Jubileum

Brazília kapitulált Magyarország ellen

  • Göbölyös János
megosztom

Szombaton megemlékeztünk a márciusi ifjakról, ki központilag, csendben, szervezetten, ki spontán, hangosan, szervezetlenül. Túlzás lenne állítani, hogy forradalmi hangulat lengte át a várost, szolidan, méltósággal tisztelegtünk a 48-as szabadságharc hősei előtt. Hajnalodott. Az ünnep másnapján megindult a mozgolódás, mert bár munkaszüneti napra ébredt a város, az a vasárnap más volt, mint a többi. Különösen a Népstadion környékén pezsdült meg az élet, kora reggel óta gyülekeztek az emberek. Volt, aki még bízott a csodában, és nemzeti színű zászlóba burkolózva a pénztárak előtt éjszakázott, de akadt olyan is, aki kijátszva a rendőrök éberségét, a belső zsebből belépőt kínált. Sokáig nem kellett bujkálnia, percek alatt túladott mindegyiken. Félmillió jegyigénylés futott be az MLSZ-hez, ennyien bíztak abban, hogy személyesen részesei lehetnek a magyar labdarúgó-válogatott világbajnokság előtti utolsó fellépésének. Annak a díszelőadásának, amelynek rendezője az előző két évben végigverte Európát, és készült a Mundiálra. Lassan telt az idő, jó néhány órával a kezdés előtt már tapintható volt a feszültség. Fokozta az izgalmat, hogy a háromszoros világbajnok Brazília tette tiszteletét Budapesten. A selecao is Mexikóra, és a negyedik aranyérmére hangolt.

Magyarország -Brazília (3-0) 1986. március 16-án a Népstadionban.
A 80-as évek közepén futballőrület volt Magyarországon. A Bicskei Bertalan vezette ifjúsági válogatott 1984-ben Eb-t nyert, a Videoton Kovács Ferenc irányításával 1985-ben UEFA-kupa döntőt játszott, Mezey György szövetségi kapitány pedig csoportgyőztesként (Ciprust, Ausztriát és Hollandiát megelőzve), Európából elsőként juttatta ki a nemzeti tizenegyet az 1986-os világbajnokságra. Az UEFA akkoriban a kontinens legjobb csapatának rangsorolta a magyart, de világviszonylatban is az elithez tartoztunk. Minden és mindenki készen állt tehát arra, hogy nemcsak bizakodva, de a győzelem reményében fogadjuk a dél-amerikai labdaművészeket, akik egyébként egy kétmeccses európai turné keretében látogattak el hozzánk. Piszkálta a brazilok önérzetét, hogy a túra felvezetéseként egy-nullás vereséget szenvedtek az NSZK-tól (mi egyébként egy évvel korábban ugyanilyen arányban győztük le a németeket Hamburgban), és hát az is nyugtalanította őket, hogy Magyarországot még soha nem tudták legyőzni.      

Gólparádé - könnyekkel

Barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzés, 1986.03.16., 15.30 Magyarország-Brazília 3-0 (1-0) Népstadion, 70.000 néző.
Vezette: Wöhrer (osztrák)

Magyarország: Disztl P. - Sallai, Kardos, Garaba (Csuhay, 62.), Varga J. - Hannich, Nagy A., Détári - Kiprich (Kovács K., 46.), Bognár (Burcsa, 8.), Esterházy.
Szövetségi kapitány: Mezey György

Brazília: Leao - Edson, Oscar, Mozer, Dida - Elzo, Silas, Alemao - Renato, Casagrande, Sidney (Müller, 65.). Szövetségi kapitány: Tele Santana

