. Kár, hogy ezt többen szó szerint vették, a válogatott mérkőzések miatti kéthetes szünet ugyanis sok csapat esetében nem a feltöltődést szolgálta, hanem a leépülést erősítette. A mérkőzések színvonala összességében a gólok számával vetekedett - alacsony maradt mindkettő. A csúcsmeccset, a Fradi-Újpest mérkőzést sem elsősorban a nívója emelte rangadó szintre, a tabellát utcahosszal vezető Videoton két pontot hagyott Szolnokon, Kispesten továbbra sem tavaszodik, az MTK pedig otthon bukott a Siófok ellen. Bolondos forduló volt, és nem csak azért, mert április elsején kezdődött. 

Góltalanul és gondtalanul

Kaposvári Rákóczi-Vasas-Híd 0-1 (0-0)
Vezette: Alvaro Miquel Garcia
Gólszerző: Ferenczi a 82. percben
Ki fog itt gólt lőni? - mármint a Vasasnak. Az angyalföldi alakulat 563 perce képtelen hibázni, ha pedig mégis megteszi, azt az ellenfelek nem tudják kihasználni. Ennyi - és hat mérkőzésen szerzett három gól - viszont tökéletesen elegendő ahhoz, hogy ma a magyar bajnokságban egy csapat a kieső-jelölt zónából a középmezőnyben találja magát. Amikor Komjáti András átvette a létbizonytalanságban vergődő, tulajdonosát és jövőjét kereső együttest, nem ígért látványos támadófutballt, csak taktikai stabilitást, és bentmaradást. Az edző maradéktalanul betartotta a szavát, megszervezte a védekezést, nem csak hátul, hanem a középpályán is, és ezzel elkezdődött az angyalföldi pontgyűjtő akció. Tudta mindenki, hogy a szerkezetváltás az előre játékot hátráltatja, de úgy voltak vele a szurkolók, egye fene, ha ez az ára az élvonalbeli tagságnak, hát legyen. Még azt is megbocsátották, hogy a tavaly góllövő reklámkampány arcaként foglalkoztatott Ferenczi István is beállt a sorba, s bár nyilván nem kapott ilyen utasítást, hat meccsen át nem sült el a lába, és fejjel is csak köszönés helyett bólintott. Kaposvárott minden maradt a régiben, a Vasas elrontotta a Rákóczi ezúttal amúgy sem túl veszélyes próbálkozásait, egy alkalommal bevette a csapatba a kapufát, és hogy ne legyen túl unalmas a forgatókönyv, a hajrában Ferenczi is aktivizálta magát. A beton(védelem)keverő Komjáti a lefújás után adott nyilatkozatában egykori mesteréről, Illovszky Rudolfról sem feledkezett meg, amikor az edzőlegenda ,,Bandikám, idegenben az egy pont is jó” tanácsát idézte. Az egyből végül három lett, hiába, Rudi bácsi tanítványa nem csak szófogadó, hanem maximalista is.

Ferencvárosi szurkolók tüzet gyújtanak a lelátón, a labdarúgó Monicomp Liga, 21. fordulójában a Ferencváros-Újpest FC találkozón az Albert Flórián Stadionban.
Tehermentesítés borkóstolóval


