A labdarúgás szabályai

Gól volt, gól nem volt…

…avagy futballtörténelmi döntés előtt a FIFA

megosztom

Az IFAB (International Football Association Board), a labdarúgás szabályalkotó testülete a hétvégén 125. alkalommal tartja meg ülését Newportban. A dél-walesi kikötővárosban eldőlhet a technikai újításokról folytatott, évek óta tartó vita.

Neuer nézi a gólvonal mögé pattanó labdát Lampard lövése után a 2010 vb-n az Anglia-Németország nyolcaddöntőn

Dél-Afrika árnyékában

Azon még úgy ahogy túllépett a tavalyi, dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság valamennyi aktív és passzív résztvevője, hogy az emberiség legnépszerűbb játékának élvezhetőségét tompítja a vuvuzela zaja, a bírói tévedéseket azonban képtelenek voltak lenyelni az érintettek.

Csak idő kérdése volt, hogy mikor, melyik meccsen kerül megint pellengérre egy-egy olyan döntés, amely átírhatja a mérkőzés forgatókönyvét, még akkor is, ha utólag sokan csak arra emlékeznek: nyert a jobb, a látványosabban futballozó, a labdát többet birtokló csapat. Aki azonban valaha is kapcsolatban állt a sportággal, testközelből tapasztalhatta, átélhette, milyen egy meccs a pályán belülről, milyen a játékos lélektana, hogyan valósul meg, és ha kell, miként változik mérkőzés közben a taktika, az tudja igazán, hogy egy jókor szerzett gól csodát tehet. A rosszkor kapott pedig összeomlást okozhat. Valami hasonló történt Dél-Afrikában is. 2010 június 27-én a Németország-Anglia (4-1) illetve néhány órával később az Argentína-Mexikó (3-1) nyolcaddöntőben jött, aminek jönnie kellett. Furcsa ezt így kijelenteni, ám aki kicsit is nyomon követi a futballt, fejből sorolhatja a hasonló eseteket, azokat, amelyek megkérdőjelezhetetlenül igazolták a bírói tévedéseket.

De mi is történt azon a vasárnapon?

A német-angol meccs 40. percében 2-1-es német vezetésnél Frank Lampard lövése után a labda a keresztlécről jó fél méterrel a gólvonal mögé pattant, az egyértelmű gól ellenére Larrionda bíró tovább engedte a játékot. Adódik persze a kérdés, hol volt az asszisztense, miért nem jelzett? A válasz egyszerű: mert lemaradt - sokkal látványosabban, mint Neuer kapus a lövésről…

Az este újabb botrányt hozott. Az argentinok a 26. percben úgy szereztek vezetést, hogy Carlos Tevez méteres lesről fejelte a labdát a mexikóiak hálójába. Volt már ilyen, meg lesz is, mondhatnánk, csakhogy a technika ,,besegített”, a stadion kivetítőjén lelassították az esetet, és ez olaj volt a tűzre. A közép-amerikaiak Rosetti bíróval versenyt futva rohantak ki a partjelzőhöz, ám hiába szembesült mindenki a kikockázott jelenettel, az olasz nem érvénytelenítette a találatot. Képzelhetjük, mi játszódhatott le az akkor még a vb-finálé vezetésére is esélyes bíró fejében abban a néhány másodpercben, hiszen tökéletesen tisztában volt vele, hogy óriásit hibázott, amikor elfogadta az asszisztense döntését.

Azt már a két kínos szituáció utáni pillanatokban sejteni lehetett, hogy a futballszakma, de különösen a média darabokra szedi a FIFA-t, személy szerint Sepp Blatter elnököt azért, hogy miért zárkózik el még mindig makacsul a bírói döntéseket igazoló, vagy éppen megcáfoló videotechnika bevezetése elől.

Érdemek, vádak, találgatások

Az előttünk álló hétvégén eldőlhet a vita.

Az IFAB péntektől vasárnapig a dél-walesi kikötővárosban, Newportban tartja soros ülését, melynek a leginkább várt napirendi pontja a technológiai újítások bevezetésének lehetősége. További témák is szerepelnek a tanácskozáson, a német szövetség (DFB) például azt javasolta, hogy a büntetőterületen belül utolsó emberként elkövetett szabálytalanság ne vonjon maga után automatikusan piros lapot és 11-est is. A DFB indoklása szerint a 11-es már önmagában is elég, nem kellene duplán megbüntetni a vétkes csapatot.

