Vélemény

Tavaszi jóslatok az NB I nyitányára

  • Kele János
Címkék:

Pénteken hosszú szünet után újból útjára indul a bőrgolyó kicsiny hazánkban, hogy illetlen pattogásával pirulásig zavarjon mindenkit, csatároktól a középhátvédekig. Beharangozómban esélyt latolgatok, megmondom, ki esik ki, és, hogy kié lesz a korona. Három magyar futball nélkül eltöltött hónap bizony nagyon sok, nem árt kicsit az ismétlés – kezdetnek tehát átvizsgálom kissé a tabellát. A folytatásban aztán rátérek a télen végbement markáns változásokra, beszélek a meglepetés-csapatok tavaszi esélyeiről, Fradizok kicsit, elmorzsolok egy könnycseppet az Újpestért, és a táblázat aljára is vetek néhány pillantást. És persze bajnokot is vizionálok…

A 17. forduló párosítása:
február 25., péntek:
BFC Siófok-Győri ETO 17:00 (Sport m)
Ferencváros - Kecskeméti TE 19:00 (Duna Tv)
február 26., szombat:
Szolnoki MÁV-Lombard Pápa elmarad
DVSC-Paksi FC 15:00 elmarad
MTK-Budapest Honvéd 15:00 (Sport 1)
ZTE-Szombathelyi Haladás 16:00
Újpest FC-Kaposvári Rákóczi 17:30 (Sport 1)
február 27., vasárnap:
Vasas-Videoton 17:30 (Sport 2)

Az őszi szezont – mint mindenki tudja – a Videoton nyerte, méghozzá meggyőző fölénnyel, hiszen előnye hét pontra rúg a második helyen terpeszkedő ZTE-vel szemben. Csak gólkülönbsége miatt szorul a legutolsó dobogós pozícióba a Kaposvár, s közvetlenül a somogyiak mögött is nagy a tülekedés, hisz három együttes is azonos pontszámmal áll, Fradi, Debrecen, Paks sorrendben. Mögöttük aztán egy hatalmas szakadék következik, amely mögött már a középmezőny sűrű és kiszámíthatatlan valósága pöffeszkedik. A Győr igazán pironkodhat, hogy ilyen társaságba keveredett, de valószínűleg a Hungária körúton és Újpesten sem repesnek az örömtől, hogy Véber Pápájának és a Moralestől megszabadított Honvédnak a hátát kell nézniük. Leghátul a pénzügyileg megmenekülő Vasas most a kieséstől retteg, a Siófok hullámzóbb teljesítményt mutat, mint a magyar államháztartási hiány görbéje, a Haladás pedig olyan szinten megerősödött, hogy bravúr lenne, ha sikerülne kiesnie. A Szolnokot viszont talán a csoda sem menti meg… No, de nézzük részletesebben.

Kezdjük rögtön a tabella elejével, s szögezzük is le mindjárt: a Videotont idén már semmi sem mentheti meg attól, hogy Székesfehérvárra vigye a Monicomp Liga serlegét. Mezey doktor csapata ugyan nem erősödött a télen, de nem is gyengült – ez pedig már mindenképpen megsüvegelendő teljesítmény, ha figyelembe vesszük milyen csapatok háza táján merült fel Alves szerződtetése. Közben a labdazsonglőrnek kikiáltott Mutumba a hátsó ajtón távozott (bár hiányát talán csak a tartalékcsapat érzi meg), valamint Vujovicsot is sikerült elpasszolni a ligán belül – bár talán Lencsének nagyobb hasznára vált volna a rendszeres játéklehetőség. 14 forduló van hátra, az első igazi riválishoz számítva nyolc pont az előny: ezt már nem csoda lenne elherdálni, hanem égbekiáltó malőr.

