NB I

Fagyos fordulatok a tavaszi nyitányon

megosztom

Jól átvertek minket a medvék. Február másodikán elhittük nekik, hogy itt a tavasz, erre pénteken a fél országot betakarta a hó, az énekesmadarak helyett meg a mínuszok röpködtek. Szolnokon és Debrecenben nem bíztak semmit a véletlenre, miután felmérték a helyzetet, eldöntötték, hogy a pálya inkább alkalmas hóemberépítésre, mint futballra. Az NB I tavasza tehát négy csapat számára kényszerpihenővel kezdődött, ők kaptak még egy hetet arra, hogy fagytól feloldódva folytassák a bajnokságot. A nyitányt mégsem a tél tette emlékezetessé. A játék ugyan többször is mackósra sikeredett, mégis volt miért örülni, és nem csupán a távolodó hófelhők miatt.

Siófokon – talán a balatoni feelinget idézve – meleg fogadtatásban volt része az ETO-nak, amely a kezdeti kóválygás után Alekszidze góljával vetett véget a hazai rohamoknak. Ezután a győriek azt tették, amit talán a legjobban tudnak a mezőnyben, tartották az előnyt. S mivel a Siófok ebben a bajnokságban még nem tudott fordítani hátrányból, a forgatókönyv nem változott, a grúz gólja három pontot hozott Pintér Attila csapatának.

Rósa Dénes tizenegyesgólja a Ferencváros-Kecskemét bajnokin 2011 februárjában

A sötét fellegek a Fradi-pályát is kerülgették, és gyanítható, hogy egyhamar nem is tisztul ki az ég az Albert stadion felett. Az Üllői úton azonban nem az időjárás, hanem a költségvetés borult, játszani tehát lehetett. Meg is tette ezt egy félidőn át a Kecskemét. Ki más, mint a korábbi fradista, Tököli Attila tetézte a Kevin McCabe távozása és Berki Krisztián érkezése okozta zavart. Hangot is adtak ennek a szurkolók, megtalálták a ,,nagy visszatérőt” (nem Tökölit…), ám a csapatról sem feledkeztek meg. A kitartó buzdítást Prukner László a szünetben fokozta egy kis Fradi-szíverősítővel, a szakmai utasítások mellett lelkifröccsöt is osztogatott. Fordított a csapat, ordított a közönség, nyert a Fradi, és már második a tabellán.

A fordulót egyébként a fordulatok tették felejthetetlenné, s ebben az MTK is szerepet játszott. A Honvéd már úgy gondolta, hogy Lovrics góljával letudta az első félidőt, amikor egy Sütő-fejes okozott forró pillanatot a kispesti védőknek. A nagyelőadás a szünet utánra maradt, amikor Garami József főrendező új szereplőket küldött színpadra, és bár egyikük sem babonás, tizenhárom perc kellett mindkettejüknek, hogy vastapsra ragadtassák a hazai közönséget. Az álomcserékre nem tudott érdemben reagálni a Honvéd, a gyorsabban, ötletesebben futballozó kék-fehérek azt a játékot mutatták, amivel 2008-ban bajnokságot nyertek.

MESTERI MONDATOK

Sisa Tibor filmes hasonlata, miután a Kaposvár 2-0-s félidei vezetés után 3-2-re kikapott az Újpesttől: ,,Ezt Spielberg nem rendezhette meg volna jobban..”

Garami József megjegyzése arról, hogy Urbán és Eppel a becserélésük után 13 perccel gólt szereztek: ,,Ritkán történik meg, hogy két gyerek ilyen gyorsan gólt rúg…”

Csank János a zalaegerszegi pályáról, amit most a sár helyett a fagy tett veszélyessé: ,,Örülök, hogy egyetlen játékos sem sérült meg, ezen a talajon nem lehetett megállni, fordulni sem, csak kanyarodni…”
Ha valahol nagyon várták már a tavaszi szezont, az Zalaegerszeg és Szombathely. A ZTE és a Haladás futballistái, de különösen a két csapat szurkolói hetek, hónapok óta a nyugati-derbi bűvkörében éltek. Utóbbiak meg is tettek mindent annak érdekében, hogy kellően feltüzeljék egymást és a játékosokat. A szombathelyiek szerint tőlük koppintott egerszegi koreográfia meglehetősen provokatívra sikeredett, a ,,Különben dühbe jövünk” felirat feletti óriás drapérián Bud Spencer és Terence Hill volt látható, amint kettészakítja a Haladás-címert. A pályán viszont a játékosoknak kellett vigyázniuk arra, hogy meg ne szakadjanak, a fagyos, csúszós talaj ugyanis fokozottan sérülésveszélyes volt. A korai Kenesei-gólra Balázs még az első félidőben válaszolt, ez maradt a végeredmény, ami a Haladás számára eggyel jobb, a Zalaegerszegnek pedig eggyel rosszabb pozíciót jelent a tabellán. Aczél Zoltán csapata ezzel a döntetlennel átadta a kieső helyet a Siófoknak, azaz Szombathelyen elkezdődött az ígért (és várt) felemelkedés.