A Board emellett értekezik a nyakmelegítők és aláöltözetek színéről, valamint a sorfal helyét megjelölő, magától eltűnő spray-ről is. Terítéken lesz a játékvezető helyes magatartása is a pályára került élő és élettelen dolgok esetén. A hétvégén egy bagoly okozott fennakadást egy kolumbiai mérkőzésen, míg egy 2009-es angol bajnokin a labda egy nézőtérről bedobott strandlabdán irányt változtatva jutott a kapuba.

Mindez apróságnak tűnik a különböző technikai rendszerek lehetséges alkalmazását tárgyaló témakör mellett. Ez utóbbiban olyan döntést kell hozni, hogy a futball is jóllakjon, és a Blatter-kultusz is megmaradjon. Az ugyanis egyre nyilvánvalóbb, hogy a március 10-én 75. születésnapját ünneplő FIFA-vezér májusban ismét dobbant egyet, és újabb négy évig gyakorolhatja hatalmát - finomabban fogalmazva, atyáskodhat - a világfutball felett.

Tagadhatatlan, van mire büszkének lennie, hiszen az elmúlt évtizedben több olyan döntése volt, amely ha szakmailag nem is, de gazdaságilag tovább erősítette a labdarúgást, a FIFA bevételét, nyereségét megsokszorozta, a szövetség vagyona ma már meghaladja az egymilliárd dollárt. Emellett megvalósította legfőbb álmát: decentralizálta a vb-t, azaz Ázsia és Afrika is rendezhetett már világbajnokságot. És fog is. Mármint Ázsia, bár gyanítható, hogy Blatter 2022-ben már hintaszékből figyeli az eseményeket. A FIFA végrehajtó bizottsága tavaly decemberben döntött úgy, hogy 2018-ban Oroszország, négy évvel később pedig Katar rendezheti a világbajnokságot. Maga a döntés természetesen nem aratott osztatlan sikert, és nem csak a vesztes kandidálók körében. A várható bevételt vizsgáló, FIFA-megrendelésre készült tanulmány alapján ugyanis nem a legnagyobb haszonnal kecsegtető országok lettek a befutók. A 2018-as vb esetében az öt pályázó közül az utolsó helyre rangsorolta Oroszországot a dolgozat, míg Katar a saját ötös mezőnyében a negyedik helyen végzett. A két legnagyobb bevétellel kecsegtető, a rögtön a szavazás elején kieső Anglia, illetve az Egyesült Államok volt, ez pedig újabb találgatásokra adott okot…

Blatter bizonytalan

A közelgő elnökválasztásra visszatérve, Blatter újbóli elrugaszkodása az enyhe szembeszél ellenére simának ígérkezik, a légmunka, a földet érés pedig rutinmunka a tizenharmadik esztendeje elnökösködő svájci sportdiplomata számára. A vezér rohama azonban mintha lelassult volna, a 208 országot számláló FIFA-család több tagját is magára haragította az utóbbi időben. Az újraválasztásait, a vb-rendezések szavazásait övező fanyalgások vesztegetési vádaskodásokba csaptak át, ő azonban mindannyiszor leütötte a magas labdát, vagy hogy stílszerűek maradjunk, visszarúgott.