Nyolc pont, hiszen a Zalaegerszeget személy szerint nem tudom komolyan venni a bajnoki címért folytatott harcban. Igazi riválisa ugyanis csak egy van a Videotonnak, mégpedig a címvédő Debrecen. Csank mester együttese ugyan a folytatásban is masszív lesz, de kérdés, hogyan bírja a klub az anyagi áldozatvállalást. Ezen a télen ugyanis egyetlen épkézláb egerszegi légióst sem sikerült külföldre passzolni – ezt pedig könnyen megérezheti a klubkassza. Egy harmadik-negyedik helyet jósolok nekik, bár valószínűleg jobb lenne, ha nem ők képviselnék hazánkat a nemzetközi porondon.

A harmadik helyről támadó Kaposváron a Sisa-féle csodában bíznak, nem is alaptalanul, hisz a tatabányai tanárember csodához hasonló bravúrt hajtott végre az őszi szezonra teljesen lerabolt Rákóczival. Kérdés, marad-e elég szufla tavaszra, hiszen eleddig két hasonlóan eredményes fél szezont sosem sikerült egymás mögé illeszteniük a somogyiaknak. Bár nagyon kedvelem őket, kénytelen vagyok a visszaesésükre szavazni, egész egyszerűen azért, mert szegény ember vízzel főz, sőt gyakran még az ág is őt húzza.

A dobogóra elviekben akár még a Ferencváros is pályázhatna, csakhogy a kilencedik kerületbe visszatért a szurkolók kedvencének semmilyen szempontból nem nevezhető Berki Krisztián. No, persze nem önszántából, egész egyszerűen azért, mert a sheffieldi ingatlancézár, McCabe összevarrta a pénzesszsákot – a Fradi pedig ahogy szokott, hoppon maradt. Berki állítólag megmentőnek jött, majd közölte, hogy nagy valószínűség szerint már márciusban elmaradnak a fizetések. Prukner mester így hiába dobott össze egy nagyszerű felkészülést a csapatnak, hiába alakított igazi csapatot a szekérderéknyi légiósból, az a megérzésem, hogy a pénzügyi stabilitás hiánya a pályán mutatott teljesítményre is hatással lesz.

A Debrecen azonban minden valószínűség szerint feltámad, egyrészt mert már nem kell az Európa Ligában is küzdenie, másrészt pedig mivel Zdenek Scasny személyében klasszis edző érkezett a Hajdúságba. Nagy erősítésről viszont nem beszélhetünk, Illés megszerzésére sokkal inkább annak jegyében került sor, hogy gyengítsék kicsit az előttük álló egyetlen igazi veszélyforrást, a ZTE-t. Ez bejött, éppen ezért ha nem is sétagaloppban, de behúzzák az ezüstöt a végén.

A középmezőnyre jósolgatni gyakorlatilag lehetetlen, azt azonban készpénznek lehet venni, hogy a most még nem ide tartozni látszó Paks hamarosan közelebbi kapcsolatba kerül a tabellán a Kecskemét, Pápa, Győr vonallal. Pintér Attila ETO-ja egyébként is csak átszállójeggyel van itt, a korábbi ferencvárosi kedvenc ugyanis télen megtartotta a szezon elején sportszakmai okok (EL-menetelés) miatt elnapolt alapozást, így most már minden adott ahhoz, hogy tizenhárom 1-0-ás győzelemmel a győriek elfoglalják méltó helyüket a táblázaton. Az egyik új szerzemény, Vedran Niksic támadójátékról nyilatkozgat mindenfelé – lehet, hogy a horvát támadónak keserű lesz az ébredés…

Beharangozó az NB I tavaszi rajtja előtt

A Pápa veszített ugyan egy gyors szélsőt a télen, de Véber György személyében a magyar futball legoffenzívebben gondolkodó edzője ül a padján, így egy kis szerencsével (no meg hat-hétgólos meccsek garmadájával) tartható a jelenlegi helyezésük. A Kecskemét szintén jó helyen van nagyjából, Sziviccsel és Tökölivel támadásban mindenképpen elsőrangúak – már csak az a kérdés, tudnak-e mindig eggyel többet rúgni, mint amennyit kapnak. Mindig biztosan nem, de annyiszor összejöhet, ami elég a tíz közé kerüléshez.

