Nemzetközi labdarúgás

Argentína és Uruguay közösen pályázik vb rendezésre

  • VNA
megosztom

Csütörtökön bejelentették, hogy Uruguay és Argentína hivatalosan is megpályázza a 2030-as labdarúgó világbajnokság rendezési jogát.

Argentína - Hollandia világbajnoki döntő 1978-ban Buenos Airesben.
Korábban többször is lehetett hallani arról az elképzelésről, amely szerint a 2030-as centenáriumi labdarúgó-világbajnokság megrendezésére Uruguay és Argentína közösen pályázna. Csütörtökön azonban a két ország kormánya hivatalosan is a kandidáció mögé állt, amely egy esetleges siker esetén azt jelenthetné, hogy a foci-vb hatodszor jut el a dél-amerikai kontinensre. Az 1930-as (egyébként uruguayi-argentin döntővel záruló) torna után Brazília (1950), Chile (1962) és Argentína (1978) rendezhetett még vb-t, három év múlva pedig ismét Brazília lesz a házigazda.

„Fontosnak tartjuk, hogy már most jelezzük rendezési szándékunkat, hiszen a közelmúltban a FIFA 2022-ig kijelölte a rendező országokat. Azért alakítottuk meg már most a közös pályázati bizottságot, mert ezzel is szeretnénk kifejezni azt, hogy távlatokban gondolkozunk, és együtt akarunk dolgozni az argentinokkal” - nyilatkozta a hivatalos bejelentés kapcsán Lilian Kechichian uruguayi turisztikai miniszter.

A 2030-as rendezés azért is lehet fontos, mert pontosan száz évvel azelőtt, az első labdarúgó világbajnokságot éppen Uruguay rendezte meg. Uruguay és Argentína is igazi nagyhatalma, kétszeres világbajnoka a sportágnak, ráadásul a dél-amerikai futballkultúra miatt sokak szerint remek hangulatú eseményt rendezhetnének. Bár egyelőre a tizenkilenc év múlva esedékes torna még meglehetősen távolinak tűnik, az szinte biztos, hogy ha a két ország megkapja a rendezési jogot, akkor (a brazil Maracana-stadion jelenleg is zajló átépítéséhez hasonlóan) náluk is szükség lesz a sportág legendás stadionjainak fazonigazítására.

Az uruguayi-argentin közös rendezés ötlete egy Izraelben élő uruguayi úriember (Abel Fialko) fejéből pattant ki, aki még 1997-ben indította el a mostanra mindkét érintett országban kormányzati szintre emelkedő gondolatát. Fialko attól félt, hogy Uruguay is az athéniak sorsára jut (annak idején a görög főváros ugyanis nem kapta meg 1996-ra a centenáriumi olimpia rendezési jogát, amely sokak szerint járt volna nekik), ezért gondolta úgy, hogy az argentinok támogatására is szükség lehet ahhoz, hogy Uruguay ismét házigazdája lehessen egy ilyen kaliberű eseménynek.

megosztom