Legendák

Ma lenne 90 éves Lakat Károly

90 éve született Lakat Károly, akinek irányításásval két olimpiai bajnoki címet szerezett a magyar válogatott

  • Maruzsa István
megosztom

Azt mondják, az egyetlen ember volt, aki mellett Puskás nem kapott levegőt. No, nem azért, mert fojtogatta volna, csak annyira kiemelkedő emberfogó volt, hogy még a legendás csatár sem tudott tőle szabadulni. Tudását azután edzőként igyekezett továbbadni, és a kispadon begyűjtött címei azt bizonyítják, sikeresen oktatta tanítványait. Hiába, Lakat Károly nem csak papíron volt pedagógus!

Győrben született, és ott is kezdett futballozni. Egyetemi évei alatt került Szegedre, ahol először az egyetemi csapatban, majd a Szeged FC-ben játszott. A tanári diploma megszerzése után néhány évig tanított is a foci mellett, de ezt később abbahagyta. A pályán azonban ráragadt a „Tanár” becenév, és nem csak a papír miatt, hanem mert a stílusa, viselkedése is tanári hozzáállást tükrözött.

A Ferencvárosba 1943-ban igazolt, majd néhány év múlva megkezdődött a nagy párharc Puskással. Lakat alacsony volt ugyan, emiatt fejjátékban verhető, de szívósan, harcosan követte a rá bízott embert, annyira, hogy egyik edzője rá is szólt: „Na, ide figyeljen maga, Lakat! Menjen vissza a saját térfelére, ez úriemberek sportja, eddig mi támadtunk, most ők jönnek.” Az edző nemsokára visszavonult, a balfedezet pedig tovább folytatta a szigorú letámadásra épülő játékát. A Fradi szétverése után is maradt, már a Kinizsiből vonult vissza 1952-ben, egy-egy bajnoki és kupagyőzelmet ért el a klubbal.

A válogatottban 1945-ben debütálhatott, és összesen 13-szor léphetett pályára. Az Aranycsapat gerincét alkotóknál néhány évvel idősebb volt, és valószínűleg az sem tett jót válogatottbeli pályafutásának, hogy ragaszkodott a Ferencvároshoz.

Edzői pályafutását a Gödöllői Dózsánál kezdte, majd a Vörös Meteor és a Szegedi Haladás után a Tatabányai Bányásznál dolgozott hosszabb ideig. 1963-ban lett a magyar olimpiai csapat szakvezetője. A következő évben, a tokiói olimpián Marokkó volt az első ellenfelünk, akiket Bene Ferenc hat góljával 6-0-ra győztünk le. Jugoszlávia ellen már sokkal nehezebb dolgunk volt, egy végig kiélezett, gólzáporos mérkőzésen 6-5 lett a végeredmény, ide. A negyeddöntőben a román válogatottal játszottunk, szintén nehezen tudtunk csak nyerni, de 2-0-val továbbjutottunk. (Ez volt egyébként a Lakat Károly által legkevésbé kedvelt eredmény, mert szerinte ez már kényelmet szül, ami az ellenfél gyors szépítéséhez, a kialakuló zavar pedig egyenlítéséhez vezet.) Az elődöntőben aztán már egy könnyebb ellenfél érkezett, az Egyesült Arab Köztársaság néven szereplő Egyiptom ellen újra 6-0-s győzelmet értünk el. Végül a döntőben Csehszlovákia ellen egy öngóllal és Bene találatával 2-1-re nyertünk, azaz megszereztük második olimpiai aranyérmünket! (Az elsőt az Aranycsapat szerezte 1952-ben.)

Lakat a következő évtől az MTK edzője lett, majd újabb két év múlva „hazatért” a Ferencváros kispadjára. Az Üllői úton két bajnoki címet szerzett, és 1968-ban a Vásárvárosok Kupájának döntőjébe is bejutott a csapattal, ahol azonban a Leeds Uniteddel szemben alulmaradtak.

Közben újra olimpián vezette a magyar csapatot, ezúttal Mexikóban. A csoportkörben Salvadort és Izraelt legyőztük, míg Ghána ellen döntetlent értünk el, de csoportelsőként így is továbbjutottunk. A negyeddöntőben nehézkesen, 1-0-val jutottunk túl Guatemala csapatán, hogy azután az elődöntőben ezúttal is egy könnyebb ellenfelet kapjunk. Ezúttal Japán ellen nyertünk könnyedén, 5-0-ra. Végül a Bulgária elleni döntő is fölényes győzelmet hozott, annak ellenére, hogy nem mi szereztük az első gólt, 4-1-es győzelmünknek tapsolhattak az Azték stadionban ülők. Így megnyertük harmadik olimpiai aranyunkat is, ráadásul Lakat Károly címvédésre vezette csapatát!

Ezután még egy évig edzette a Fradit, majd visszatért Tatabányára, ahol 1972-ben elnyerte a Magyar Népköztársaság Kupát, valamint ’73-ban és ’74-ben a Közép-Európa Kupát is. Ezt követően a Honvéd majd a Salgótarján kispadján ült, majd szövetségi kapitány lett. Sokak szerint már jóval korábban ki kellett volna nevezni, amikor még ő is ereje teljében volt, és a merítési lehetőség is nagyobb volt. Sajnos rövid kapitányi időszaka nem is lett sikeres, többek között az Egyesült Államoktól is vereséget szenvedtünk.

Edzői pályafutása vége felé újra dolgozott Tatabányán, de a Volán SC-t és a Debrecent is irányította. Egykori játékosai és diákjai mind következes, de szelíd, jó humorú edzőként és tanárként emlékeznek rá. 1988 végén, Budapesten hunyt el.

megosztom