Az olaszok ugyanis megelevenítették Mátyás király és az egyszeri parasztleány történetét: mutattak is valamit az érdeklődő rajongók ezreinek, meg nem is. A Maranellóban bemutatott autó ugyanis nem több, mint az előző évi konstrukció kissé gatyába rázott, idei szabályokhoz idomított verziója.

Megemelték kissé az orr-részt (olyan mintha a tavalyi Red Bullt látná az ember), eltűnt a betiltott duplafedeles diffúzor, a cápauszonyt is hiába keressük az autón – van viszont KERS, egyedi fékhűtő benyílások és igazán megjegyezhető hátsó szárny. Nem kockáztatok nagyot, ha azt állítom, már a keddtől kezdődő valenciai teszteken sem ezzel a szedett-vedett masinával áll ki a Ferrari, nemhogy a szezon kezdetén, Bahreinben.

Kicsit olybá tűnik az F150, mintha a múlt és a jelen találkozna. Kétségtelen, hogy a Ferrari valami nagyot, emlékezeteset akart alkotni a 2011-es konstrukcióval, ám ez az olasz nemzeti színekre festett hátsó szárnyon kívül az autó egyetlen csavarjáról sem mondható el. Az Autosport magazin internetes különkiadását olvasgatva botlottam bele Gary Anderson kifejezésébe, ami bár magyarul nem adja vissza tökéletesen az élc sarkosságát, mindenféleképpen idézést követel: „It's certainly RED, but is it BULLish enough?” Mármint a Ferrari új modellje.



Mondtam, lehetetlen magyarra átültetni, mégis megkapó tökéletességgel festi le az új Ferrari minden hibáját. A vörösök ugyanis egyszerűen koppintottak egy egészségeset a Red Bull háza tájáról, amit hozzáadtak a tavaly hellyel-közzel hibátlanul működő kasztnihoz, és rápingálták az új logót, meg az olasz nemzeti színeket. Hová lett a híres-hírhedt maranellói kreativitás?

A válasz: ne higgyünk a szemünknek. Számomra ez az igencsak butácskára sikeredett autóbemutató csak egyet bizonyított: a Ferrari tényleg készül valamire, mert nagyon titkolózik. Nem kell mechanikai zseninek lenni ahhoz, hogy elsőre feltűnjön, a bemutatott konstrukció első szárnya valójában a tavaly használt elem, a cockpit fikarcnyit sem változott, és gyakorlatilag jelentős aerodinamikai újítást nem helyeztek el az autón. Így akarnának bajnokságot nyerni? Aligha.

Mert hogy azt akarnak, az egyszer már biztos. Egyrészt 2007 óta nem volt különösebb okuk az ünneplésre (mert a 2008-as konstruktőri bajnoki címet nem hiszem, hogy nagy dajdaj követte volna), másrészt pedig még mindig, minden körülmények között a Ferrari-legendáról papolnak. Na most, e szerint vörös overállban kezdi meg 2011-et a mezőny legjobb versenyzője, a hagyományok szerint Maranello garázsából gurul ki a legjobb konstrukció, és a legerősebb aggregát is vörös motorborítás alatt duruzsol. Csoda-e, hogy csakis a bajnoki cím lehet az elvárás?


Nem lettünk tehát okosabbak, mindössze annyit tudunk – a Ferrari készül valamire. Kövezzetek meg, de én kimondom: vagy valami hatalmas újítást agyaltak ki, ami még korántsem tökéletes, vagy egyszerűen ötletük sincs merre léphetnének előrébb tavalyhoz képest, ezért kivárnak ameddig meglátják a riválisok terveit – és aztán ráugranak a lepattanóra. Egyik sem valami szép kilátás, valljuk be.

Egy megemelt orrész, egy alacsonyabb, tömzsibb hátsó szárny – ennyi lenne az új Ferrari? Ki tudja. A vörösök autóbemutatójával elkezdődött a szezon, megnyílt az információs csap, mégis ugyanott tartunk mint egy héttel ezelőtt: megtörténhet bármi, de annak az ellenkezője sem lenne meglepetés. Talán ezért is szeretjük annyira?