Sallói István egy éve az angol élvonalbeli Wolverhampton Wanderers kelet-európai játékosmegfigyelője, emellett egy hazai menedzseriroda munkatársa. Az egykori válogatott futballista az fmh.hu-nak beszélt a magyar játékosok külföldi helyzetéről és a fiatalok lehetőségeiről.
"Mostanában nem könnyű a menedzserek élete, én az egyik hazai irodának dolgozom, akkor kapok jövedelmet, ha sikerül játékost külföldre értékesítenünk a közreműködésemmel. A Wolverhamptonnál pedig költségtérítést kapok, illetve sikerdíjat, ha az általam kiközvetített játékos szerződéshez jut a klubnál. Eddig erre nem került sor. Tizenkét futballistát ajánlottam nekik, akik kiutaztak a szigetországba, ám a 15-16 éves fiúk nem győzték meg a klub vezetőit. Nem csak hazai játékosokat figyelek, Szlovákiába és Horvátországba is járok elsőligás mérkőzésekre” - mondta az egykori kispesti játékos.
Az is szóba került, hogy korábban sok magyar játékos már 18 éves kora előtt útra kelt, és nekivágott a külföldi kalandnak, mostanában viszont egyre kevesebb ilyenről hallani.
„Egyszerűbbnek tűnik itthon bemutatkozni az élvonalban, rutint szerezni a felnőtteknél, s utána szerencsét próbálni Nyugaton. Amikor beléptünk az EU-ba, kitárult a világ, 16 éves kortól szabadon lehet jönni-menni. Az országokat erősorrend alapján kalapokba sorolják a ligák erőssége alapján, az elsőben a top öt legjobb szerepel, Anglia, Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország, valamint ide tartozik még Hollandia és Belgium, Magyarország a második kalapban foglal helyet. Ez alapján számolják a képzési kártalanítást, mennyit kell fizetni az igazolt, fiatal játékos után. Egy magyar focista esetében minden egyes, képzésre fordított év után 75 ezer eurót köteles a vásárló fizetni, 12 éves kortól 21 éves korig. Futballistát 16 éves kor alatt nem vihetnek el. A fenti összeg, az évi 75 ezer euró akkor lép életbe, ha az érintett egyesületek nem jutnak dűlőre. Ha igen, előfordul, hogy ennél is többe, de az is, hogy kevesebbe kerül egy játékos. Az akadémia amolyan mágikus szó lett itthon az utóbbi években, szerintem a működésük nem rentábilis, jóval több a kiadás, mint a bevétel. Külföldön egyre inkább megszüntetik a bentlakásos rendszert, ahol a fiúk együtt vannak, a tanár kijár hozzájuk tanítani. Ez életidegen, nem szerencsés, hogy nincsenek kapcsolatban a civil környezettel. Nyugaton családoknál laknak - két-három gyerek egy-egy famíliánál -, fiúk és lányok közösen járnak iskolába, ezáltal könnyebben szocializálódnak. A futball mellett tanulnak, normális életet élhetnek. Nem okoz törést, hogy nem mindenkiből lesz futballista” – fejtette ki az Újpest egykori sportigazgatója.
Sallói beszélt arról is, hogy az EU révén könnyebben tudnak a hazai játékosok külföldre szerződni, mint korábban. Ezen kívül a magyar futballisták olcsóbbak a környező országok labdarúgóinál, így előnyös helyzetből indulhatunk a nyugati kluboknál. A Wolves menedzsere szerint a magyar labdarúgás legnagyobb értéke egyértelműen Dzsudzsák Balázs, aki a világ legjobb bal lábával rendelkezik jelenleg.
„Az utóbbi évek legsikeresebb üzlete Dzsudzsák Balázs eladása volt Eindhovenbe, 2008 januárjában, 2 millió euróért. Ő azóta nemzetközi klasszissá érett, a világ legjobb balszélsői közé emelkedett. Képes arra, amit Nyugaton elvárnak: legalább egy dolgot extrán megvalósít. Meggyőződésem, Dzsudzsák bal lába a legjobb a világon. Nála jobban senki nem ad be a bal oldalról. Mindegyik labdája szinte tökéletes ívben érkezik középre. A posztján első számú klasszisnak számító Gareth Bale kevésbé jól ad be, viszont gyorsabb. Balázs sem lassú, kiválóak a pontrúgásai, érzi a kaput, gólerős, jól lő, viszont még fejlődnie kell védekezésben, labda nélküli mozgásban, helyezkedésben” – jegyezte meg a Siófok egykori ügyvezetője.