Ferencváros-Újpest 1-0 (1-0)
Vezette: Iványi Zoltán
Gólszerző: Heinz a 40. percben
A bosszúvágy érthető, de nem célravezető. Így volt ezzel Prukner László is, aki nem győzte hangsúlyozni a tavasz legnagyobb érdeklődéssel várt mérkőzése előtt, hogy játékosai nem visszavágni, csak nyerni akarnak az Újpest ellen. A Ferencváros edzője ennek ellenére vért itatott futballistáival, igaz, egrit és bikával házasítottat. Az őszi hatos megtorlása iránti vágy, az utóbbi - szintén null-hattal lehozott - két bajnoki mérkőzés (Videoton, Győr) utáni javítási kényszer, a felfokozott érdeklődés túl nagy terhet jelentett volna a derbi-hangulathoz kevésbé szokott ferencvárosi játékosok többségének, ezért Prukner úgy gondolta, megóvja őket a túlpörgéstől, és amolyan csapatépítő tréning keretében, borkóstolóval egybekötött meetingre vitte őket Egerbe. A kikapcsolódásnak szánt túra eredményes volt, a rangadón egy higgadt, csak a győzelemre és a három pontra koncentráló Fradit láthatott a közönség. A nyugalom olykor túlzottan is megszállta Rósáékat, s hogy egy-egy újpesti támadásnál vagy helyzetnél nem aludtak el teljesen, azt jórészt a végig éber Fradi-tábornak köszönhették. Ezen az estén talán Marek Heinz gólja állt a legközelebb a bosszú kategóriához, hiszen a Megyeri úti mérkőzésen kiállított cseh játékos döntötte el a derbit. Eldönthette volna persze más is, az újpestiek közül többen, többször, ám vagy ők rontottak ziccerben, vagy az egri hősök mintájára védekező ferencvárosiakban akadtak el az akciók. Így hangozhatott el Mészöly Gézától az a látszólag ellentmondásnak tűnő kijelentés, miszerint jobban tetszett neki csapata pénteki, eredménytelen játéka, mint az ősszel, amikor a liláknak minden bejött. Az Újpest valóban közel állt a pontszerzéshez, és talán ha előbb érkeznek a cserék, megőrizhette volna a Ferencvárossal szembeni hét és fél éve tartó veretlenségét. Mindettől függetlenül a derbi, ha színvonalában nem is, hangulatában megfelelt a várakozásnak, a két keménymag formahanyatlás nélkül vészelte át a legutóbbi találkozás óta eltelt időszakot, futballünnepet varázsolt a lelátókra. Az ilyenkor szokásos nagyobb balhék is elmaradtak, ami nagyrészt a biztosításnak volt köszönhető. Aki ugyanis délután az Albert Stadion környékén járt, az egy jól szervezett rendőr-napi bemutatón érezhette magát, annyi volt az egyenruhás a helyszínen. Még szerencse, hogy a ferencvárosiakhoz hasonlóan a készenlétieket sem a bosszú, hanem a nyugalom vezérelte. Mindketten elérték a céljukat. 

Mladen Bozsovics kapus (Videoton, b) ütközik Remili Mohameddel védés közben a labdarúgó Monicomp Liga, 21. fordulójában, a Szolnoki MÁV FC - Videoton találkozón, a Tiszaligeti Stadionban.
Pontot érő szerb attitűd


Szolnoki MÁV-Videoton FC 1-1 (1-1)
Vezette: Oláh Gábor
Gólszerző: Zsolnai a 15. ill. Alves a 33. percben
Célfutballból a szolnokiaknak sem kell korrepetálásra járniuk. Bár itt azért gyorsan hozzá kell tenni, hogy Simon Antal nem a Videoton játékának elrontására építette fel csapata taktikáját. A szinte mindenki által bukásra ítélt szolnokiak amolyan minden mindegy alapon megpróbálták lendületes és a kreativitást sem nélkülöző támadójátékkal megnehezíteni az osztályelső dolgát. Az elképzelésük tökéletesen bejött. Az országos kettesből iksz lett, ám ha Zsolnaiék az első félórában még inkább odateszik magukat, és Fitos nem a kapufát teszteli, akár totógyilkos eredményt is elérhettek volna az aranyálomba szenderülés határán lebegő fehérváriak ellen. Ha ugyanis a Remilit torkon talpaló Bozsovics megkapja ami jár neki, akkor a Videoton nem csak gól, hanem emberhátrányban kénytelen magához térni, márpedig a hazaiak egyszerűbb futballjához passzoló talajon ez kemény próbatétel lett volna. Ehelyett a vendégek kapusa maradt a pályán, és mivel André Alves is éppen arra járt, ahová Djurovics zavarában passzolt, a brazil egyenlített. A szünet után sem tudott direktbe kapcsolni a Vidi, hátramenetre ugyan nem kényszerült, de tartotta az első félidőben felvett utazósebességet. Ez viszont éppen annyira volt elegendő, hogy a télen átszervezett hazai csapatra jellemző szerb attitűd érvényesüljön, azaz sokat futni, keményen védekezni, és mindenáron megakadályozni az ellenfelet a gólszerzésben. Az elvesztett két pont minden bizonnyal a szolnokiak számára hiányzik majd jobban, de ha képesek lesznek hasonló szinten futballozni a hátralévő mérkőzéseken, a bajnokság hajrájához közeledve kellemetlen napokat okozhatnak az előttük tülekedőknek. 