Gólszerző: Détári az 5., Kovács K. a 60., Esterházy a 73. percben
Azon még könnyedén túltették magukat Edsonék, hogy hetvenezer torokból zúgott a ,,Hajrá magyarok!” a Népstadionban, elvégre hozzászoktak a táblás házhoz, az viszont már kellemetlenül érintette őket, amikor egy szenzációs Détári-passz után Kiprich visszaemelt a feladónak, és a magyarok 10-ese előrevetődve, hét méterről Leao kapujába fejelte a labdát. Öt perc telt el a meccsből, s talán már ekkor megfordult a brazilok fejében, hogy Úristen, nyolcvanöt még hátravan… Utólag elmondhatjuk, sajnos, csak annyi volt hátra. A 60. percig hagytuk reménykedni őket, amikor Sallai szerzett labdát, indította a jobb oldalon Esterházyt, aki jó harminc méteres vágta után lerázta magáról Didát, a 16-oson belül befűzte Mózert, és bár a lövését védte a kapus, a kipattanót a szünetben beállt Kovács Kálmán vágta a jobb felsőbe. Őrjöngött a publikum, és még nem volt vége. A csapat rátett egy lapáttal, ettől a szurkolók vérszemet kaptak, és tizenhárom perccel később újból robbant a stadion. Détári most a kezdőkör közepéről egy leheletfinom passzal ugratta ki Esterházyt, aki ismét megfuttatta a brazilokat, és miután a kétségbeesetten kirohanó Leaót találta el, az elé pattant labdát 14 méterről a kapu közepébe belsőzte.

Torokszorító pillanatok következtek, leírni nehéz, átélni még nehezebb volt, sokan a könnyeikkel küszködtek, hetvenezren örömükben, tizenegyen mérgükben. Vastaps kíséretében peregtek le az utolsó percek, zúgott a ,,Szép volt fiúk!”, a lefújás után a szurkolók hosszú percekig, felállva és elérzékenyülve ünnepelték a válogatottat, a játékosok közül pedig többen már brazil mezben, a világraszóló siker okozta extázisban köszönték meg a buzdítást.

A magyar csapat összeállítás a magyar-brazil (3-0) mérkőzésen 1986-ban
Futballmese - bókokkal

A válogatottat dr. Mezey György irányította, aki 1941. szeptember 7.-én született Topolyán. Első szövetségi kapitányi időszakában (1983-86) 30 mérkőzésen vezette a nemzeti tizenegyet, mérlege 18 győzelem, 7 vereség, 5 döntetlen, 51-29-es gólkülönbség. Másodszor (1988) 5 meccsen ült a kispadon, ekkor 2 győzelem, 1 vereség, 2 döntetlen, 6-5-ös gólkülönbség volt a mutatója.A hétfő nem hétköznapi munkanap volt. Annyi boldog ember még nem kezdett el dolgozni, mint akkor, a győzelem nem csak a jó kedvet, hanem minden bizonnyal a termelést is fokozta. A vasárnapi kilencven perc többet ért, mint tíz kommunista szombat. Természetesen a sajtó is az egekbe emelte a csapatot, a sportnapilap például azzal indította tudósítását, hogy ,,Parádésan kezdett válogatottunk. Úgy, ahogy az csak a legszebb magyar futballmesékben szerepel”. A meccs összefoglalójában minden magyar játékos kivétel nélkül dicséretet kapott, az értékelésben pedig ez állt: ,,Összeszokottságban, fegyelmezettségben és taktikailag magasan ellenfele fölé nőtt válogatottunk. Minden tekintetben, a játék valamennyi elemében felülmúlta ellenfelét. A végén a brazilok azért küzdöttek, hogy ne utazzanak haza Európából rúgott gól nélkül.

Nem jött össze nekik, nekünk meg minden.

A mérkőzést egyébként számos külföldi szakember megtekintette, ott ült a lelátón mindhárom vb-csoport ellenfelünk képviselője is. „A házigazdák pontosan tudták, hogy mit akarnak játszani” - mondta Verdi Godwin, a kanadaiak megfigyelője. Eduard Malofejev, a szovjetek kapitánya - akit a vb előtt Valerij Lobanovszkij váltott - kissé sótlanul és meglehetősen egyszerűen nyilatkozott, úgy ítélte meg, ,,az ilyen játék csakis győzelemhez vezethet”. Henri Michel francia kapitány udvariasan megjegyezte: „Nagy élmény volt ez a kilencven perc”, ám azt is hozzátette: „Egyáltalán nem biztos, hogy júniusban is ugyanígy kijön a lépés a magyaroknak”. A próféta beszélt belőle, de ez egy másik történet…

