Kajak-kenu

Nem álmodunk színeseket - Vereckei Ákos

megosztom

Az olimpiai bajnok kajakos szerint Kammerer Zoltánnal mindketten vannak már annyira rutinos kajakosok, hogy két lábbal álljanak a földön, reálisan mérjék fel a lehetőségeinket.

Vereckei Ákos számára továbbra is a páros a legfontosabb, amelyet Kammerer Zoltánnal alkot.

„Továbbra is a párosban gondolkodunk Kamerával, annak ellenére, hogy a két antalyai edzőtáborban csak egyesben edzettünk, így az első páros edzéseket Sevillára hagytuk – nyilatkozta a kajak.hu-nak Vereckei Ákos. – Igazából fel sem merült bennünk, de talán másokban sem, hogy a tavaly év végi négyes táborban bármilyen összeállítású hajóban kipróbáljanak minket, vagy legalább valamelyikünket. De mi ketten nem is azért mentünk. Mi csak csináltuk a saját dolgunkat, a többiek pedig a magukét.”

A két rutinos kajakos tíz év után ült ismét össze a párosra, de nem ment minden egyik percről a másikra.

Az alapokat tavaly is egyesben szereztük meg, mint az a sportágban megszokás, aztán összeültünk, és elkezdtünk edzeni. Ami hiányzott ahhoz, hogy jók, vagy legalábbis jobbak legyünk, arra ráerősítettünk. Ez így lesz idén is, de lehetetlen vállalkozásnak tűnik megmondani, hogy mennyivel vagyunk most előrébb, mint amikor tavaly tíz év kihagyást követően párosoztunk ismét. Nem gondolkodni kell, hanem beülni és csinálni. Aztán majd meglátjuk. Nem álmodunk színeseket, mindketten vagyunk már annyira rutinos kajakosok, hogy két lábbal álljunk a földön, reálisan mérjük fel a lehetőségeinket.”

A végső cél természetesen a 2012-es londoni olimpia, ehhez az augusztusi szegedi világbajnokságon az olimpiai kvótaszerzés is cél.

„Lehet, hogy már a hazai mezőnyben is lesz komoly kihívónk, nemhogy a világbajnokságon. Ezeken persze nem görcsölök, már elmúltak, régen elmúltak azok az idők, amikor azzal voltunk elfoglalva, hogy féljünk az ellenfelektől, ez ilyen gyors, az olyan erős. Tíz éve még valóban megfordultak ilyen gondolatok a fejemben, most már nem. Az biztos, hogy a szezon egyetlen reális visszajelzése az olimpiai lehetőségeket tekintve a szegedi világbajnokság döntős mezőnye lesz. Azért nem mondtam esélyt, mert azzal kapcsolatban sem tudhat az ember biztosat, hiszen a rajtig még egy évünk lesz hátra. Az ellenfeleknél is közbejöhet egy sérülés, betegség, bármilyen nem várt dolog, vagy csak egyszerűen a páros megbomlik, és új társ lép a képbe. Akkor pedig a korábbi esélylatolgatás mit sem ér, ki lehet dobni, így aztán magunkat is nehéz elhelyezni a mezőnyben.”

megosztom