Szerencsén innen, időn túl

Szombathelyi Haladás-KTE-Ereco 1-0 (0-0)
Vezette: Veizer Roland
Gólszerző: Tóth P. a 93. percben
A kilencvenharmadik percig egyik csapatra sem lehetett ráismerni Szombathelyen. A játék még úgy ahogy emlékeztetett a közelmúltra, az eredmény, a ,,semmit sem érő” null-null azonban nem. A Haladás sorozatban a hatodik hazai győzelmén volt túl, a KTE mérkőzéseire pedig a legkevésbé jellemző a gólcsend, a kecskemétieknél többet csak a Videoton és a ZTE szerzett, a Szolnok kivételével viszont mindegyik együttes kevesebbet kapott. Ráadásul nagymértékben csökkentette a pontosztozkodás esélyét az a tény, hogy a mezőnyben egyedüliként a Tomiszlav Szivics vezette alakulat nem játszott döntetlent. Most sem ez volt a cél, bizonyítják ezt a cserék, az első félidőben átvészelt szombathelyi akciók után a szerb edző nem a védekezést stabilizálta, hanem a támadásokat erősítette az új emberekkel. A Haladás egyébként megkímélhette volna szurkolóit az idegeskedéstől, ha Kenesei vagy Fodrek higgadtabb és pontosabb a vendégkapu előtt, ehelyett végig nyílt maradt a meccs, és kizárólag a statisztikában vakon hívők vették tutira, hogy nem lesz iksz a vége. A hosszabbításban aztán a kecskemétiek is beletörődtek a számukra ismeretlen egy pontba, ám amíg Szivics és stábja az órát nézegette, addig Tóth Péter a Haladás gólmutatóját állította át pozitív tartományba. A lécet érintő fejeshez, azaz a győzelemhez Aczél Zoltán szerint szerencse kellett, bár a játékosok - ha nem is elsősorban a mostani meccsen - sokat tettek azért, hogy rajtuk kívül Fortuna is otthonosan mozogjon a Rohonci úton. 