Egyetlen terület van, ahol kissé elbizonytalanodni látszik, ez pedig a játékvezetés, a szabályrendszer megreformálása a technika segítségével. A májusi elnökválasztás előtti nekifutás utolsó lépéseinek egyike lesz a hétvégi Board-ülés, amely többek között éppen az ominózus gólvonal-technológia bevezetéséről dönthet. Feltételes módban, hiszen közel sem biztos, hogy a testület rábólint valamelyik újításra. Annak ellenére bizonytalan a high-tech bevonása a sportágba, hogy a nemzetközi szövetség előzetesen történelminek nevezte a walesi tanácskozást, puhítva ezzel a döntéshozók merev álláspontját. Az 1886-ban alapított IFAB vaskalaposait azonban még a FIFA eddigi legfifikásabb elnöke sem képes befolyásolni, pláne nem úgy, hogy ő maga is mellélőtt néhányszor a témában. 2005-ben például ,,száz százalékig biztos volt” abban, hogy a németországi világbajnokságon technikai eszközöket is alkalmaznak, aztán folytatta azzal, hogy ,,2007-ben már működni fog a gólkamerás rendszer”, de teszteltetett már sólyomszemet, chipes labdát - egyikből sem lett semmi. Már-már elhalni látszott az ötletbörze, és vele együtt az újítások irányába tett javaslatdömping, amikor a dél-afrikai világbajnokságon történtek alaposan felkavarták az indulatokat. Blatternek lépnie kellett, és kompenzálva a felháborodást, még melegében módosításokat hirdetett meg, napirendre tűzte a technikai újítások témakörét. A Board mindenhatói vették a lapot, kezdeményezték a gólbíró-technológiák tesztelését. Idén februárban tíznél is több cég mutatta be újítását Zürichben a FIFA-nak, amely elküldte az eredményeket az IFAB-nak.

Extra játékvezető tesztelése 2008-ban

Másodpercek fogságában

Itt tartunk ma.

Hogy előrébb-e, mint évekkel ezelőtt, az a hétvégén eldől. A 18 évvel a FIFA előtt alapított IFAB-nak egyébként nyolc tagja van. A testület felét 1913 óta a FIFA delegálja - ők íratlan szabály szerint mindig egységesen szavaznak -, a másik négy szakértő pedig Angliát, Skóciát, Észak-Írországot és Walest képviseli. A szabályok megváltoztatásához a voksok 75 százaléka, azaz hat szavazat szükséges.
Ha egyébként hinni lehet a Guardian információjának, akkor minden marad a régiben. Az angol napilap ugyanis megszellőztette (a hírt egyelőre nem erősítették meg az illetékesek), hogy állítólag valamennyi találmány megbukott a teszten, mivel egyik sem adott biztos eredményt egy másodpercen belül.

Egy másodperc.

Számoljunk csak kicsit!

Egy futballmérkőzés tiszta játékideje átlagosan ötven perc, azaz a maradék negyvenben érdemben nem történik semmi. Negyven perc az 2400 másodperc.

A ,,vének tanácsát” egyetlen másodperc hozhatja (idő)zavarba? Kifogásnak nem rossz, magyarázatnak nevetséges.

Új technológiák – pro és kontra

Gólvonal-technológia

Több más futballvezető mellett a korábbi Arsenal-alelnök, David Dein már évek óta lelkes híve, a bevezetése körüli viták a dél-afrikai vb óta minden eddiginél erősebben lángoltak fel.

Pro: Két különböző rendszer is létezik a megvalósítására. A Cairos-Adidas fejlesztés egy mikrochipet ültet a labdába, és érzékelőket a kapufákba. A teniszmeccsekről ismert Hawkeye (Sólyomszem) a függőleges kameraállás alapján digitálisan mutatja be a helyzetet – mindkét esetben kevesebb, mint egy másodperc alatt a játékvezető birtokában van az információ.

Kontra: Az univerzalitás kérdése. Az ellenzők azt emelik ki, hogy megkülönböztetné a játékot, más lenne a modern stadionokban, és más a kisebb pályákon. Attól is félnek, hogy aláásná azt az alapvetést, miszerint a játékvezető saját döntése határozza meg a játékot.

Döntés: Az IFAB 2010 márciusában úgy döntött, leállítja a chipes labdákkal végzett kísérleteket. Az ettől eltérő rendszerek tesztelése 2011 februárjában megtörtént, a Board a hétvégi ülésén vizsgálja az eredményeket, és dönt arról, hogy alkalmazható-e valamelyik módszer.

Videobíró

Más sportágakban, például az amerikai futballban vagy a krikettben működő rendszer, a játékvezető segítője a kétes helyzeteket egy monitoron figyeli több kameraállásból.