A Honvédnál kicserélték a fél csapatot, és nem ez az igazi truváj: sokkal inkább az, hogy visszahozták a kispadra az egyszer már gyakorlatilag elüldözött Supka Attilát. Igazából nem is látok beléjük sokat, véleményem szerint a kispadon és a pályán is gyengültek, és Zelenka ide vagy oda, nem lesznek az első tíz között a végelszámolásnál. Ott lehet viszont az Újpest, amelyik elvesztette ugyan Tisza Tibort és Simon Krisztiánt, de gyorsbérletben szerzett helyettük egy szupertehetséges Balajtit és egy Győrből kiutalt Ahjuperát. Mészöly Géza szakértelme és a fiatalos lendület lehet a garancia a továbblépésre, de nem tartom valószínűnek, hogy megússza botrány nélkül a tavaszt a Megyeri út.

Az MTK az Újpesthez hasonlóan megragadt a középmezőnyben, és bizony nem sok jel mutat arra, hogy előrébb tudnak keveredni innen. Garami József csapata a saját nevelésű fiatalokban bízhat, akikből azonban egyre kevesebben ütik meg az egykoron Kanta, Hrepka és Németh Krisztián jelentette mércét. Persze azért a Könyves, Kanta, Urbán támadtriótól van oka félni a mindenkori ellenfélnek...

Nem túlzás kijelenteni, a Vasas lehet a téli átigazolási szezon nagy nyertese: az angyalföldiek ugyanis ingyen jutottak fiatal, bizonyítani akaró tehetségekhez – no, meg egy negyvenkilencszeres válogatott Lisztes Krisztiánhoz. A szinte teljes keretcserének azonban meglehet a böjtje, emlékezzünk csak a tavalyi Diósgyőrre, amelyik szintén kölcsönvett egy komplett gárdát, egészen jó nevű játékosokkal, aztán mégis csont nélkül kiesett. Igaz, ott egy edző-sportigazgató konfliktussal súlyosabb volt a helyzet…

A Haladás extrán erősített, Halmosi messze-magasan kiemelkedik az itthoni mezőnyből – legalább egy fél évig, aztán majd szépen belesimul a környezetébe. Kenesei, Sipos, Fodrek és a többiek azonban garanciát jelentenek arra, hogy ne legyenek kiesési gondja a szombathelyieknek. Nem is lesznek…

Mert a két kieső, méghozzá bántóan simán, a Siófok és a Szolnok együttese lesz. Utóbbi sajnos nem is kérdés, egyrészt hatalmas a hátrányuk, másrészt ők is csapatot cseréltek a télen, ez pedig általában nem szokott jól elsülni a mezőny vége felé. A Siófok ugyan nagyon szépen hozta magát az ősszel, de Sowunmit Csordásra cserélte, amit én sehogyan sem érzek nyereséges befektetésnek. Már a téli szünet előtt is Balaton módjára hullámzott a kék-sárgák teljesítménye, úgy pedig, hogy a közvetlen riválisok mind jelentősen erősödtek, szinte reménytelen a helyzetük.

Tippjeim az NB I végső sorrendjére:

1.    Videoton
2.    Debreceni VSC
3.    ZTE
4.    Győri ETO
5.    Kaposvár
6.    Ferencváros
7.    Pápa
8.    Újpest
9.    Kecskemét
10.  MTK
11.  Paks
12.  Honvéd
13.  Haladás
14.  Vasas
15.  Siófok
16.  Szolnok

Aztán persze az is lehet, hogy alaposan mellényúltam… De ezt majd a tavaszi szezon végén magam fogom ellenőrizni.