Az indulat kieséshez vezet

MTK Budapest-BFC Siófok 1-2 (0-1)
Vezette: Fábián Mihály
Gólszerző: Sütő az 57. ill. Délczeg a 39. és a 78. percben
Ha egy edzőt biztonsági emberek kísérnek a mérkőzés utáni sajtótájékoztatóra, ott valami nincs rendben a csapattal. Ha ezt az edzőt Garami Józsefnek, a csapatot pedig MTK-nak hívják, és az incidens a Hungária körúton történik, akkor ott valami nagyon nincs rendben. És itt nem elsősorban a játékra, a második számú kiesőjelölt Siófoktól hazai pályán elszenvedett vereségre gondolok. Az még érthető, hogy a szurkolóban indulatokat gerjeszt a vereség, pláne akkor, ha azt hazai pályán kénytelen elszenvedni a csapat, kockáztatva ezzel NB I-es tagságát. A gond az, ha ezt a szűk körű MTK-tábor tágan értelmezi, és általánosít. Azzal ugyanis régóta tisztában kell lenniük a Hungária körútra kilátogatóknak, hogy a klub az akadémiai rendszer bevezetése óta elsősorban piacra termel, az iskolából évente kikerülő fiatalok között mennyiségi és minőségi különbség van, ezt az állandó ingadozást kell valahogy egy szintre hozni, és erre a feladatra jelenleg Garami József a legalkalmasabb. A folyamatos építkezés aztán hol bajnokságot, hol kupagyőzelmet, hol ,,csak” érmet hoz, de olykor az is megtörténhet, hogy tartós hullámvölgybe sodorja a csapatot. Az MTK fiataljainak játékát eddig többnyire sikerek jellemezték, az idén azonban megtörni látszik a lendület. Nem Garamié, ő 72 évesen is bírja a tempót, hanem azé a korosztályé, amelyik az idén került az első csapat közelébe, vagy amelyik eddig is ott volt, de a beépítése - például sérülések miatt - nem ment zökkenőmentesen. S mivel a klub a fent vázolt utat választotta, a legkevésbé sem érheti váratlanul a szurkolókat egy-egy gyengébb bajnoki szereplés. Akik tehát most a leghangosabbak, talán jobban teszik, ha halkan, de határozottan kiállnak szeretett klubjuk mellett, és segítenek. Mondjuk azzal, hogy szólnak még néhány társuknak, feltornásszák ezer fölé a nézőszámot, és együtt biztatják nehéz helyzetben lévő kedvenceiket. A többit Garami József megoldja…Mint ahogy úgy fest, a Siófok is megoldotta a problémáját azzal, hogy a legnehezebb periódusban volt (lelki)erő és kitartás a játékosokban. A szombati bravúrhoz persze kellett egy kivételes teljesítmény, a két gólt szerző Délczeg Gergelyé, de a csapat és a szakmai stáb együtt gondolkodása is szükséges a sikerhez, a bentmaradáshoz. Csak ez az út járható, a széthúzás zsákutcába és kieséshez vezet. Nem csak a Siófok, hanem az MTK esetében is.      

Szavak helyett tettek

Lombard Pápa-Paksi FC 1-2 (1-0)
Vezette: Berger József
Gólszerző: Bárányos a 40. ill. Böde a 46., Magasföldi a 72. percben
Tűz és víz. Ha Véber Györgyöt és Kis Károlyt egymás mellé állítanánk, mint ahogy megtörtént ez a 21. fordulóban, zongorázni lehetne a különbséget. Nem csak súlyban, vérmérsékletben is. A Lombard trénere lobog, egy-egy mérkőzés alatt megjárja a mennyet és a poklot, az esetek többségében azonban jól jön ki a megpróbáltatásokból, stabilnak mondható középcsapatot épített Pápán. Kollégája nem a szavak embere, s bár ha kell, a hangszálait ő is edzésben tartja, a teátrális megnyilvánulás távol áll tőle, teszi a dolgát észrevétlenül. A szakmát mindkét edző magas fokon műveli, hiszen a mezőny két legszerényebb múltú (és költségvetésű) csapatát vezették kevesek által jósolt magasságba. Különösen érvényes ez a megállapítás Kis Károlyra, aki légiós mentes övezetben munkálkodva hétről-hétre bizonyítja, középszerű magyar játékosokból is lehet sikercsapatot építeni. A Paks a pápai győzelemmel továbbra is ragad a Fradira, kettejüknél csak a már bajnoknak kikiáltott Videoton gyűjtött több pontot, ám amíg a Ferencváros mögött ott ,,őrködik” az ország legnagyobb szurkolótábora, addig a Kis-csapat csupán családi háttérre támaszkodhat. Pápán aztán azt is megmutatta, hogy egy szakmailag jól felkészített, az edzői elképzeléseket azonban rapszodikusan megvalósító csapat otthonában miként kell a maga javára fordítani a meccset. Egy félidő elég volt ahhoz, hogy a vendégként a Videoton után a legjobb eredménysorral bíró Paks megszerezze újabb győzelmét, folytatva ezzel páratlan és váratlan sorozatát. Kis Károly amúgy a Liga-kupa döntőjébe is elvezette csapatát, amelyről így már most elmondható, hogy bőven túlteljesítette a várakozást. Ha esetleg valaki úgy gondolná, hogy a finálét, és a bajnokságból hátralévő kilenc fordulót amolyan jutalomjátékként fogják fel Montvaiék, az téved. Pakson ugyanis megtanították őket arra, hogy jutalom csak a játék után jár, addig csak örülni szabad.