A brazilok elleni örökmérlegünk

1954.06.27. Magyarország-Brazília 4-2 vb, negyeddöntő, Bern

1966.07.15. Magyarország Brazília 3-1 vb, csop.-mérk., Liverpool

1971.07.22. Brazília-Magyarország 0-0 barátságos, Rio de Janeiro

1986.03.16. Magyarország-Brazília 3-0 barátságos, Budapest

2004.04.28. Magyarország-Brazília 1-4 barátságos, Budapest
Mezey György, aki akkor az év kapitánya volt Európában végig higgadt maradt, a meccsen csak a második gól előtt állt fel a padról, igaz, a harmadiknál már ő is ugrott, aztán gyorsan visszaült, és az óráját nézte, mintha arra gondolt volna, hogy tizenöt perc alatt már úgysem fordíthatnak a brazilok. A mester a következőképpen foglalta össze a látottakat: ,,Előkészületi mérkőzést játszottunk, amelynek eredményéből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Komoly fegyvertény a brazilok legyőzése, de én továbbra is a vb nagy esélyesének tartom őket. Ugyanakkor úgy vélem, jobban játszottunk, mint az NSZK szerdán. Érthető okból minden játékosommal elégedett vagyok.

Tele Santana úriember módjára viselte a zakót, s bár próbálta magyarázni annak méretét, nem fukarkodott a bókokkal: „Gratulálok a kollégámnak. Fájó, de megérdemelt vereséget mértek a válogatottunkra. Mentségünkre szóljon, még csak a világbajnoki felkészülés elején járunk. Hatan nem játszottak az alapcsapatból, ők nem is lehettek itt velünk. A magyarok remekül futballoztak, de ez nem lepett meg, szerdán Beckenbauer is dicsérte őket. El kell mondanom, a magyarok játéka jobban tetszett, mint a nyugatnémeteké.

Csúcsbeállítás - hollandokkal?

Garaba Imre, aki 82 válogatottbeli szereplésével ötödik a magyar örökranglistán egy későbbi visszaemlékezésében a 86-os magyar-brazilt emelte ki pályafutása legemlékezetesebb mérkőzéseként: ,,A csúcs tényleg az a három-nullás győzelem volt. A válogatottat akkor Európa legjobbjaként jegyezték, és addigi teljesítményünket a brazilok elleni diadallal megfejeltük. Egyszerűen leírhatatlan, milyen volt a hangulat a Népstadionban. Nagyszerű volt az a meccs, azóta is sokszor visszanéztem, amikor arra kerestem a magyarázatot, mi történhetett velünk később. Ezt a titkot azóta sem sikerült megfejtenem…

Nem is az ő dolga, de maradjunk a huszonöt évvel ezelőtti futballünnepnél.

A győzelem után mindenki vb-lázban égett, a szurkolók szempontjából ez természetes volt, a csapatkapitány Nagy Antal azonban továbbment, ő nemes egyszerűséggel kijelentette: ,,Világbajnokok leszünk.

Nem lettünk. Lehettünk volna?

Ezt ma már felesleges boncolgatni, örüljünk annak, hogy negyedszázaddal ezelőtt dr. Mezey György összeszedett egy válogatottat, amelyik szétszedte a brazilokat. Akkor természetesen senki nem volt az országban, aki úgy gondolta, hogy az a mérkőzés egyben a sikerkorszak végét is jelenti. Ami utána történt, azt most hagyjuk, inkább keressünk valami kapaszkodót, van-e hasonlóság az akkori és a jelenlegi nemzeti tizenegy között. Játékosállományban kevés, taktikában valami (Egervári Sándor volt akkor Mezey segítője), csapategységben viszont hajaz egymásra a két keret. Persze, mondhatják sokan, más volt akkor a futball, az azóta eltelt évtizedekben a gladiátorok vették át a főszerepet a labdazsonglőröktől, gyorsabb, erőszakosabb lett a játék. Ezzel kapcsolatban mondta nemrég Esterházy Márton, hogy ,,az 1986-os magyar-brazil 3-0 egy nagyon helyes öregfiúk mérkőzés a mai meccsekhez képest”. Ez azért túlzás, visszapergetve az eseményeket, jó lett volna klónozni azt az ,,öregfiú-csapatot”. 

Egyvalamiben azonban feltétlenül utol lehetne érni Détáriékat. A Mezey-féle válogatott 1984. szeptembere és 1985. áprilisa között hatmeccses győzelmi szériát produkált. Az Egervári-féle válogatott öt győztes találkozón van túl.

Jövő héten jönnek a hollandok…
Az a győzelem legalább akkorát szólna, mint a brazilok elleni.

Fotó: magyarfutball.hu

megosztom