A porosodó magyar találmány

Maruzsi László évek óta bevetésre kész rendszert dolgozott ki, és ezt is tesztelték Zürichben. A FIFA előtt egyébként nem ismeretlen a magyar feltaláló újítása, korábban már bemutatta azt a nemzetközi szövetségnek, és a meghallgatás során még a játékvezetői bizottság elnökét is sikerült meggyőzni. Maruzsi rendszerének lényege, hogy a mérkőzést kamerák követik, a képeket egy speciális számítógépprogram analizálja, és automatikus jeleket küld, ha a labda elhagyja a játékteret, áthalad a gólvonalon, vagy leshelyzet alakul ki. E jeleket a partjelzők zászlóira helyezett érzékelők fogják, figyelmeztetve a partjelzőket, akik azon nyomban dönthetnek, és jelezhetnek a játékvezetőnek. A találmány tehát segíti a bírókat a döntésüknél, de nem jelent automatikus beavatkozást a játék menetébe.
Pro: A kétes helyzeteket, amelyek egész meccseket és sorsokat dönthetnek el – mint például Thierry Henry kezezése az Írország elleni vb-selejtezőn –, majdnem azonnal ki lehetne szűrni.

Kontra: Más sportágakban, ahol alkalmazzák, természetes, a játék jellegéből adódó szünetek vannak a mérkőzésen, vagy tiszta játékidőt mérnek, és érdekes kérdés, hogyan állíthatna meg a játékvezető egy labdarúgó meccset a kétes helyzet kivizsgálása miatt, majd hogyan és honnan indítaná azt újra. Néhány lesgyanús helyzet pedig annyira szoros lehet, hogy még a videóbíró sem tudna pontos döntést hozni. Az univerzalitás kérdése pedig még a gólvonal-rendszernél is erősebben jelen van ebben a kérdésben, és ez szüli a legtöbb ellenszavazatot, amellett, hogy attól is félnek, a rendszer teljesen széttördelné a játékot.

Döntés: A FIFA elzárkózik a bevezetésétől, Blatter elnök szerint a berendezés használata megakasztaná a mérkőzések ritmusát.

Challenge-rendszer

2008 óta a teniszben is bevezették. Ott a játékosok szettenként három challenge-lehetőséggel rendelkeznek. Ilyenkor megkérdőjelezhetik a játékvezető döntését, és az esetet kivetítőn, lassítva, számítógép segítségével nézik vissza. A rendszert kipróbálták már a gyephokiban is. Itt csak akkor használhatják el a csapatok a következő lehetőséget, ha az előző esetben igazuk volt.

Pro: Leszűkítené a videóbírós technológia használatát félidőnként egy bizonyos számú esetre, amit az adott csapat vissza akar nézni.

Kontra: Itt is kérdéses, hogyan folytatódna a játék, vagy kinél kellene kikérni a lehetőségeket, és mi lenne a futóórával. Könnyen vezethetne zsűri-rendszerhez, amit senki nem szeretne. Teniszben sem aratott osztatlan sikert, például Roger Federer nem kedveli.

Döntés: A FIFA elvetette az alkalmazását, Blatter szerint ,,nálunk nem szabad megszakítani a mérkőzést, a labdának állandóan játékban kell maradnia, s nincs helye ilyesféle ismétlésnek”.

Extra játékvezetők

Michel Platini saját gyártmányú ötlete, miszerint minden kapu mögött gólbírók állnak. Először az Európa Ligában próbálták ki, most pedig a Bajnokok Ligájában és az Eb-selejtezőkön tesztelik a rendszert.

Pro: A játékvezető plusz szempárokat kap, így könnyebben meg tudja ítélni a kétes helyzeteket a gólvonalon, illetve a büntetőterületen belül. Meghagyja a játék emberi mivoltát, nem kell hozzá technikai újítás.

Kontra: Vegyesek a visszajelzések. Növelheti a zűrzavart, hiszen a kommunikáció a játékvezetők között több résztvevős lenne, ráadásul a plusz bírók sem vesznek észre jól minden esetet.

Döntés: A FIFA támogatja, és az UEFA képviselői szerint is nehéz kivetnivalót találni benne. A FIFPro (a profi futballistákat képviselő érdekvédelmi szervezet) ugyanakkor megkérdezte az Európa Liga előző sorozatában résztvevő együttesek csapatkapitányait arról, hogy a gyakorlatban hozott-e változásokat az extra játékvezetők jelenléte. Az eredmény meglepő: 70 százalékuk szerint nem.

megosztom