A győztes is magyarázkodik

Zalaegerszegi TE-Budapest Honvéd 2-1 (0-0)
Vezette: Németh Ádám
Gólszerző: Turkovs az 52., Kamber a 85., ill. Akassou (11-esből) a 87. percbenKiállítva: Hajdú a 64. percben
Azt mondta Csank János, annyit még nem kiabált edzőként meccsen, mint a Honvéd elleni bajnokin. Szokatlan ez tőle, pláne egy vadász embertől, ám amit az első félidőben láthatott, az nem csoda, ha megvadította. A ZTE Arénába kilátogató szurkolók minden bizonnyal a szezon leggyengébb negyvenöt percét láthatták, mindkét csapat játékosai óvakodtak attól, hogy kárt tegyenek egymásban. Ez persze nem baj, ám nem csak a faultokat, hanem egymást, és sokszor a labdát is kerülték, így fordulhatott elő, hogy lövés nélkül letudták az első félidőt. A nézőknek lövésük sem volt, mi következhet ezután, Csank azonban a szünetben két cserével segített rajtuk, és a csapatán. S bár ezután sem emelkedett az átlag fölé a színvonal, legalább a Zete próbált valamiféle futballt becsempészni a pályára, és ez az elhatározás két gólt eredményezett. A köztes időszakban a kispestiek ugyan fel-felpörögtek, egy-egy akciójuk emlékeztetett is a sportágra, ám Hajdú Norbert kiállítása ismét beállította őket az első félidei szintre, és ha a játékvezető nem próbál meg azonosulni a meccs nívójával, azaz nem ad nagyvonalúan tizenegyest a Honvédnak, akkor a szépítő gól is elmarad. A mérkőzés után mindkét edző rezignáltan nyilatkozott, Csank Jánost elsősorban az éremre esélyes csapatának produkciója, míg Supka Attilát – a vereségen túl – a szurkolók kritikája zavarta. A Kispest trénere a lemondását firtató kérdésre csak annyit válaszolt, hogy ,,miért tenném, dolgozunk tovább”. Kemény munka lesz, főként annak tudatában, hogy Zalaegerszegen kiderült, a legkevésbé a Honvéd-drukkerek segítségére számíthat.

Balról Zdenek Scasny, a DVSC TEVA vezetőedzője és Sándor Tamás pályaedző beszélget a labdarúgó Monicomp Liga, 21. fordulójában a DVSC-TEVA - Győri ETO FC találkozón Debrecenben az Oláh Gábor utcai stadionban.
Sovány vigasz a veretlenség


DVSC-TEVA-Győri ETO 1-1 (0-0)
Vezette: Bognár Tamás
Gólszerző: Czvitkovics (11-esből) az 50., ill. Dinjar a 60. percben
Záróra előtt általában két eset lehetséges. Vagy túlzottan leül a hangulat, vagy a tetőfokára hág. A forduló utolsó mérkőzése előtt erős túlzás lett volna azt állítani, hogy az előző hét meccs alapján fokozódott bennünk a feszültség, nem szökött kezelhetetlen magasságokba a nívó, a párosítás miatt mégis joggal hihettünk abban, hogy élvezetes meccset láthatunk. Tévedtünk. Pedig a Csertői Auréllal még veretlen, legutóbb a Fradit legyőző Győr látogatott ahhoz a Debrecenhez, amelyik hazai pályán ebben a bajnokságban még nem kapott ki senkitől. Legalább ez a két tény egy izgalmas mérkőzést sejtetett, s ha hozzátesszük, hogy a Loki és az ETO kerete is az erősebbek közé sorolandó, akkor még a rangadócska jelző is megkockáztatható lett volna. Ehelyett az első félidőben leginkább az időjárásra hasonlított a játék - langyos volt mindkettő. A meleg helyzetek a szünet utánra maradtak, Czvitkovics büntetője azonban meglepetésre a hazai kapu előtt okozott forró pillanatokat. Ezekből az egyik hidegre is tette a debrecenieket, Dinjar egyenlített, és bár ezt követően a győriek megpróbálták megfordítani a meccset, végül megelégedtek az egy ponttal. Semmi sem változott tehát, a DVSC veretlen maradt hazai pályán, Csertői ETO-ját pedig továbbra sem tudták legyőzni. Utóbbi teljesítményre akár büszke is lehet az edző, Zdenek Scasny - és a Loki-szurkolók - számára azonban sovány vigasz a veretlenségi széria. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az elmúlt évtized magyar sikercsapata tartós hullámvölgybe került, és egyelőre semmi jele, hogy ebből kilábaljon.