A legnagyobb kontrasztot az Újpestre kilátogató szurkolók élhették át. A Kaposvár az első félidő egy-egy periódusában leiskolázta a lilákat, s ha Balajcza kapus a vezető gól előtti hibáját nem kompenzálja néhány bravúrral, akár le is húzhatták volna a rolót a Szusza-stadionban. Ehelyett jött a szünet – a folytatásban pedig Lázár Bence, aki két hete honlapunknak többek között azt nyilatkozta: biztos benne, hogy a szezonnyitón az Újpest legyőzi a Kaposvárt. Bejött. Ám, hogy ennek a sikernek ő lesz a főszereplője, arra senki sem számított. A huszadik életévét taposó csatár remek játékkal és két góllal szerzett örömet a lila-fehér szurkolóknak, és minden bizonnyal álmatlan éjszakákat a vezetőknek. Újpesten ugyanis jól emlékeznek még arra, hogy bő fél évvel ezelőtt volt egy játékos, aki hasonló bemutatkozás után villogott a Fradi ellen, aztán volt még néhány jó meccse az ősszel, és télen már a Feyenoordban találta magát. Lázár Bence szombati produkciója Simon Krisztiánét idézte, s ha ő is elődjéhez hasonlóan folytatja, semmi nem menti meg attól, hogy a nyáron elvigye valaki. Persze, jó pénzért, aminek ugye Újpesten mostanában van helye.

Nincs helye viszont a magyarázkodásnak, a Videotonnak nyerni kellett volna a Fáy utcában. Legalábbis így gondolták azok a fehérvári szurkolók, akik már most a bajnokot látják csapatukban. Tény, hogy a kiesés ellen menekülő angyalföldiekkel szemben soványka produkciónak tűnik a gól nélküli iksz, ám ha visszatekintünk a két együttes felkészülésére, talán magyarázható az eredmény. A Vasas új tulajdonossal a háta mögött, és átgondolt koncepcióval maga előtt lépett pályára, ráadásul az egyik legjobban erősítő csapat volt a télen. Ellentétben a Videotonnal, ahonnan inkább mentek, mint jöttek, ám a keretet így sem jött-mentek alkotják, a mezőny legerősebb játékosállománya továbbra is a fehérvári. A talaj sem a pengésebb labdarúgókat felvonultató Mezey-csapatnak kedvezett, így aztán a meccs utolsó harmadában emberhátrányban futballozó Vasas megmentett magának egy pontot.

De vajon mi menti meg a következő fordulót a téltől?

Azt már tudjuk, hogy a medvékben nem bízhatunk.

Ha már így átvertek minket, legalább annyit üzenhettek volna, hogy bocs.

NB I, A 17. FORDULÓ EREDMÉNYEI

BFC Siófok - Győri ETO FC 0-1 (0-1)
Vezette: Veizer Roland (Berettyán, Horváth)
Gólszerző: Alekszidze a 20. percben

Ferencvárosi TC - Kecskeméti TE 2-1 (0-1)
Vezette: Szabó Zsolt (Kispál, Viszokai)
Gólszerző: Preklet (öngól) az 50., Rósa (11-esből) a 88., ill. Tököli a 37. percben

MTK Budapest - Budapest Honvéd 3-1 (1-1)
Vezette: Bognár Tamás (Lémon, Takács)
Gólszerző: Sütő a 43., Urbán a 77., Eppel a 90., ill. Lovrics a 25. percben

ZTE FC - Szombathelyi Haladás 1-1 (1-1)
Vezette: Andó-Szabó Sándor (Farkas, Butkai)
Gólszerző: Balázs a 40., ill. Kenesei (11-esből) a 3. percben

Újpest FC - Kaposvári Rákóczi 3-2 (0-2)
Vezette: Iványi Zoltán (Szpisják, Albert)
Gólszerző: Perics (öngól) a 48., Lázár az 53., Lázár a 86., ill. Perics a 14., Hegedűs a 30. percben
Kiállítva: Matos a 83. percben

Vasas - Videoton 0-0
Vezette: Fábián Mihály (Erős, Varga)
Kiállítva: Arnaut a 60. percben

Szolnoki MÁV - Lombard Pápa elmaradt
DVSC-TEVA - Paksi FC elmaradt

Az NBI tabellája a 2010-11-es szezon 17. fordulója után

A GÓLLÖVŐLISTA ÉLMEZŐNYE

14: Alves (Videoton)
9: Oláh (Kaposvár), Tököli (Kecskemét)
8: Ferenczi (Vasas), Schembri (FTC)
7: Marics (Pápa), Rajcomar (ZTE), Rajczi (Újpest)
6: Böde (Paks), Czvitkovics (DVSC), Kenesei (Haladás), Montvai (Paks),
Tischler (MTK), Tisza (Újpest)


A 18. FORDULÓ PÁROSÍTÁSA

Kecskeméti TE - DVSC-TEVA
03.04. - 17:00, Széktói Stadion
Újpest FC - BFC Siófok
03.04. - 19:00, Szusza Ferenc-Stadion
Paksi FC - Szolnoki MÁV
03.05. - 14:30, Városi Sporttelep
Lombard Pápa FC - ZTE FC
03.05. - 15:00, Perutz-stadion
Szombathelyi Haladás - Kaposvári Rákóczi
03.05. - 16:00, Rohonci úti Stadion
Győri ETO - Vasas
03.05. - 17:30, ETO Park
Videoton FC - MTK Budapest
03.05. - 17:30, Sóstói Stadion
Budapest Honvéd - Ferencvárosi TC
03.06. - 17:30, Bozsik József Stadion

megosztom