MESTERI MONDATOK

Komjáti András (Vasas) kritikája az ellenfélről: ,,Egy hazai csapattól ez édeskevés, de ezt nem az én tisztem megítélni, mi magunkkal foglalkozunk”.
Sisa Tibor (Kaposvár) a futball törvényszerűségéről: ,,Ha nem érvényesítjük a helyzeteinket, és az ellenfélnek lesz egy, azt biztos, hogy értékesíteni fogja, és ezt meg is tette. A labdarúgásnak lehet, hogy ez a szépsége, nekünk most ez a szomorúsága”.
Prukner László (Ferencváros) arról, hogy miért dugta el a Fradit a derbi előtt: ,,Szerda délután elvittem a csapatot Egerbe, kicsit borozgattunk, ezzel az volt a célom, hogy a környezet ne tudja belelovalni a játékosokat a túlzott visszavágásvágyba".
Garami József (MTK) a vereség egyik okáról: ,,Vadnai Dániel akkor sérült meg, amikor már nem volt lehetőségem cserélni, és tessék, néhány másodperccel később már a Siófok vezetett”.
Mihalecz István (Siófok) a duplázó Délczegről: ,,Egyedül többet rúgott az MTK ellen, mint az egész csapat négy mérkőzésen a tavasszal”.
Tomiszlav Szivics (KTE-Ereco) a döntő pillanatot magyarázza: ,,A negyedik játékvezető kétperces hosszabbítást jelzett, és amikor a hazaiak támadtak, az én órám már hármat mutatott, de mindegy”.
Véber György (Pápa) a pápai profizmusról: ,,Sokadszor hallom, hogy jó csapat a Pápa, ugyanakkor saját magunkat tesszük nevetségessé. Nem értem őket, a hétvégén pénzért, pontokért játszhatnak, és amatörizmus lesz úrrá rajtuk”.

NB I 21. forduló tabella

A GÓLLÖVŐ LISTA ÉLMEZŐNYE

18: Alves (Videoton)
10: Marics (Pápa), Oláh (Kaposvár), Tököli (Kecskemét)
9: Czvitkovics (DVSC), Ferenczi (Vasas)
8: Böde (Paks), Kenesei (Haladás), Rajcomar (ZTE), Schembri (FTC)
7: Montvai (Paks), Némedi (Szolnok), Rajczi (Újpest), Remili (Szolnok)
6: Balázs (ZTE), Coulibaly (DVSC), Heinz (FTC), Tischler (MTK), Tisza (Újpest)


A 22. FORDULÓ PÁROSÍTÁSA

április.8.    Vasas-Híd¬–MTK Budapest, Illovszky Stadion     17.00
Videoton FC–Zalaegerszeg, Sóstói stadion    19.00
április 9.    BFC Siófok–Ferencváros, Siófok            15.00
KTE-Ereco–Lombard Pápa, Széktói Stadion    16.00
Paksi FC–Kaposvári Rákoczi, Paks        17.00
Győri ETO–Szolnoki MÁV, ETO-Park        17.30
Budapest Honvéd–Haladás, Bozsik Stadion    17.30
április 10. Újpest FC–DVSC, Szusza Ferenc Stadion    17.30

megosztom